indy.media.hu független média központ

ezzel nem elvben szűnik meg a sajtószabadság, hanem a gyakorlatban

Kedves olvasók! A mai naptól, 2011. március 8-tól, nem kerülnek föl új cikkek a magyar Indymédiára. A nemzetközi globalizációkritikus mozgalom, amelynek a nullás évektől (seattle-i tüntetések 1999, prágai tüntetések 2000, stb.) nyilvánosságot biztosított, elvesztette jelentőségét, átalakult - ma már történelem. Az új társadalmi mozgalmakra nem ezen az oldalon, nem ebben a formában kívánunk reagálni. Az 2002-2011 között megjelent cikkek továbbra is elérhetőek lesznek. Egy hónap múlva már csak a hu.indymedia.org és a hungary.indymedia.org címek fognak működni, az indy.media.hu címet hamarosan megszüntetjük. Köszönjük az olvasóknak és a szerzőknek, találkozunk a barikádokon!

English summary: IMC Hungary closed down due to the lack of an editorial team and the weakness of the movement which it networked. This is an archive of activity between 2002-2011. The address indy.media.hu will soon cease, please use hungary.indymedia.org or hu.indymedia.org instead. See you on the barricades!

Száz esztendővel ezelőtt hasonló volt a helyzet (vö. Ady), s akkor az uralkodó osztály számára csak a háború kínált egérutat és haladékot – de nem sokáig. Most hiányoznak az európai háború és az európai forradalom föltételei; rövid távon tespedés, pangás és – amint az új „médiaalkotmány”, tehát a kritikai nyilvánosság területének minimumra szűkítése is bizonyítja – tekintélyuralom (autoritarizmus) várható.

Carlos A. Aguirre Rojas latin-amerikai kortárs baloldali értelmiségi, aki amellett, hogy meghatározza és rendszerbe foglalja Latin-Amerikában a kritikai történetírást, élő kapcsolatot ápol a jelenkor alulról jövő, antikapitalista, őslakos-, paraszt- és munkásmozgalmaival is. November 20-án előadást tartott a Zapatista Mozgalomról: A prof. a zapatista autonómia felfogással kezdte előadását, melyben kifejtette, hogy az önrendelkezés/autonómia jóval többet jelent az indián őslakossági identitástudatnál.

A FöldKelte újabb összejövetelt szervez, ezúttal a Tűzraktérben, november 20-21-én. Szombat délelőtt ízelítőt kapunk egy portugál aktivistától GMO témában, délután pedig Carlos Aguirre mexikói történész beszél a Zapatista mozgalom múltjáról és jelenéről. A nemzetközi kitekintést vasárnap helyzetjelentés követi a Földkeltéből kibontakozó kezdeményezésekről, majd a délután folyamán közösségi fórumoknak adunk teret a közvetlen kereskedelem, a városi autonómia, a közösségi kertek és az akciótervezés témakörökben.

Önmagában semmilyen jelentősége nincs valamilyen újabb szubkultúra vagy párhuzamos nyilvánosság kialakításának, ha az nem a legszélesebb tömegeket célozza. A szélsőjobb régóta létező és igen kiterjedt párhuzamos nyilvánosságának is abból a részéből lett országos politikai tényező, ami a legkeményebb bulvár módszerrel vagy populáris stílussal operál (kuruc.info, Kárpátia együttes).

"Hát, nem megy. Próbáltam, próbáltam, de nem. Nekem ebben a kampányban semmi olyan nem jutott eszembe, amit megosztanék, túl azon, hogy érzelmileg érint, kizsigerel, meghasonlít. Igen, passzivista vagyok; igen, minél rosszabb, annál jobb; igen, nem megyek el szavazni."

"az egyetlen dolog, amire kíváncsi vagyok, az valamilyen részvételiség felé vezető út . a többi uncsi. és röhöghetnékem támad, hogy demokratikus intézményrendszerünknél még egy facebook nevű kereskedelmi termék is részvételibb, demokratikusabb, akármibb."

Őszintén szólva furcsának tartom, amikor valakik fumigálják (lekicsinylik - a szerk.) a jelenlegi rendszerben elért – kétségkívül kevéssé forradalmi, és általam sem elégségesnek tartott vívmányokat- és nem tudnak semmi mást felmutatni, mint pár, nagyon radikálisan a polc legfeltűnőbb részén tárolt Marx-kötetet, meg az ellen-operabált.

Elvtársak. Útmutatást nyilván nem vártok, de véleményt talán igen. Mindig inkább egy utcakő, mint milliónyi szavazat, de mi van ha egy utcakő sincs?

