
Nem a Zengő védői járnak törvénytelen úton
(kép: zengo.fw.hu)
Zengő: téma lezárva
Avagy az emberarcú jogállamiság alapjai
A Zengő lokátorral kapcsolatos legújabb sajtóvitákat és kommunikációs csatározásokat szemlélve az embernek egyszerűen az az igénye támad, hogy ebben a bonyolulttá tett (amúgy egyáltalán nem átláthatatlan) kérdésben végre trükközés és taktikázás nélkül megpillanthassa, ténylegesen miről is van szó. Az alábbiakban 4 - nagyon rövid - pontban próbálnám összefoglalni, hogy az összes bizottságosdi, replikázó szakvélemény-kupac, altató és untató kommunikációs technika mellett és ellenére, mely kérdések állnak a Zengő-vita középpontjában.
1) Törvényesség
Egy érettebb demokráciában banális közhelynek számít, hogy az ország törvényeit nem csak illik, de be is kell tartani. A Zengő-lokátor megépítése azt jelentené, hogy az ország törvényeit nem tartják be!
A Zengő-ügy az Alkotmánytól (vagyis az ország legalapvetőbb jogi dokumentumától) a hatósági engedélyek szintjéig jogilag „rendezetlen”. Erre mutatott rá az Alkotmánybíróság első elnöke Sólyom László egy televíziós interjúban, amikor kimondta: „Az alkotmány mögöttük áll. [mármint a lokátor ellen tüntetők mögött - a szerk.] Tudniillik az nem úgy van, hogy a kormány vagy Országgyűlés szabadon eldöntheti, hogy most a honvédelmi érdeknek adok elsőbbséget vagy a környezetinek, hanem az alkotmány egyértelműen azt mondja, hogy az elért természetvédelmi szintből nem lehet hátra lépni. […] Ez alkotmányos erejű, mindenkit kötelez, így az összes hatóságot is…” Ha ez nem lenne elég (pedig az), Lenkovics Barnabás ombudsman tavaly nyári (!) jelentésében a napnál is világosabbá tette, hogy a lokátor-terv eljárásjogi szempontból elfogadhatatlan. Ezek után, egyszer s mindenkorra ki kellene mondani, hogy a Zengő-radar esetleges megépítése jog- és törvénysértő, vagyis TILOS. Egy demokratikus jogállamban - itt, ennél a pontnál - azt mondhatnánk:téma lezárva.
2) Biztonság
Elképzelhető, hogy hadászati szempontból a Zengő a „legoptimálisabb” hely egy radar elhelyezésére (bár még erről is folynak a viták), de mivel a „hadászatilag legoptimálisabb” ebben az esetben nyilvánvalóan ütközik 1.) a törvénnyel; 2.) a környezetvédelem legelemibb szempontjaival (mondhatni az értelmével), ehelyütt egyetlenegy releváns kérdés marad nyitva. Szavatolható-e Magyarország biztonsága más hadászati megoldással vagy sem?! Tisztázzuk, nem az a kérdés: bonyolultabb-e vagy költségesebb-e? Hanem, hogy megoldható-e vagy sem? Erre az ügydöntő kérdésre a válasz közismert. Egy máshol, más megoldás (megoldások) által megépülő radar esetében Magyarország biztonsága ugyanúgy szavatolható. Egy demokratikus jogállamban – itt, ennél a pontnál - azt mondhatnánk: téma lezárva.
