A Népszabadság Online egy mai, a kórházprivatizáció mellé álló propagandisztikus cikkében ( Orvosi köpenyben a színpadon http://nol.hu/cikk/503525/) olvasható többek között a Hospinvest Zrt-ről, hogy a „cég értéke: 3 milliárd forint, tavalyi árbevétele meghaladta a 13 milliárd forintot, nyereséggel azonban még hosszú évekig nem számolnak.”
A Hospinvest Zrt-t 2004-ben alapították. Korábban már 2000-től ezen a néven, de más társasági formában működött.
Amikor a kiskunhalasi kórház vagyonkezelési és működtetési jogát megvette 24 millió saját tőkével, 190 millió kölcsönnel ill. hitellel és 215 mill.Ft eszközértékvagyonnal rendelkezett.
2007 szeptemberében a jegyzett tőkéje 600 millió Ft volt.
Jelenleg a Hospinvest Zrt értéke a cikk állítása szerint 3 milliárd forint.
A cikk szerint mindnyájunk javára fejlesztenek, saját haszon szerzése nélkül egyenlőre csak költenek, ezzel szemben az látható, hogy a kiadásai ellenére - látszólag a semmiből - gyorsan növekszik a vállakozás.
Hogyan is gyarapodott eddig a cég vagyona?
2004-ben, noha először az egészségügyben korábban már érdekeltséget szerzett válllakozások egy csoportja, a Diagon, Diatron és más hozzájuk közel álló cégek nagyon jelentős, több milliárdos anyagi háttérrel konzorciumként ajánlkoztak a halasi kórház funkcionális privatizációjára, végül a vagyonkezelési és működtetési szerződést valahogy mégsem ők, hanem az alábbi felállásban kötötték:
EladóK: az önkormányzat és a kórház.
vevők: két(!) cég
1/.:Hospinvest ZRt befektető.2004ben 24 millió saját tőke,190 mill kölcsön ill hitel, 215 mill eszközérték,melyből követelés kapcsolt vállalkozástól 98,8 millió, áruszállító 1,8 millió
És 2/. Halas med kht mint szolgáltató. Eszközértéke alig haladja meg a 6 milliót. Saját tőkéje a jegyzett tőkét nem érte el. Semmiféle Amit csinálnak , az „a privatizáció egyszeregye, így ment ez a kilencvenes évektől” okosították ki évekkel ezelőtt a halasiakat.
tényleges tevékenysége és apparátusa nem volt.
Ezután a Hospinvest az OEP bevétel terhére hitelt vett fel az egyik cégen keresztül, majd átutalta a másiknak és abból fejlesztett és abból fizette a dolgozókat is, nem a saját tőkéjéből.
A hitelt árura és eszközre vette fel a kórház kht, de nem a felvevő használta fel és nem arra lett felhasználva, amire kérték.
Ez egy tőkeinjekció volt a cégnek , hogy így teljesítse a szerződéses feltételeket.
Ezt a módszert akkori OEP elnök - a mostani egészségügyminiszter - , SZékely Tamás jóváhagyta, nem emelt ellene kifogást és az akkori egészségügyi tárca és politika is melléállt.
A hitelt a kamatokkal a kórháznak aztán vissza kellett fizetni.
Miből történhetett a visszafizetés?
Milyen bevételei voltak a Hospinvestnek kezdetekben Halason?
A HOSPINVEST MŰKŐKÖDTETŐKÉNT A KÓRHÁZTÓL KAPJA AZ ALÁBBIAKAT (2004):
„.Lásd: „ügyviteli szolgáltatási díj HospInvestnek, havi 9 millió (a havi bevétel 3 %-a )
bérleti díjak: HalasInvestnek, az újonnan beszerzett műszerekért havi több millió forintos bérleti díj
management díj : 2 ügyvezető kinevezése 800 e Ft havi bérrel,
laborszerződés:, amely megkötése óta aránytalanul magas díjat számláz a fekvőbeteg beutaltak és az ún. rendelkezésre állás után (0,98Ft, ill. havi 5.450.000 Ft!).