A hét kérdés arról szól, hogy mit gondoljunk a Jobbikról, LMP-ről, van-e értelme szavazni, van-e értelme bármilyen politikai cselekvésnek, lehet-e pártok nélkül politizálni és ha igen, mit kéne tenni. Vajon mi a legjobb taktika: a „legkisebb rossz választása”, a „minél rosszabb, annál jobb, dőljön a rendszer”, vagy valami más?

Közösségen belül vagy ismeretségi körben történt szexuális erőszak kezelésének egy módszere. Nőnapra, ha megkésve is.

1993-ban és 2005-ben San Francisco-ban ellenállás bontakozott ki a tömegközlekedés jegyárainak emelése kapcsán. Az akció antikapitalistának indult, de beolvadt a rendszerbe. Igaz, hogy ennek már több éve, de talán tanulságokkal szolgálhat ha a jelenlegi, budapesti sztrájkot szeretnénk értelmezni, esetleg továbbgondolni.

Kezdetben Spanyolország területének felén a parasztság és a munkásosztály fegyveres ellenállással akadályozta meg a jobboldali puccsot, és csak három évig tartó polgárháború (1936-39) után vált a fasiszta győzelem biztossá. De bizonyos értelemben a fasiszta felkelés azonnali siker volt: a munkásosztály és a parasztság feláldozta a saját szükségleteiért és igényeiért való küzdelmet, és egyesült a kapitalizmus liberális és radikális támogatóival, abban a harcban, hogy megóvja a kapitalista uralom egyik formáját – a demokráciát – a másiktól – a fasizmustól.

Soha nem kellett annyira reménykednünk, mint most. A válság arra jó, hogy a gödör aljára érve elrugaszkodjunk, és megpróbáljunk a felszínre jutni. Mintha a világ vadonatúj eszmékkel lenne áldott állapotban. Olyanokkal, amelyek keresztülmetszik a hagyományos eszmeáramlatokat. Sok a kísérlet a visszafordíthatatlanul globálissá váló világ reflexiójára, és olyan globális és lokális utópiák kidolgozására, melyek nélkül nem tudunk kikecmeregni a jelenlegi válságos állapotból. Egyre inkább látható, hogy a fiatal értelmiség egy része nem csupán szembefordul a régi megoldásokkal, de egyben új utakat is keres. Mintha érzékelné, hogy a politikai és gazdasági elitek csődje után szerepe a jövőben ismét felértékelődhet.

Hivatalos weboldal: http://www.avarositanya.hu/site/index.php (érdemes olvasgatni a cikkeket!)

Tölgyessy: "Ami még kiáltó a Jobbik közönségéről, hogy a legfiatalabb párt. Különösen erős a fiatalok között, és meglepően erős az egyetemek világában. Nemcsak a bölcsészkarokon, nemcsak a történész hallgatók között, mert ott már régen ez a helyzet. Fölényesen veri a szocialistákat a fiatalok között. Nálunk a bal helyett a jobboldalon tört ki a lázadás A fiatalokban mindig benne van egy lázadási potenciál, ez általában a baloldalon szokott kitörni, nálunk ez jobboldalon törik ki, és azt mondják, ez a rendszer nem jó, nem lehet vele érzelmileg azonosulni, végtelenül igazságtalan. Ez hihetetlen kritika mindannyiunkkal szemben. A közvélemény sikertelennek, igazságtalannak érzi az egész országot és bántóan alkalmatlannak gondolja az elitet. Korruptnak, csirkefogónak és alkalmatlannak gondolja az elitet, és ez az elitellenesség is nagy részt megmutatkozik a Jobbik világában. A Jobbik azt mondja, hogy Magyarországon nem jobb és baloldal van, hanem vannak a globalizáció, a világkapitalizmus ügynökei, akik egyformán liberálisok, és szerinte a Fidesz is ilyen." http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=111874&Itemid=1

A Hirszerző cikke előtt, ami egy brit dokumentumfilmről szól, amelynek Curitiba város (Brazília) a témája, ajánlanék egy videót a városról: http://www.youtube.com/watch?v=hRD3l3rlMpo Ezen a város polgármestere azt mondja: "Az autó olyan, mint az anyósunk, jóba kell vele lennünk, de nem engedhetjük, hogy irányítsa az életünket." A nyomornegyedek kapcsán kb. ezt: "A szolidaritás nem retorika kérdése, hanem érezni kell a mindennapi életét az összes városlakónak."