3.) Pénzt vagy életet
Ma már úgy tűnik, a Zengő-radart támogatók fő érve nagyon egyszerű: ha nem szegjük meg a törvényt és nem tesszük tönkre páratlan (ez itt nem díszítő jelző, hanem biológiai tény) környezeti kincseinket, az bizony több pénzbe fog kerülni. Az ember ilyenkor nagyot nyel. Hiszen a dolog embertelen cinizmusa valóban meghökkentő. De legyünk „pragmatikusak”. Bizony, többe fog kerülni egy másik megoldás. Hogy szabad-e ilyenkor belemenni a kufárkodásba, vagy ez által mi magunk is egy eldologiasodott, technokratikus gépezet részévé válunk, nem tudom. A tisztánlátás érdekében azonban, érdemes arra emlékeztetni, hogy jelen pillanatban nem világos mennyivel is kerülne többe egy alternatív helyszín, hiszen a Zengő-radart támogatók érvei és számai inkább csak feltételezésekre, mint sem tényekre támaszkodnak. Feltételezés például azon állítás, hogy a NATO egy másik helyszín esetében teljesen megvonná a radarépítés pénzbeli támogatását. (Mivel a hazai radarrendszer korszerűsítése állítólag a NATO elemi érdeke, ez a feltételezés meglehetősen abszurd.) De még így is: a lokátor-lobbisták legdurvább becslései szerint a „plusz költségek” körülbelül annyira rúgnának, mint 10 kilométernyi autópálya megépítése. Ennyibe kerülne a törvények betartása, a környezeti értékek megkímélése. Nos, ha egy emberarcú demokratikus jogállamban élnénk, itt, ennél a pontnál bizonyosan azt mondhatnánk: téma lezárva.
4) Egy virág
Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, itt van a bánáti bazsarózsa. Nem utolsó sorban, mert a rossz jogszabályokat meg lehet változtatni, jogsértőket utólag is felelőségre lehet vonni, de a fajkipusztulásnak egyetlen döntő vonása van: visszafordíthatatlan. A lokátor-lobbisták csodásan el tudnak sakkozni azzal, hogy egy útépítés csak ennyi bazsarózsát pusztítana el, egy kis betonalap csak annyit, de a végén még így is maradna valamennyi. Csakhogy, mint legutóbb Dr. Varga Zoltán az MTA Doktora (de számos más kikezdhetetlen szakember is) leszögezte: a bazsarózsára nem pusztán az építkezés ideje alatt mérnének elemi csapást - ezalatt valóban „csupán” az állomány egy része pusztulna ki - ám az építkezéssel olyan változások indulnának el az erdőben, melyek az utána következő években, évtizedekben továbbgyűrűzve végzetesek lennének a különösen érzékeny növényekre. Vagyis még egy egyedülálló faj tűnne el örökre. (Téma lezárva).
Ezek után – pestiesen szólva – akkor miről is beszélünk!? Arról, hogy egy olyan országban élünk, ahol a törvény és a jog csak bizonyos szereplőket köt,más – „hatalmasabbakat” – nem? Vagy arról, hogy az ország biztonságának szavatolása nem egy jól megragadható közérdek, hanem az aktuál-politikai lobbizás tili-toli szereplője? Vagy arról, hogy tényleg fogadjuk el, hogy ebben az országban csak és kizárólag egyetlen mérvadó tényező létezik: hogy valami mennyibe kerül? Vagy, hogy tényleg képesek lennék szükségtelenül, és végérvényesen kipusztítani egy évmilliók óta létező fajt, egy pár évtizedig működő radar miatt? Nem, nem gondolom, hogy ezekről még túl sokat szabadna vitázni. A fentieket figyelembe véve, egy demokratikus jogállamban, erre egyszerűen azt kellene mondani: NEM. Téma lezárva.
Csillag Gábor
Zöld Fiatalok
A szerző az Indymedia.hu munkatársa, az írást a NOL.hu-val együttműködésben vettük át, ahol először megjelent.
Ajánlat:
www.nol.hu/alternativ
Hozzászólások
élettér
nem véletlenül van már csak ennyi!!!!
zöld riadólánc
Zöld riadólánc
Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. február 19.
A Zengõn nem lehet környezetbarát lokátort építeni, miután a hegy egésze tájvédelmi körzet - mondta tegnap érdeklõdésünkre Herbert Tamás, a Civilek a Zengõért Mozgalom vezetõje.
A hoszszúhetényi orvos szerint a HM hiába keres az útnak másik nyomvonalat, és hiába lesz az út csak három méter széles, egy ilyen építkezés mindenképp megbontja a Zengőn élő növénytársulások egységét. Herbert - szavai szerint - bízik abban, hogy ezt a kormány belátja, és nem engedi meg, hogy a HM mégiscsak keresztülvigye akaratát, és Zengőn építse meg az objektumot.