Indokolatlan kórházi gépjármű eladások majd visszabérlések,
az – egyébként szerződésben engedélyezett – átalakulások, melynek során a HalasInvest „ajándékba kapta” a Halas-Dent, Kórház Élelmezés, Halas-Mosoda és Halas-Labor üzletrészeit a kórháznak,
valamint a Szerződésben Szolgáltatóként említett Halas-Med Kht beolvadása, melynek során a beolvadó helyébe a megszűnő társaság tulajdonosai léptek (Laborigó, Diagron,Diatron) úgy, hogy tőkeleszállítás folytán gyakorlatilag a kórház visszafizette részükre a Halas-Med Kht által a kórházi üzletrészért kifizetett (6millió Ft) vételárat. A beolvadás folytán ingyenesen jutottak kórházi üzletrészhez.
A takarítási módszer anyagköltsége 10 szerese az eddigieknek,
a központi anyagbeszerzésre pedig a HospInvest 20 % hasznot tesz.”,
A kórház/Hospinvest visszakapta a várostól az 57 millió forintos vételárat is, az önkormányzat odaadta, a sürgősségi ellátó részleg kialakítására fordította vissza.
( Az elbocsátott dolgozók.több mint 200 ember végkielégítését nem tudom, hogy ki állta? Volt -e akkoriban erre megpályázható központi keret úgy mint pl. az ÁNTSZ laborhálózat átalakításánál, , ahol szintén Deák Gábor egy cége volt a vevő?)
„Jó üzletnek indult, aztán válságstratégia lett belőle” - nyilatkozott Kollányi Gábor a Hospinvest egyik vezetője 2006-ban vagy 2007-ben.
Az oka az volt , hogy 2006-ban jött a volumenkorlát és emiatt nem növelhették a tervezett mértékben az OEP bevételt ( A Hospinvest műszervásárlásai egyrész korszerűsítést jelentenek , de egyúttal drágítják az ellátást. Az egész országra jutó OEP kasszából a korábbinál nagyobb hányadot szándékoznak saját bevételként elkönyvelni. ezért tulajdonosok előszeretettel műszereket vesznek ,melyek jól hoznak a konyhára. A hospinvesteseknél még az is történt, hogy előzetes OEP engedélyt sem kértek CT vásárlásához és beállításához, pedig kellett volna, hogy az OEP jóváhagyja, befogadja, beillessze a költségvetésébe.)
A 2005 évi volumenkorláttal csökkentek az OEP bevételek, az üzlet nem lett olyan nagyon jó, mint várták. Ők a korábbi rendszerre számítva,-mikor „korlátlanul” lehetett növelni a bevételt - úgy gondolták, hogy jelentős növekedést tudnak elérni. Aztán nem jött be annyi bevétel, hogy a további megvett kórházaikat is a szerződéseknek megfelelően fejleszteni tudják, ezért tőkére, újabb injekcióra lett szükség.
A Hospinvest másokat bevonva növekedett.
2007ben először a z Ispotály Holding-gal a Deák Gábor irányította céggel egyesültek, így egy kórházi patikalánchoz jutottak , amely egyben belépőt is jelenthet újabb kórházakba is.
Akkor az Ispotály épp fizetésképtelen volt, mínuszban állt. Az egyesülést intéző bank vele szemben külön garanciát kért, de a fúzió után a számláit hamarosan rendezték.
Utána 2007 nyarán az EBRD. londoni székhelyű nagy befektetési bank szállt be 4 millió euróval, azzal a jelszóval , hogy „türelmesek” a befektetők 5-6 év múlva várják csak a jó banki befektetésnek megfelelő hasznot. Ezt megelőzően - annak ellenére hogy ezen a területen több helyen érdeklődtek - az egészségügybe sehol sem fektettek be, azonban Magyarországon kedvezőnek látják a feltételeket. Ez pár hónappal (az azóta megbukott) több biztosítós rendszer parlamenti megszavazása előtt volt.
Jónak, alkalmasnak találták a befektetésre a tőkekörnyezetet.
A hazai közegben a Hospinvest a politikai botrányoktól eltekintve jól érzi magát. Nekik érdekük a nyugalom, jobban szeretik maguk körül a csendet. A közpénzekkel végzett pénzügyi műveleteikbe nem engednek betekintést, a titoktartásra, az ezzel kapcsolatos törvényi védelemre hivatkozva.
