Címlap

A magyarországi baloldal születése

| csütörtök, 2008. február 28.
Sokat és sokan beszélnek ma a baloldali politikáról. De ki az, aki ma Magyarországon baloldali?
Miről ismerszik meg a baloldali politikus vagy a baloldali párt?.
Magyarországon, ugyanúgy mint Európában másutt is először szociáldemokrata párt szerveződött a baloldalon...


Magyarországon jelenleg három párt is szociáldemokratának vallja magát.
Ezek közül a legnagyobb a jelenleg kormányon levő MSZP, amely 1989ben az MSZMP-ből alakult át - hátrahagyva Thürmer Gyula vezetésére a megmaradt MSZMP-ben a tagság kisebb részét - és magát utódpártnak nevezve átmentve a pártvagyont,az infrastruktúrát ,a múltbeli kapcsolati rendszert a szavazókat és így a hatalmat is. Az MSZDP, a történelmi szociáldemokrata párt örökösének pedig két párt tekinti magát a „történelmi” Szociáldemokrata Párt és az MSZP-közeli Magyarországi Szociáldemokrata Párt.



Előzmények

"Másfél évszázada, a XIX. közepén a magyar munkásság tájegységenként változó nemzeti összetételű közösségekben élt, néhány bányát, .kohót, gyárat leszámítva jobbára szétszórtan kézművesek kis műhelyeiben. A gyáripar Budapestre , Temesvárra ezenkívül 1-2 városra összpontosult. Itt kezdődött a mozgalmi élet is.

Külföldet megjárt vagy külföldről idetelepedő műveltebb szakmunkások alapították az első egyesületeket , így az önsegélyező ún. Budapesti Munkásegyletet. Ezt a parlamenti ellenzék is támogatta.

1868 febr.9-én ugyancsak ők hozták létre az Általános Munkásegyletet. Ez utóbbi politikai célokat tűzött ki maga elé: általános választójogot akart, s remélte, hogy valaha munkás termelőtársulások fognak véget vetni a kizsákmányolásnak. Nem hiányzott eleinte a hatósági jóindulat Deák államsegélyt ajánlott Ferenc József 500 Ft adományt küldött, s egy báljukon gróf Andrássy Gyula miniszterelnök is megjelent.
Első elnökük rövid időre Táncsics Mihály lett.

A párizsi kommün hatása volt az első nagy vízválasztó.1871 júniusában gyásztüntetést tartottak a fővárosban a kommünárok emlékére. Ezzel véget ért a polgárság és a proletáriátus érdemi együttműködése. A tüntetés vezetőit lecsukták.1872-ben megrendezték az első munkáspert(„hűtlenségi per”.) A vezetőket külföldi felbujtással s „népállam” felállításának a szándékával vádolták Igaza a kormány kívánsága ellenére a bíróság a vádlottakat felmentette. A mozgalom szinte megszűnt majd csak 1878ban alapította meg a párizsi kommün egykori biztosa Frankel Leó a Nem választók Pártját, Külföldi Viktor pedig a Munkáspártot. Ezekből jött léte 1880-ban az Általános Munkáspárt, mely már német típusú szocialista szervezet, a marxi osztályharcelmélete alapján áll, napi követelései ekkor a10 órás munkaidőre, a vasárnapi munkaszünetre, munkavédelemre és a biztosítás kiterjesztésére vonatkoztak.1877-től megjelenik a Népszava (ill. Volksstimme),s megerősödik a Betegpénztár, ahol egyben a pártvezérek hivatalnokoskodnak.

Az atomizált, sokféle munkásszakegyletből s a határozatlan irányítású pártból majd 1890-ben jön létre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.."