Herbert nem titkolta azt a szándékukat: ha a HM megpróbálja - úgymond - környezetbarát módszerrel megépíteni a radarállomást, akkor azt a Zengőt védő hetven civil szervezet mindenképp megpróbálja meggátolni. A hegyet őrző környezetvédők ugyan a hét elején lejöttek a csúcsról - mivel úgy látták, hogy a közvetlen veszély a fakivágási engedély lejártával elmúlt -, ám a lokátor ellenzői azóta is naponta indítanak őrjáratot a hegyre. Hajnalban két hosszúhetényi környezetvédő mászik fel a csúcsra, majd őket délben leváltja egy pécsváradi páros. Az utóbbiak napnyugta előtt jönnek le a hegyről. Ha az őrök észlelik, hogy megkezdődik az építkezés, akkor működésbe lép a „zöld riadólánc”, és pár óra alatt megtelik a hegycsúcs a beruházást elutasító és a polgári engedetlenség eszközeit újra bevető civilekkel. (Pécsi tudósítónktól)
mégis a zengöre telepitik a radart
A Zengőre telepítik a radart, de megkímélik a fákat
Népszabadság • H. Z. H. M. • 2005. február 19.
Kutyával őrzött terület - tegnap este néptelen volt a Zengő csúcsa
Kép: müller andrea
A Zengõn, de nem az eredeti tervek alapján épül fel a radarállomás - értesült a Népszabadság. Tudomásunk szerint a honvédelmi és a környezetvédelmi miniszter a helyszínbejáráskor talált egy olyan utat, amely fakivágás nélkül kiszélesíthetõ háromméteresre.
Az eredeti tervekben egy 13 méter széles út szerepelt, amelynek vonalában fák és védett bazsarózsák is voltak. Az alternatív út azt is jelenti, hogy a Zengő tetején épülő állomáshoz nagyobb elemeket nem lehet teherautón felvinni. Ezért áttervezik az épületet, a súlyát és a tömegét csökkenteni akarják, amelyik elem pedig ezek után is kihagyhatatlan, azt helikopterrel és kötélpályán szállítják a csúcsra. Az ezt megalapozó hatástanulmányokat már megrendelték.
Ebből a nyilvánosság számára Gyurcsány Ferenc annyit jelentett be, hogy a kormány döntése szerint a Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott és engedélyezett módon nem épülhet meg, a kormány új koncepciót rendel, amely a honvédelem és a természetvédelem szempontjainak is megfelel. A környezetvédelemi tárcát meglátogató kormányfő szerint az előző kabinet nem kellő körültekintéssel döntött erről a kérdésről. Gyurcsány szerint elfogadhatatlan olyan megoldás, amelyben fák tucatjait vagy százait kellene kivágni ahhoz, hogy az építkezés megvalósulhasson.
A zengői helyszín megtartása mellett szól az, hogy a radar beszerzését lényegében a NATO fizeti. A beruházási támogatás pedig kifejezetten a zengői helyszínre vonatkozik, és ezt a határozatát a szervezetnek nem áll szándékában megváltoztatni. A kormányfő szerint Magyarország bármely más helyre a saját költségén építhet radarállomást, ez azonban mintegy 20 milliárd forint pluszköltséget jelent. A zöldek szerint a költségek ügyében a helyzet nem egyértelmű. A Magyar Természetvédők Szövetsége a napokban levelet kapott a NATO-főtitkár titkárságáról, amelyben az áll: ha a kormány esetleg más helyszín mellett dönt a kormányfő által felkért szakértői bizottság ajánlásai alapján, az a katonai szervezetet is a projekt újraértékelésére késztetheti.
A Fidesz-frakció környezetvédelmi kabinetje a Zengő védelmére kérte fel a miniszterelnököt. Turi-Kovács Béla kabinetvezető emlékeztetett az állampolgári jogok országgyűlési biztosának álláspontjára, amely szerint az építkezés megkezdése jogerős engedélyek híján egyelőre nem is lenne lehetséges. Felhívta a figyelmet arra: a felkért szakmai bizottság más helyszínt is lehetségesnek ítélt.