A Hospinvest jegyzett tőkéje 2007 szeptemberétől hatszázmillió Ft volt nem tudom, hogy azóta történt-e tőkeemelés?
A cikkben olvasom, hogy a cég értéke jelenleg 3 milliárd forint.
Ennyiért lehetne más tulajdonosoknak továbbadni.
Hogyan lehet ez?
Kiadásaikról beszélnek. Arról, hogy az önkormányzatokkal kötött szerződéseket teljesítve milliárdokat fektetnek be. Azonban ezeket a fejlesztéseket nem számíthatják saját vagyonnak, csak a szerződés teljesítésén felüli rész a saját tulajdonú befektetés.
Honnan jönnek a milliárdok, honnan jön ez az értéknövekedés?
A semmiből növekednek!(?)
Lehet ,hogy mégsem olyan rossz üzlet ez?
Közben azt kommunikálják, hogy egyenlőre nincs rajtunk semmi hasznuk.
Amit csinálnak az „a privatizáció 1x1-e”, okosította ki jó három évvel ezelőtt az akkor méltatlankodó halasiakat a cég egyik ügyvezetője. Csak ugyanazt teszik, „ami a gazdaság más területein a kilencvenes évektől folyik”.
Hozzászólások
Hospinvest
Pedig emlékszem, hogyan védték az összes TV csatornán a Hospinvestet.
Jó gazda.
Szakember.
Csökkenteni fogja a költségeket.
EZZEL SZEMBEN:
Adott egy rakás tolvaj, csaló.
Létrehoz egy kevesebb, mint 6 millióval rendelkező céget, ami a jövőbeni bevételeire hivatkozva hitelt vesz fel, amit nem arra költ,a mire felvette, hanem átad egy másik tolvajokból álló cégnek.
Soha egy pillanatig nem tudtak üzemszerűen működni.
Jó példa a komcsi-zsidó gondolkodás és elméleteik életképességére.
azért az vicces, hogy valaki
„Isten fia” nick-kel zsidózik jóízűen… :P
Ráadásul
Ráadásul Holokauszt-relativista is:
„(…)kevesebb, mint 6 millióval (!!!!!!!)…”
Mi az üzlet, és mi az, ami nem üzlet, amivel nem üzletelhetünk.
p, 2008-02-01 16:14 - Vaktyúk (nem ellenőrzött)
az üzlet
Az üzlet
szerda, 2007. december 19. vaktyúk
A pénz agresszív reformer, az üzlet pedig, egy szint fölött, előttünk titok.
Sokszor azt érezzük, hogy az országot a vezetői egy nagy, eladó vállalatnak tekintik.
Mi pedig eszköztelenek vagyunk. Azt sem tudjuk, hogy mit művelnek velünk.
Napjainkban a hazai egészségügyben alapvető változások történnek. Üzleti alapra helyezik a biztosítókat, eladják a lerontott,eladósított kórházakat.
Az okatatásban is zajlik hasonló folyamat. Egy fővárosi kerületben három iskola közül egyet be kell zárni.”Kevés a gyerek.” A kerület azt az iskolát választja ki és zárja be, amelyet a befektetőknek a leginkább megéri megvenni.
A kisiskolákat meg nem éri meg fenntartani , mert az nem üzlet. Nincs rá pénz,mondják.
Igen, a pénz,pontosabban a pénzhiány.
A pénzhez vannak akik nagyon gátlástalanul viszonyulnak, mások pedig sok esetben az anyagi dolgokról még ma is szemérmesen beszélnek. A pénz farkastörvényeitől félnek a bárányok, elkerülik azokat.De most nem tehetik. A pénzemberek az közvagyon területén is elkezdték az üzleti manővereiket. Itt is beindul a biznisz,nemcsak a hétköznapi embertől távolabb eső, hatásait áttételeken keresztül érvényesítő terepen, „reform „fedőnév alatt.
A pénz agresszív reformer, az üzlet pedig, egy szint fölött, előttünk titok.
Sokszor azt érezzük, hogy az országot a vezetői egy nagy, eladó vállalatnak tekintik.
Mi pedig eszköztelenek vagyunk. Azt sem tudjuk, hogy mit művelnek velünk.