Az MSZDP megalakulása és Elvi Nyilatkozata

"A II Internacionálé 1889 évi megalakulása külső lökést adott a magyarországi munkásmozgalom szervezeti fejlődésének. Az ausztriai szociáldemokraták közvetítésével alakult meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890 nov.7-8án.Szervezésében a szakszervezetekre helyezték a hangsúlyt és azokat a párthoz kapcsolták-1890- felgyorsult a helyi és országos szakegyletek alakítása. Fellendült a sztrájkmozgalom is. Elvi Nyilatkozatot fogadtak el , amely az ausztriai szocialisták 1889.januári Elvi Nyilatkozatának csaknem szó szerinti fordítása. A program leszögezte: a tőkés társadalmi rendszernek szükségszerűen pusztulnia kell, s a mozgalom végső céljaként a bérmunkarendszer megszüntetését, a termelőeszközök köztulajdonba vételét határozta meg. .Kimondta ,hogy ebben a folyamatban a „pártként szervezett proletárságnak „ történelmi hivatása van. Követelte az általános, titkos ,egyenlő választójog, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadság biztosítását .Kimondta mind a politikai(párt), mind a szakmai szervezkedés fontosságát. Munkásvédő törvényeket követelt. A mezőgazdasági munkások problémájának a megoldását a föld társadalmi tulajdonba vételétől és szövetkezetek alakításától várta. Hangsúlyozta a párt nemzetközi jellegét( a „magyarországi” elnevezés a nacionalizmustól való elhatárolódást jelezte.) Fontosnak mondotta a nemzetiségi munkások szervezésének szükségességét."

Agrár szocialista mozgalmak az Alföldön

"1891 máj.1. Az 1890 évi rossz termés nyomán a téli hónapokban az ország legnagyobb gabonatermő vidékének számító Alföldi megyékben is ínség volt a földnélküli agrárproletárok között. A dél –alföldi megyék („Viharsarok „) már korábban is fogékonynak bizonyultak a mezőgazdasági munkásság sorait is megcélzó szocialista. agitációra. 1891 tavaszán Orosháza vált az agrárszocialista szervezkedések központjává. A nagybirtokokon végzett munkafeltételeinek a javítása és a napszám emelése érdekében május elsejére több alföldi településen is tüntetéseket készítettek elő. A kormány erre az egész ország területén megtiltotta a május elsejei megmozdulásokat.
Az orosházi munkáskörtől a főszolgabíró kobozta el a kör zászlóját, melynek a visszakövetelésére a tüntető tömeg a szolgabírói hivatal elé vonult. Az odavezényelt katonaság és csendőrség sortűzzel és szuronnyal kergette szét a tömeget :több mint 100 tüntető megsebesült.
Május 2-3-án Békéscsabán került sor hasonló tüntetésekre, ill összeütközésekre melyek halálos áldozatokat is követeltek. A kormány ostromállapotot hirdetett ki Békés megyében ,a munkásköröket betiltotta. Ennek ellenére az agrárszocialista jellegű mozgalom tovább terjedt. Június 21-én a Csanád megyei Battonyán volt három halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzés, ott egyébként a környék magyar , szerb, román munkavállalói gyűjtöttek aláírásokat a bérek javítása érdekében.
A magyarországi agrárszocialista megmozdulások a 19.sz.végi délkelet-európai agrármozgalmak legjelentősebb akciói közé tartoztak. Az alacsonyan tartott munkadíjakkal szemben egyre gyakoribbá váltak a lokális spontán megmozdulások. Az elégedetlenség összefonódott ezekben a megmozdulásokban az ipari munkásság köréből kiindult szervezett szocialista mozgalmakkal. A kormányok éppen ezért tartották különösen veszélyesnek és ennek megfelelő határozottsággal és kíméletlenséggel igyekeztek. A mozgalmakat elnyomni és felszámolni."

Földmunkás mozgalom ,agrárszocialisták

"1894.április 22 Országos visszhangot keltett a hódmezővásárhelyi agrárszocialisták pere, amikor Szántó –Kovács János tett hitet bírási előtt a szocialista mezőgazdaság a közös mezőgazdasági tulajdon mellett.
Az MSZDP első országos földmunkáskongresszusát 189ö7 jan.31-febr.2 között tartották Budapesten ,melyen 37 község 72 küldötte jelent meg. .Az elfogadott követelések – napi 12 órás munkaidő, a „robotmunka” eltörlése, munkásvédő törvények, egyesülési és gyülekezési jog., általános titkos választójog- egybecsengtek a párt általános programjával de nem ,fejezték ki a falusi rétegek közvetlen igényeit .Mindez feszültséget okozott az MSZDP és a falusi mozgalmak között. Ennek következtében Várkonyi István vezetésével Független Szocialista Párt néven külön agrárszocialista mozgalom jött létre."