Zenő lokátor elleni ...
Csak egy kérdés: Milyen áron kellene LEHETNE MÁSHOL MEGÉPÍTENI??? Annak mi lesz (lenne) az ÁRA? Hány ártatlan áldozata, mennyi (emberi) egészsége károsodik majd a síkvidéki emelt-szintű (rádió)sugárzásnak? Ezt tudják vajon a SÁRGÁK? A Haza védelméről már meg sem -merem- kérdezni azokat az erőszakos sárgákat…
nem az ujjamból szoptam ki
Tudom ott van a beküldöttben is - de ide kivánkozik. Továbbra is azt mondom, ezek a megnyilánulások egy SZAKMAIAK, kettő FÉLREÉRTHETETLENEK!
Ami meg a kis NATO-s cuccot illeti, az a manipuláció magas-iskolája. (első állitás: ragaszkodik hozzá; második állítás: még sem - ez röhejes!!!
Zengő-lokátor - Sólyom: jogtalan. Varga: nem lehet építeni. Lenkovics: érvénytelenek az engedélyek.
csütörtök, 2005. február 10. v
Sólyom: Jogtalan a radarépítés
Népszabadság • U. T.• 2005. február 10.
A jog több ponton is sérelmet szenvedett, amikor a Zengőre tervezett katonai lokátor építésére a honvédelmi tárca megkapta a szakhatósági engedélyeket - állapították meg egy tegnapi, a radarállomás jogi problémáiról tartott pécsi konferencián.
Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának tanára hangsúlyozta, hogy a Zengőn összesen 81 védett növényfaj él, s különösen értékesek azok a növénytársulások, amelyek sehol másutt nem lelhetők fel. Ezek védelméről az EU is rendelkezik, ezért a Zengő csúcsára csak akkor lehetne bármit is építeni, ha megkapnák ahhoz az unió derogációs engedélyét. Ezt viszont a professzor kizártnak tartja, ugyanis a világ bánáti bazsarózsa állományának 90 százaléka a Zengőn található.
Sólyom László akadémikus, az Alkotmánybíróság egykori elnöke alkotmányellenesnek ítélte a radar építését. A határozat kimondja az ember környezethez való jogát, s ezért az állam csak akkor okozhat kárt a természeti értékekben, ha az elkerülhetetlen, jelen esetben viszont erről nem beszélhetünk - szögezte le. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a lokátor építési engedélyezésének eljárásába számos szabálytalanság csúszott, ráadásul ezek az 1997-ben kiadott engedélyek öt év alatt lejártak, így ma már érvénytelenek. Az ombudsman a parlament elé akarja vinni a lokátorépítés ügyét.
A NATO ragaszkodna a Zengőhöz
Mindaz, amit a külügyi bizottság küldöttsége hétfőn itt, a NATO-ban hallhatott a Zengő-ügyben, jelzi, mi lenne a legmegfelelőbb megoldás műszaki és anyagi szempontból - mondta tegnap Brüsszelben a Népszabadság kérdésére Somogyi Ferenc. A külügyminiszter ezzel arra utalt: az atlanti szövetség vezetése kifejezésre juttatta, hogy ragaszkodnának az eredeti tervhez. - A kormány álláspontját a fejlemények tükrében kell kialakítani; jelenleg még érzékelhető különbségek vannak az ügyben megnyilvánuló felek között - tette hozzá Somogyi. Megfigyelők emlékeztetnek: a NATO és Magyarország együtt választotta ki a Zengőt mint a legmegfelelőbb helyszínt. Ugyanakkor az atlanti szövetség várhatóan beleegyezését adná egy ettől eltérő tervhez is - ez azonban minden bizonnyal többe kerülne.