Akiknek szakértelmük van és jól látják a folyamatokat, azok cinkosan hallgatnak. Már 18 éve. Nézik és elnézik, hogyan megyünk tönkre. A tudásuk hasznos lehetne számunkra, nekik meg nem éri meg ,hogy segítsenek,sőt tiszta veszteség lenne. Az üzleti számítások szerint…
Ha addig nem sikerülne megakadályozni , akkor a jövő évtől várható, hogy a biztosítók révén erős üzleti kampánnyal kerülünk szembe. Mi lesz, ha ki sem tudjuk számítani, hogy mire alkusznak velünk a saját terepükön nagyon otthonos ,a sikeres ügynöki munkáért fejpénzt - ezt is a mi közpénzeinkből - is kapó profik?
Fel kell készülnünk. Most odáig jutottunk,hogy a közintézményeinkért,az egészségügyért, a vasútért,az elérhető tömegközlekedésért és az iskolákért is kell küzdenünk.
Nem tudjuk ,hogy mit hoz a jövő.
Míg a környező országokban csak 5-6 %-kal ,nálunk a sokkal jobb mezőgazdasági adottságaink mellett 13%-kal emelkedtek az élelmiszerárak. Nagyon durván nőtt az energia ára is. Emellett egyre többen kerülnek az utcára, és a munkahelyhiány nyomja le a béreket,még kiszolgáltatottabbá teszi a tartalékokkal nem rendelkező munkavállalót.
Az emberek most már elkezdenek számolni. Ezen a karácsonyon már nem vettek fel annyi hitelt, mint korábban.Óvatosabbak a kölcsönökkel ,mint korábban. Lassan beletanulunk, de sokan évek alatt nyögik csak vissza a tanulópénzt.
Az alapiskolákban ma csak exkluzív helyeken tanítják,hogy mi az üzlet. Majd az élet megtanít?
Ahhoz ,hogy ne csak sodródjunk, hanem tudatosabbak legyünk és - különböző szinteken ki- ki a maga helyén - ellen tudjunk állni szükséges hogy a hétköznapi tudásba a mostaninál jobban beépítsük az üzlet fogalmát.
Mi az üzlet, és mi az, ami nem üzlet, amivel nem üzletelhetünk.
Nem minden csak gazdasági kérdés.
Wikipedia: az üzlet
„Az üzlet nem üzlet akkor, ha az eladó kényszer alatt cselekszik pl. szorult anyagi helyzetben van, nincs más választása, megromlik, megsemmisül az eladnivalója stb.), és ezt a vevő tudja és kihasználja. Az ilyen kényszerű tranzakció legrégebbi formája a rablás, ahol a rabló az elrabolt holmi fejében az áldozatok életetét „hagyja meg” cserében”
http://www.hungary.indymedia.org/index.shtml?x=41186&all_ids=1
Számoljunk! Hozzák a tőkét és a know how-t. Vidéken olcsóbb?
2007 decemberében a utolsó országgyűlési munkanapon elfogadták a -később népszavazással elvetett - biztosítási törvényt és ratifikálták a Lisszaboni Szerződést.
p, 2008-02-01 16:14 - Vaktyúk (nem ellenőrzött)
Számoljunk!
Számoljunk!
kedd, 2007. december 18. vaktyúk
Próbáljuk meg kiszámítani , hogy mire számíthatunk a biztosítók piacosításával.
A társadalmi biztosításról való parlamenti szavazás arra volt jó, hogy a koalíció további
fennmaradását biztosítsa.Meg arra, hogy a kormány bebizonyítsa, élen jár a reformokban. Mi vagyunk a topreformerek ,a külső elvárásoknak megfelelően teljesen ráengedjük a piacot az országra, védelem nélkül kiszolgáltatva a közösségi ellátórendszereinket is.
A köztársasági elnök is azt mondta ,hogy ez egy politikai és nem szakmai döntés volt.
Az egyik Tv adón volt egy több részes vita a biztosítási rendszerről.
Először Horváth Ágnes bizonygatta,hogy semmi nem fog változni,nem kell félni.Azt mondta, hogy a biztosítók hozzák a tudást és a know how-t. A rendszer működőképes és jobban szolgálja az egészséget.