A „vörös csütörtök”

"1907 október 10. Az MSZDP az általános titkos választójog követelésével a képviselőház őszi időszakának megnyitására országos mértékű általános sztrájkot hirdetett.200 ezer ember sztrájkolt, ebből 100 Budapesten és környékén. A majd 100ezres tüntető tömeg választójogát követelő emlékiratát Garbai Sándor pártvezetőségi tag vitte a Parlamentbe és átadta Justh Gyulának a képviselőház elnökének. A megmozdulás vörös csütörtökként vált emlékezetessé. A kortársak csak most figyeltek fel : a munkásmozgalmat nem lehet csak rendészeti ügyként kezelni, az immár országos politikai erővé vált."

"1908 június 7-6 Békéscsabán az Áchim András vezette Magyarostózági Független ( Szocialista )Parasztpárt ún.pünkösdi kongresszusán a résztvevők a hitbizományok eltörlését, az ezer holdon felüli birtokok bérletként való kötelező parcellázását követelték."

„Vérvörös csütörtök”

"Az 1912. máj. 23-i nagy budapesti tömegtüntetés az I. világháború előtti legnagyobb munkásmegmozdulás Magyarországon. Tisza István máj. 12-én a képviselőház elnöke lett és erőszakos eszközökkel akarta letörni a parlamenti ellenzéket. Tiltakozásul az MSZDP általános sztrájkot és tömegtüntetést hirdetett. 23-án százezres munkástömeg özönlött be a külvárosokból a parlament elé általános választójogot és Tisza távozását követelve. A rendőrség és a kivezényelt katonaság rendkívül brutális fellépése nyomán felborított villamosok, felszedett utcakövek, összetört kirakatok jelezték az összeütközés hevességét. A kormány terrorintézkedésekkel válaszolt a munkásság elemi követeléseire. Az MSZDP vezetősége a kormány fenyegetéseinek hatására még aznap délután felhívást adott ki a tüntetés befejezésére. Az összeütközésnek hat halálos és több száz sebesült áldozata is volt, ezért nevezik e napot Vérvörös Csütörtöknek."

Hozzászólások

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
h, 2008-04-07 09:32 - bt (nem ellenőrzött)

megjegyzések

Szántó kovács jános nevét illik megemlíteni, továbbá agrárszocialista egy szóba írandó. Forrást meg kell jelölni, ha könyvet ollózol. A bevezetőben az mszp-ről szóló rész nem más, mind a jobbos szlogenek ismételgetése, ez egyben a cikk célja is. Sok értelme nem volt ezt beollózni, minden középiskolás könyvben sokkal nívósabb megfogalmazásban benne van.

h, 2008-04-07 09:32 - egy kommunista (nem ellenőrzött)

Hellló!!! :)

Semmi gond azzal, hogy levettétek a hozzászólásomat, ha úgy gondoltátok, hogy ez sértő volt. De pontosan miért is?

h, 2008-04-07 09:32 - Vakty (nem ellenőrzött)

Hellló!!! :)

Nem tudom,hogy mit írtál. Próbáld valahogy megfogalmazni úgy ,hogy ne vegyék le ,de a lényeg maradjon. Érdekel a véleményed.

h, 2008-04-07 09:32 - egy kommunista (nem ellenőrzött)