egy érv a katonáknak:NEO
Radar Observations Refine the Future Motion of Asteroid 2004 MN4
Paul Chodas, Steve Chesley, Jon Giorgini and Don Yeomans
NASA’s Near Earth Object Program Office
February 3, 2005
Radar observations taken at the Arecibo Observatory in Puerto Rico on January 27, 29, and 30 have significantly improved our estimate for the orbit of asteroid 2004 MN4 and changed the circumstances of the Earth close approach in 2029. On April 13, 2029, the predicted trajectory now passes within 5.7 Earth radii (36,350 km or 22,600 miles) of the Earth’s center - just below the altitude of geosynchronous Earth satellites. However, an Earth collision in 2029 is still ruled out. The asteroid’s motion subsequent to the 2029 Earth close approach is very sensitive to the circumstances of the close approach itself and a number of future Earth close approaches will be monitored as additional observations are received. However, our current risk analysis for 2004 MN4 indicates that no subsequent Earth encounters in the 21st century are of concern.
In the accompanying diagrams, the most likely trajectory of asteroid 2004 MN4 is shown as a blue line that passes near the Earth on 13 April 2029. The second of the two figures is an enlarged view of the Earth close approach circumstances. Since the asteroid’s position in space is not perfectly known at that time, the white dots at right angles to the blue line are possible alternate positions of the asteroid. Neither the nominal position of the asteroid, nor any of its possible alternative positions, touches the Earth, effectively ruling out an Earth impact in 2029. Based on albedo contraints by Andrew Rivkin and Richard Binzel (MIT), the diameter of the object is about 320 meters. At the time of the closest approach, the asteroid will be a naked eye object (3.3 mag.) traveling rapidly (42 degrees per hour!) through the constellation of Cancer. On average, one would expect a similarly close Earth approach by an asteroid of this size only every 1300 years or so.
Updated Set of Possible Positions of 2004 MN4 on
April 13, 2029
Closeup View
The passage of the asteroid by the Earth in 2029 alters its subsequent trajectory and causes its position uncertainty region to expand rapidly as it moves away from Earth (i.e., the line of white dots increases in extent). As a result, the asteroid’s motion is much less predictable after the 2029 close Earth approach. Even so, the asteroid’s uncertainty region is not large enough to extend to the moon as it passes by, and so a lunar impact is not possible.
Lance Benner (JPL), Mike Nolan (NAIC), Steve Ostro (JPL), and Jon Giorgini (JPL) provided the Arecibo radar data that made these updated results possible.
Related Articles
Possibility of an Earth Impact in 2029 Ruled Out for Asteroid 2004 MN4 (Near Earth Object Program Office - December 27,2004)
Near-Earth Asteroid 2004 MN4 Reaches Highest Score To Date On Hazard Scale (Near Earth Object Program Office - December 23, 2004)
nasa-nál ez van.near asteroid…
ébresztő-jol csak a szivével lát az ember-ami lényege az radarra
jo lenne ha valaki észrevenné -hogy itt nem környezetvédelmi,nem jogi és nem katonapolitikai probléma van
(az egy más kérdés kinek jo ez ha ez a sok ember egymásnak ugrik-ahelyett hogy használná a JÓZAN „paraszti” eszét.
na nézzük -ha nem környezetvédelmi-a katonák és a tecnokraták szerint…
és ha nem jogi…szintén katonák stb szerint
s ha nem katonai probléma-civilek stb zöldek szerint-akkor mi ez???!
valaki azt irta -
ez a demokrácia vizsgája!!!-részben.
de az igazi érvek még nem hangoztak el-csak az ütköző pontokat hangoztatja a média is illetve azok akik beszálltak ebbe az iszapbirkozásba…
NOS-erre a választ vszleg febr 24 után kapjuk meg a választ amikor a két „birodalmi fővezér”(lásd az orosz medve és az amcsi sas) összeül pozsonyban hogy ujra felossza a világot és a keleteu térséget.