A következő vitában Mikola megkérdezte, Béki Gabriellától és Vojnik Máriától ,hogy mi az amit a rendszerbe a befektető hoz? Mikola hosszú érvelést, magyarázkodást várt. Béki Gabriella azt válaszolta erre, hogy csökkentenek a beteg kiszolgáltatottságán, mert lesz választási lehetőség. Semmi mást nem tudott mondani. Végig azt bizonygatták ők is , hogy minden marad a régiben és csak kedvező változások várhatók. Teljesen el vannak tájolva. Csáky András is ott volt , ő kiszámolta, amit mi is könnyen megtehetünk és nagyon beszédes adat, hogy eddig a rendszer költsége 1,4 %volt és most pedig 3,4%ra nő. Ez önmagában évi 60-80 milliárd forint többletköltséget jelent. Nem tudom,hogy jól értem-e,erre a működtetési költségre jön még a biztosítók garantált 2%-os haszna, ami ugyanennyit tesz ki. Vagyis egy év alatt már annyit költünk rájuk, mint amennyi tőkét behoznak, és két év alatt pedig megtérül a költségük. Utána pedig a tiszta garantált haszon évente 2% a közpénzből. Non profit működés esetén mindezt vissza lehetne forgatni. Volt egy kereszténydemokrata gyerekorvos képviselő is, aki leukémiás gyerekkel dolgozik és azt mondta,hogy a szolgáltatási úton a biztosítókkal most is nagyon nehéz a helyzet.
A harmadik vita Mihályi Péter és Éger István között folyt. Az előbbi azt mondta, hogy nagy útnyitás történt és 15-20 évre perspektívába állítja az országot a mostani döntés.Mivel nálunk alacsony a GDP ne várjuk ,hogy olyan legyen az ellátás ,mint Ausztriában.
Mihályi Pétert már többször idéztük itt az indyn, s megint kiderült , hogy mennyire szereti a vidéket. Azt mondta ,hogy vidéken a dolgok olcsóbbak és így az egészségügyi szolgáltatások is. A vidéki orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak (ugyanazért az ellátási szintért mivel ez állításuk szerint egyforma lesz,azaz ugyanazért munkáért)kevesebbet kell fizetni.Így hangzott el:vidéken olcsóbbak a bérek, a biztosító több orvosi munkát tud vásárolni ugyanazért a pénzért.
A versenyszellem erősítése - számoljunk!
v, 2008-08-17 17:59 - vaktyúk (nem ellenőrzött)
A versenyszellem erősítése - számoljunk!
Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig
új kormányprogram tervezet
„3. A fekvőbeteg-szakellátás fejlesztése
A kórházi rendszerben a megkezdett változások folytatására van szükség. Az aktívkórházi ellátásban ösztönözni kívánjuk a koncentrációt, azaz kevesebb épületben, jobb szakmai és hotel körülmények mellett jól felszerelt, korszerű intézményekben
történjen a gyógyítás. Ehhez egyértelműbbé, pontosabbá tesszük a progresszivitási szinteket. Ennek lényege az, hogy minden beteg a megfelelő szinten gyógyuljon –feleslegesen ne kerüljön magasabb szintre az ellátása, de mindenki kapja meg a megfelelő szintű ellátást – és az egyes egészségügyi szolgáltatók pontosan tudják,
hogy az ő kompetenciájukat meghaladó esetben a betegüket melyik magasabb szintű intézmény köteles fogadni. A progresszivitás rendszerében kiemelt szerepe van az úgynevezett súlyponti kórházi rendszernek. Ezeket a kórházakat az igazságos,egyenletes hozzáférés érdekében meg kell erősíteni. Ennek feltétele, hogy
egyértelműsítsük a súlyponti kórházakkal kapcsolatos szakmai elvárásokat, amelynek alapját a 24 órás sokszakmás ügyeleti működés adja.
A speciális betegségek korszerű, biztonságos kezelése csak erre szakosodott centrumokban végezhető. Ezekben a centrumokban társul a korszerű technológiához a megfelelő tudás és gyakorlat, így itt nagyobbak a gyógyulás esélyei. A szakmai fejlesztéseket az igazságos és egyenletes hozzáférés, a minőségi garanciák miatt
elsősorban a kiemelt kórházakra kell koncentrálni.