akkor tehát

Elősször is hiányosnak tartom a szociáldemokrata párt történetét.No nem azért, hogy itt történelemlecke álljon, hanem, hogy lefesse történelmi hűségében a szociáldemokrácia konkrét hovatartozását.
Ide tartozik az, hogy a kommunista elemek a MSZDP tagságába beépülve tudtak elérni a munkássághoz agitációban. Erre reagál a bethlen-peyer paktum, amely kiszolgáltatja ezeket az elemeket az államhatóságoknak. A szociáldemokrata párt funckionárusai között látunk aktív tőkéseket is, amely árulkodó a politikai hovatartozásról.
A „baloldaliság”-ról nem sokat árul el a cikked, ami esetleg rávilágíthatna arra, hogy milyen ellentét feszül a polgári politikai fogalmak, és az osztályháború valós helyzete között. Arra, hogy milyen módon képes, akár még radikalizmus formájában is megőrizni a befolyását a polgárság a munkásosztály felett.
A szociáldemokrata pártok a háborús hiteleket célzó voksolása egyértelműsíti magának a szocdem vonalnak az ideológiai hátterét. Viszont a szocdem szervezetekben jelennek meg sokszor a progresszív, osztályharcos elemek is.
A mára nézve hiányzik a szociáldemokrácia régi-új elméletének megemlítése, az ún. harmadik út, amely meghatározó ma, elsősorban az európai „baloldali” pártokban.
És akkor még itt jön a kérdés: Hogy és ilyenkor mi van? Mármint hogy mégis mit kezdjünk azzal, hogy a mai politikai palettán próbálunk behatárolni politikai szervezeteket egyfajta iránytű alapján, miközben mindegyik egyformán a polgári-demokratikus tőkés párt frakciója. Ezzel szemben pedig csak egy párt létezik, a proletariátus pártja. Milyen relevanciája van a munkásosztály kizsákmányolásának megszüntetésére nézve annak, hogy milyen néven nevezzük a kormányszerepet betöltő frakciót.

Lehet, hogy az előző hsz.-ben kicsit sarkosabban fogalmaztam, de semmi esetre sem sértő módon senkire.

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy bt nagyszerű hsz.-re is reagáljak: Amikor támadást látsz az MSZP-SZDSZ koalíciójának konkrét hovatartozására vonatkozólag, akkor te mindjárt jobboldalt kiáltasz. Ami már csak azért is hülyeség, mert a MSZP-SZDSZ jelenlegi politikája elsősorban nem a szociális vonalon mozog, lásd Új Tulajdonosi Program. Ez persze nem teszi a Fideszt, vagy a Jobbikot bármivel is kecsegtetőbbé, csak ehhez a jobb-bal felfogáson kívülálló osztályharcos szemlélethez kéne nyúlni, amelytől hivatalosan is el kell ma határolódni, ha más nem, csak divatból. Mindenesetre az a tény, hogy igen nagy a valószínűsége a Fidesz országgyűlési választásokon való győzelmének 2010ben, az leginkább abból következik, hogy ma már nem is lehet az MSZP oldaláról mást hallani, mint a „jobboldaltól” való riogatást. Nem futja másra. Én mondjuk a magam részéről csak vigyorogni fogok, hogy azok, akik majdan Fidesz szárnyat fogják megszavazni, azok majd nézhetnek, hogy mennyit fog javulni a sorsuk. Talán akkor majd bebizonyosodik pár emberrel több számára, hogy a politikai csatározások csak olyan terepet nyújtanak, ahol a munkásosztály csak veszthet, illetve el is van tagadva egyáltalában való léte. Ennek te ugyanolyan fanatikusa vagy, mint bármelyik OV rajongó, vagy nagymagyar-kereszténymagyargárdás.

h, 2008-04-07 09:32 - vakty (nem ellenőrzött)

merőben más ,de alapjaiban ugyanolyan

A baloldal magyarországi születéséről szól az összeállítás.
Aktualitását az adja, hogy ma visszaélnek a baloldali névvel és ez itt is alapvetően és egyértelműen megmutatható.
Itt jól láthatók közelről,a maguk természetességében az alapfolyamatok.

A jogfosztottság,a nehéz körülmények, a sorsközösség felismerése, az összefogás, összekapcsolódás, az önsegélyezés alapjai. Az arisztokrácia atyáskodása majd elfordulása.
A hasonló sors és a hasonló érdekek mentén a távolabbi természetes szövetségesekkel a kapcsolat keresése.
A külföldi hatások, a nemzetköziség, annak a természetes felismerésé és kezelése, integratív szerepe.
Az osztályharc elmélet és a mindennapi élet küzdelmeinek az együttélése.
A követelések és azok elérésének a módja. A társadalmi felemelkedés útjának a keresése,emancipációs küzdelmek.
Ekkor még mindenki a radikálisak és a mérsékeltek naggyából együtt és nem egymás ellen fordulva.
Ha a gyökerekhez fordulunk vissza , akkor onnan nézve sokkal jobban lehet látni hogy mi van most és nagyon sok a tanulság.
Ahogy akkor öntudatra ébredtek az emberek és szerveződni kezdtek az manapság is példaként szolgálhat ebben a merőben más, de alapjaiban ugyanolyan életben.