HOVA ez a sietség -nem LÓVERSENY ez!
van még idő!!!
néhányan itt felemlitették avilágürbe telepitendő geostac müholdat is…jo megoldás ha 23plusz x mennyiségü radart kell kiváltani.
senki nem mondta meg minek ide ez a radar-max a biztonsági kérdéseket feszegette és utána néma csen mert az titkos…
na akkor nézzük kivülröl -nemcsak a földröl-békaperspektivában.
mindenki tudja -hogy ha a világürből egy ürszerkezet visszatér-van egy un.”belépési ablak”-a kérdés csak az mi tér vissaz ,mikor ,-miért fölöttünk huz el…és ugy mellékesen az sem elvetendő hogy ajelenlegi háborus gocok illetve a földrengéses zona a földön ÉSZAK-NYUGAT,DÉL-KELET-i irányu.
ha ény felé nézünk gröndlandon thule-n van egy nagy amcsi bázis és még északabbra a hárfa vagyis a haarp-ami a földi idöjárás tönkretételét végzi(lásd glob felmelegedés)
ha dél-kelet felé nézünk -arra van a sok földrengéses zona -lás szumátra törökország stb-de ott vannak ajelenlegi háboruds gocok is…
NA AKKOR MIRE JO EZ A RADAR???!
ezt mindenkinek a fantáziájára bizom…
megj-eddig 2 világháboru indult el magyarországrol-közvetve…
a 3 -at még idöben sikerült leállitani 88 és 90 között.
a 4.vh ne magyarországrol induljon el!
(egyáltalán ne legyen!!!)
szoval ittz többröl vvan szó mint néhány bazsarózsáról és többröl mint a demokrácia vizsgájárol!!!
akinek csöpp esze -van az a szivére hallgat!!(ez most nem fidesz szlogen)
JOL CSAK A SZIVÉVEL LÁT AZ EMBER!!!-ami lényeges az szemmel láthatatlan… (még radarral se látható!)
mondta kis herceg
mah-gar avagy mahar-loka
A Duna Evangéliuma
A magyar szakrális õstörténet páratlan feltárása
„Tovább adni a tudást, elvetni a magot, hogy a föld más gyermekeiben is megfoganjon, kicsírázzon a spirituális tudás, fölszámolva az állatias, testtudatú barbarizmust. A feladat lényege egy magasabb, a küldõ félisteni atyák tudatszintjén rezgõ emberiség, vagy bolygó-tudatosság alakítása.”
A Homo sapiens, vagyis az értelmes ember megjelenése igencsak rejtélyes. Miért van az, hogy a modern ember õse nem két-három millió évvel késõbb jelent meg, a fejlõdés korábbi ütemét követve, hanem már mintegy 300 ezer évvel ezelõtt? Valójában máshonnan kerültünk volna a Földre vagy – ahogyan az ókori népek szakrális írásai állítják – az istenek teremtettek bennünket?
Ma már tudjuk, hol alakultak ki az elsõ civilizációk, és késõbbi fejlõdésüket is ismerjük. Az igazi kérdés azonban az, miért alakultak ki a civilizációk? Továbbá megválaszolatlan az is, hogy a rendekezésünkre álló adatok alapján nem alakulhatott volna ki ennyire csekély idõ alatt napjainkra ez a civilizáció. Miért vagyunk civilizáltabbak, mint az Afrikában, az Amazonas õserdeiben vagy Pápua Új-Guinea rengetegeiben élõ természeti népek?
Sokan azt állítják azért, mert teljes elzártságban élnek és éltek. De mitõl vannak elzárva, mi az, amihez nem fértek hozzá évezredeken át? Miért nem tettek szert tudásra, technológiára és tudományra, mint mi?
Tehát az igazi rejtély nem az említett népek elmaradottsága, hanem a mi fejlettségünk. Mert ha minden a Darwin által feltételezett normális evolúció mentén zajlik, akkor az egész emberi faj a busmanok szintjén élne és nem az európai és ázsiai magas civilizációk színvonalán.
Európa nyugati fele hosszú idõn keresztül úgy vélte, hogy civilizációja az Ókori Róma, illetve a még korábbi Görögország adománya. Ám még a Görögök is elismerték, hogy csupán halvány epigonok, utánzók és írásaikban az ókori Egyiptomra utaltak.