A lakosság élettartamának örvendetes hosszabbodása, a jobb gyógyítás miatt Magyarországon is nő a krónikus megbetegedéssel, tartós egészségkárosodással élők, a rehabilitációra, tartós ápolásra szorulók száma. Ezért javítjuk a rehabilitáció és az
ápolás szakmai feltételeit, eszköz és szakember-ellátottságát. Ezért újrafogalmazzuk a rehabilitáció szakmai elvárásait, ehhez rendeljük a szakképzés és továbbképzés átalakítását, ehhez igazítjuk a minimumfeltételeket és a finanszírozás rendszerét.
Page 7
Az ÚMFT forrásai ezt az átalakulást szolgálják. A TIOP 2.2.4. intézkedésében a struktúraváltást támogató infrastruktúra-fejlesztésre a fekvőbeteg szakellátásban 112 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre, és a centrumok fejlesztését szolgálja a
2.2.7-es intézkedés, amely 75 milliárd forint értékben az egészségpólusokban támogatja az infrastruktúrafejlesztést.
A kórházi ellátás finanszírozásának átalakításában a Kormányt a két legfontosabb cél a stabil és kiszámítható működés biztosítása, valamint a szolgáltatók közötti minőségi verseny ösztönzése.
Ehhez felül kell vizsgálni a finanszírozás jelenlegi rendszerét és gyakorlatát. A jelenlegi merev teljesítmény-volumenkorlát rendszer felülvizsgálatra szorul, és az intézmény funkcióját, az ellátandó lakosság valós szükségleteit, a progresszivitás szintjét, a sürgősségi rendszerben betöltött szerepét is figyelembevevő átalakításra van
szükség. Az igazságos finanszírozás érdekében el kell végezni a finanszírozási díjtételek ráfordítás-alapú korrekcióját, azaz a szakellátásban a szolgáltatások térítési díját a tényleges ráfordítással arányosan kell megállapítani. A díjtételek és belső
arányainak meghatározásánál az egészségpolitikai célkitűzésekből kell kiindulni:ösztönözni kell az alsóbb szintek ellátóképességének erősödését.
Az ellátás minőségét javítja, ha erősödik az egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói szerepe.
Ennek feltétele a szolgáltatói verseny erősítése és az ellenőrzés
hatékonyságának erősítése.
A betegközpontú gondolkodás, az ellátás minőségének javítása csak a szolgáltatói verseny erősödése mellett realitás. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy:az egészségbiztosító a jobb minőségű szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval köthessen szerződést, azaz valós szolgáltatási verseny alakuljon ki, az egészségbiztosító a legkedvezőbb elérési lehetőségeket biztosítsa a biztosítottak számára a szolgáltatás lekötésnél.
Ezért növelni kell az egészségbiztosító szerződéskötési szabadságát a szektorsemleges szolgáltatói verseny, a jobb ellátás, igazságosabb hozzáférés érdekében. Meg kell engedni azt, hogy a biztosítottak érdekében a lehetséges alternatívák közül a jobb
minőséget nyújtó, jobb hozzáférést biztosító szolgáltatóval kössön szerződést.”
Ha ezek a HospInvest-féle magánszolgáltatók megerősödnek, vagyis olyan mutatókat tudnak produkálni , amelyek a minősítés alapján versenyelőnyt jelentenek számukra, akkor hozzájuk kerül a több finanszírozás. ( Így egyre jobb az üzlet, egyre nő a cég értéke)
Erre a nagyobb TB hányadra vonatkozóan fogják termelni és kivonni a saját a nyereségüket, így egészében jóval drágább lesz a magyar egészségügyi ellátás, mintha a megerősítés nonprofit szolgáltatókhoz kerülne, akik az esetlegesen kitermelődő nyereséget visszaforgatnák.
A másik alternatíva, hogy a a TB befizetés nem nő, de kevesebb szolgáltatásra elég így a pénz. Amit a Tb-n keresztül nem kapsz meg, azt magánszolgáltatásként megveheted -mondjuk ugyanezekben a kórházakban. Már ha van rá pénzed.