Sajnálom,hogy a téma nem keltett nagyobb érdeklődést, de majd próbálom folytani.

üdv.vaktyúk

h, 2008-04-07 09:32 - egy kommunista (nem ellenőrzött)

merőben más ,de alapjaiban ugyanolyan

Amennyiben az volt a cél, hogy az osztálytudatosodás történetét akarod megjeleníteni, akkor ehhez nemcsak hogy kevés a szociáldemokrácia, illetve a baloldal történetét nagy vonalakban ábrázolni. Pontosabban szerintem magának az osztályharcos csoportok működését érdemes tekinteni. Ehhez egy nemrég megjelent írás jó alapot nyújthat:
http://anarcom.byethost2.com/bros/horty_magyar.htm

h, 2008-04-07 09:32 - vakty (nem ellenőrzött)

merőben más ,de alapjaiban ugyanolyan

A valódi baloldali értékekre és érdekekre szerettem volna felhívni a figyelmet.
Hogy helyére kerüljön,ne lehesseen mellébeszélni és a harcosokban és kevésbé harcosokban tudatosuljonaz is, hogy azokban az időkben még megfértek egymással, szolidárisak voltak.

h, 2008-04-07 09:32 - egy kommunista (nem ellenőrzött)

a fentihet egy kis kiigazítás

A munkások kordában tartó rendpártiak illetve a kiegészítő hordájuk, a baloldali szemétdomb eddig alkalmasnak bizonyult, hogy közvetlen fizikai erőszakkal és befogással sikeresen úrrá legyen a forradalmi mozgalmon, illetve álradikalizmusba hajszolva forradalmi türelmetlenséget végül megfékezze a proletár osztály harci potenciálját.
Felnőni a kommunista harchoz azt jelenti, hogy le kell számolnia a munkásoknak mindenféle jobb- és baloldali illúziókkal, hogy saját programját képviselve, „nyílt sisakkal” szállhasson szembe a kapitalizmussal.

h, 2008-04-07 09:32 - egy kommunista (nem ellenőrzött)

merőben más ,de alapjaiban ugyanolyan

Itt akkor erősen elbeszélünk egymás mellett: Számomra a történelem osztályok harcának történelme. A „baloldal” célkitűzései, módszertana, osztályhovatartozása pedig a sosem a proletárforradalom volt, a munkásmozgalom győzelme, hanem a tőkés társadalmat megszüntetve-megőrizni. Ez alatt az ellenforradalmi mozgalom alatt pedig értem a demokratizmusát, a munkásönigazgatást, a lenini-álradikalizmust. Ha a szocdemek és bolsevikok egymásratalálásának szolidarítását emeled ki, akkor ismertetni kellene a konkrét különbségeket a szocdem ideológia, és a bolsevik ideológia között. Én valódi eltérésre még csak utalást sem találtam. Viszont a forradalmárokat mindkét frakció előszeretettel gyilkoltatta meg, adta ki a karhatalmi szerveknek, mindkét ideológia egyaránt folytatta a tőkés politikai rendet. A munkásmozgalmi hevület pedig jól csengő plakátszövegeket, falfirkákat, vagy felvonulásokat eredményezett, gyönyörű volt látványnak.

Divatos szöveg ugyan ma a baloldali érték, de valjuk meg őszintén: a történelmi öröksége a baloldalnak ugyanolyan véres és gyilkos, mint a jobboldalnak.

h, 2008-04-07 09:32 - Gabor (nem ellenőrzött)

Vaktyuk

As usual your work is very well done, to say the least.
I wonder how many people can understand your real message?