A görögség Kr.e. V. – IV. században élte virágkorát, ám Egyiptomban az írások Kr.e. 3100 körül már uralkodói dinasztiákat sorolnak fel. Ezek szerint gondolhatták Európa tudósai, hogy a civilizáció Egyiptomból ered, ám a további tények ellentmondtak ennek.
Összefoglalóan a fejlõdések az Ókori Keleten kb. Kr.e. 11 000 körül (ez szaknyelven a középsõ kõkor, a mezolitikum kezdete) zajlottak le. A bibliai Sineár földje azonos a mezopotámiai Sumer Birodalommal és a Biblia által említett városok egytõl egyig e területen helyezkedtek el.
Az ember mintegy kétmillió évvel ezelõtt kezdett köveket szerszámként használni, és Kr.e. 3800-ban szinte mindenféle elõzmény nélkül megnyilvánult a sumer civilizáció. A kutatók mind a mai napig nem tudják kik voltak a sumerek, honnan jöttek és mi volt civilizációjuk föltûnésének oka? Az azonban tény, hogy a sumer kultúra volt az, amely a világ összes késõbbi fejlett civilizációjának csíráit tartalmazta.
Így hát térjünk vissza az elsõ kérdésünkhöz. Miért van az, hogy a modern ember õse nem két-hárommillió évvel késõbb jelent meg a fejlõdés korábbi ütemét követve, hanem már mintegy 300 ezer évvel ezelõtt? Valójában máshonnan kerültünk volna a Földre vagy – ahogyan az ókori népek szakrális írásai állítják – az Atlantiszi-Mú istenei teremtettek bennünket?
A sumér nyelvû feljegyzések a legõsibb írásos forrásnak számítanak bolygónkon, mintegy 5800 évesek, azonban olyan eseményekrõl számolnak be, melyek évmilliókkal ezelõtt történtek, s nagy részletességgel tárgyalják az i.e. 350 000 után bekövetkezett fordulatokat. Ezen írások szerint fajunk megközelítõleg 300 000 éves. Hozzávetõlegesen kb. 300 000 éve lakjuk ezt a bolygót, azonban ami megdöbbentõ, hogy már elõttünk (értsd a homo sapiens elõtt) is léteztek civilizációk a Földön – hosszú idõvel a jelen korszak és a sumerek által Nefilimeknek nevezett lények megjelenése elõtt és ezek jóval fejlettebbek voltak, mint a Nefilimek vagy bármi más azóta kibontakozott civilizáció. Ezen õsi, fejlett kultúrák mondhatni nyom nélkül távoztak. De nem hagytak maguk után semmi árulkodó jelet, amikor „útra keltek”.
Az ékiratok szerint eggyel több bolygó volt naprendszerünkben, melyrõl a modern idõkben csak bizonytalan értesüléseink vannak. A babiloniak késõbb Marduknak nevezték e bolygót, a sumérek azonban eredetileg a Nibiru nevet adták neki. Ez a hatalmas bolygó a Naprendszer többi bolygójával ellentétes irányban keringett a Nap körül. A sumérek elmondása szerint minden 3600 évben keresztül halad naprendszerünkön, s megérkezése rendszerint nagy eseménynek számított. Azután a külsõ bolygókat elhagyva eltûnik a láthatárról. A táblák arról beszélnek, hogy a sors akarata szerint keringése során a Nibiru oly közel haladt el, hogy egyik holdja beleütközött a Tiamatba (Földünk) és felét leszakította – úgyszólván pontosan félbe hasította. A sumér feljegyzések szerint az ütközés a Tiamat e nagy csonkját fõ holdjával együtt pályájáról kilendítette, s ennek következtében a Vénusz és a Mars körül kezdett el keringeni, s belõle keletkezett az általunk ma ismert Föld.
A Nefilimek, vagy a fejlettebb tudatú félisteni lények tudatosságát és élettartamát a saját bolygójuk keringési ideje szabályozza. De mi körül is kering a Niburu, ami 3600 évente ér el hozzánk földi halandókhoz. Meg kell említenünk, hogy az õsi szanszkrit írások, nevezetesen a Brahma-Purána, a Bhágavata-Purána és a Linga-Purána egybehangzóan szól a szakrális, hozzánk képest végtelen hosszú ideig uralkodó szent királyokról, a Manukról, akikrõl az emberiség kapta a nevét. Leszármazásuk, uralkodási idejük szintén a Nibiruról való származásra utal, bár a bolygót más néven illették (Mahar-loka azaz Magyar-bolygó, a Maha-k, azaz a hatalmasok laka, Magyar-laka).
Ha tudomásul vesszük, hogy a Biblia a sumer hagyaték hiányos és tudatosan ferdített, illetve soha meg nem értett változata, több dolgon is elgondolkodhatunk. Például a sumérok önmagukat Mah-gar-nak vagy Meh-gar-nak nevezik következetesen, s amint említettük, a sumer (Valójában a Napisten egyik õsi nevének ékírásos hagyatéka alapján, jelentése Szem-Úr, késõbb egyik magyar nemzetségünk, a Szemere nevévé vált.) elnevezésük egy kiragadott modern régészeti elnevezés, amit egyezményesen elfogadtak.
A Mah-gar szó sumer jelentése „nagy, hatalmas”. A sumer mah-gar, makar, vagy a szanszkrit maha, mahar szavak egyaránt erre utalnak. Ha értelemmel fordítjuk le a sumer hagyatékot, akkor így szólna a fordítás:
„Mah-garok (magyarok) valának a földön abban az idõben, sõt még azután is, mikor az Isten fiai bemenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szülének nékik. Ezek ama Mah-garok, kik eleitõl fogva híres neves emberek voltak.”
A Nibiru, vagy az Óind hagyomány szerinti Mahar-loka, a sumerok atyai származási helye. Ezért nevezik a mah-garokat az istenek fiainak, s ez ezoterikus származásunk és lélektani töltésünk mindenki másétól eltérõ titka. Ez egyben az örök kötelességünk is, vagyis továbbadni a tudást, elvetni a magot, hogy a föld más gyermekeiben is megfoganjon, kicsírázzon a spirituális tudás, fölszámolva az állatias, testtudatú barbarizmust. A feladat lényege egy magasabb, a küldõ félisteni atyák tudatszintjén rezgõ emberiség, vagy bolygó-tudatosság kialakítása. A témáról bõvebben Bakos Attila: Duna Evangéliuma címû könyvében olvashat.
üla kövön, ül a kövön
fekete szin böröndön és várja hogy a BAZSAROZSA KINYILJON A HM UDVARÁBAN
bazsarózsa
Eddig is kialakult véleményem volt a Zengő ügyről, azt gondoltam, itt a bazsarózsák élőhelyén túlmutató küzdelem folyik, ami a jogszerűségről, a hatalomról és a környezetvédelemről (is) szól, de amikor tegnap a HM nővény-áttelepítési kísérletéről és annak kudarcáról olvastam, beláttam, tévedek. Nagy AHA-élményt okozott, tegnap egész este ez járt a fejemben.
A Bazsarózsa elég régóta élhet ezen az élőhelyen, és a HM által elpusztított százezer tővel a Bazsarózsa azt hozta tudomásunkra, hogy itt, és csak itt hajlandó megélni. Nem egy növényke, nem az a százezer tő, ami újranőtt az eredeti élőhelyen, hanem a Bánáti Bazsarózsa mint faj. Tényleg fontosabb ennél az a radarállomás, ami legkésőbb húsz év múlva elavultá válik, és ötszáz év után már csak a romjai álnak a kopár hegytetőn? Ebben a kontextusban, a faj szempontjából a mi törvényeink, hatalmi gépezeteink, gondolataink a jogról és a természetről semmit sem jelentenek. Teljesen természetes, hogy párszáz év múlva senki sem fog emlékezni erre a radarállomásra, a NATO max. egy fejezet lesz a történelemkönyben, de mégis most dől el, hogy éljen-e még akkor Bazsarózsa faj? És hasonló kérdések sokaságán az is eldőlhet, hogy éljen-e az ember?