
(Belső kép: Pécsváradi idill, Civilek a Zengőért Mozgalom)
Lehet, hogy egyes, az Államhoz tudathasadásig hű olvasóink agya ezt most rögtön törölni fogja, de így van: a Pécs körüli értelmiség már a húszas években is minden májusban elzarándokolt a virágzó bánáti bazsarózsához. Csak mivel akkor még létezett a latinos műveltség, Peonia-túrának hívták. Nem a Fidesz pénzéből tiltakozó zöldek találták ki, hogy minél tovább veszélyeztessék a nemzetbiztonságot.
A bánáti bazsarózsa hazánk legnagyobb vadvirága, és botanikus-körökben kultikus tiszteletnek örvend, kb. mint a Forma-1 rajongók közt a Ferrari.
A Pestről érkezett látogatót azonnal megfogja a falusi turizmus prospektusaiból ismerős hangulat. Vendégszerető emberek, bárányfelhők, szikrázó napsütés, gyönyörű táj. Még a német rendszámú kocsik is stimmelnek, -jó pár házat vagy kibéreltek, vagy megvettek a sógorok. De az nem útleírás, csak pár fontosabb benyomást osztanánk itt meg.
Az egyik: két darab országgyűlési képviselő jött el. Ami nem lenne baj, van elég dolguk nekik is (az ország jövőjéért aggódás nagy meló), de azért nem így képzeltük. Meg ha Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter (inkluzíve titkárságaik) egy azaz egyetlen zengős levélre sem válaszoltak, akkor az ember ebbe az alulreprezentálásba is belelát egyet s mást.
De mindegy, nagyon jó kis foci kerekedett ki belőle: hatévestől ötvenöt évesig, fiúk, lányok, az egyik csapat világos, a másik sötét zengős pólóban. A Zöfi vasárnap délutáni, városligeti focizásaiban látni még ilyet: ahol a teljesen vegyes társaság fesztelenül, magától érthetődő módon van együtt. A résztvevők: nem lecsúszó hajléktalan, francia, amerikai diákok, negyvenes anyuka három gyerekkel, egy skót anyuka, egy elit ügyvédi iroda munkatársa, mindenféle raszták, anarchisták, stb. Szóval tisztára olyanok voltunk, mintha az Ökotópiát filmesítették volna meg!
Életképes közösség. Ezt látni a Zengő körüli falvakban. (Bocs: Pécsvárad város.) Egyetlen dologban mondtak igazat a HM-esek: hogy lehet tiltakozni nyugodtan, az ugyanis nagyon jó közösségszervező erő. Persze a Zengő alatt is vannak közönyösek, cinikusok, de hát erre kár is szót vesztegetni. És az olyan megátalkodott kívülállók, a társaságot kerülők is, mint e sorok írója is elismerően és irigykedve diagnosztizálja, hogy itt egy olyan, a falvakon átnyúló közösség született, amilyeneket tényleg csak idealizáló, hiteltelen filmekben látni. A valóság persze azért esetünkben is kitett magáért: hiszen mindezt egy jogot és erkölcsöt cinikusan taposó, antikrisztusi ihletésű terv erőltetése szülte meg. Különböző emberek, a vidéki értelmiség minden fajtája, a legátlagosabb foglalkozású és identitású emberek csiszolódtak itt össze kemény harcok során. Kívülről nem szabad megkockáztatni ezt a kifejezést, de hátha igaz: barátokká csiszolódtak össze.
És a Zengő tovább szervezi életüket: Hosszúhetény hivatalosan is óriásplakát-mentes falú lesz hamarosan, és az MTVSZ jelen lévő agitátorának hatására a GM-mentes zóna is céljaik között szerepel. Azt már elmondtuk, hogy a falvak közül több beszállt a Humusz Tájsebészet kampányába, és a lokátor elleni harc üres óráiban az illegális szemétlerakókat számolják fel.
Sokat mondó apróság: a focipálya melletti büfében Fair Trade kávét és teát lehetett inni. Aki tudja, hogy mi az a Fair Trade, és hogy mennyire terjedt el Magyarországon, az most bizonyára lehidal.
De a közös vacsora során tovább gyűltek az idill fölött a baljós fellegek.
A Magyar Nemzet megszellőztetett egy három pontos kormányhatározatot, Gyurcsány aláírásával, aminek lényege a következő volt:
- A hadügyminiszter vizsgálja ki a Zengőre telepítés konkrét mikéntjeit
- Csinálja ezt környezebarát módon (értsd: a légkondi fele majd napelemmel megy…)
- És az egész államigazgatás, az összes miniszter köteles ebben a hadügy alá dolgozni.
Persze az illetékes elvtársak cáfolják, hogy ez a kormányhatározat elfogadásra került. Mi meg persze hiszünk nekik. Az egyik parlamenti képviselő írásban interpellált az ügyben, hogy most akkor mégis mi a vér van, -hamarosan lejár a harminc nap, és akkor fognak neki választ adni.
Hogy az igazán tökkelütöttek is tudják, mire számítsanak, érdemes belenézni az úgy nevezett „salátatörvénybe”. Ennek egyik bekezdését egyenesen a Zengő ügyére komponálták. Mindenesetre megtisztelő.
E szerint a Környezetvédelmi miniszter jogosult bizonyos területek és növények védettségét átmenetileg, különös szükségszerűség esetén felfüggeszteni. Például ha az illető növény éppen nem virágzik.
De mindig van miben reménykedni. Reméljük, hogy ez a kormány nem mer belenyúlni még egyszer ebbe a darázsfészekbe választásokig. Orbánék meg, ahogy az ilyen ügyekben szokták, kihúzzák a négy évet anélkül, hogy bármit is tennének. Aztán meg majd meglátjuk, hogy mi lesz.
Mindenesetre hogy ez a legbiztatóbb variáns, az egyenesen siralmas.
Hozzászólások
A másik oldal
Foglalkozzunk azzal ami a napokban történt…
…és mindenki tulajdonképpen izgatottan várta hogy mi is ennek az egésznek a háttere. Ugye a NATO-központból jött egy riasztás Kecskemétre. Akkor tudták hogy egy kisgép tévedt el, vagy csak annyit tudtak hogy valaki azt a rádiójelet adta - amit a NATO aztán továbbított Önökhöz - hogy eltérítették a gépet?
Bódis Gyula, alezredes, pilóta: Nekünk az a feladatunk, hogy amikor riasztást kapunk, kirohanjunk és beüljünk a gépbe, beindítsuk, fölszálljunk, utána pedig megmondják hogy mi a konkrét feladat.
- Hány percük van erre?
- Ami befolyásolja azt hogy egyből rohanni kell, 15 perc alatt föl kell szállni. Az elég hosszú idő, hogy ha figyelembe vesszük hogy milyen sebességgel közlekednek ezek a repülőgépek, tehát több 100 kilométerre már észre kell venni azt aki ellen adott esetben föl kell szállnunk.
- Az ötvenes években volt utoljára ilyen éles riasztás. Gondolom ezt gyakorolják havonta, vagy fél évente hogy milyen egy éles riasztás. De milyen amikor valóban megtörténik ez, akkor mit érez? Van gyomorgörcs, van annyira már hozzá vannak szokva, hogy semmi különös?
Nagy István, őrnagy, pilóta: Gyakorlatilag hetente gyakoroljuk több alkalommal a gyakorlóriasztásokat, éles riasztás azért évente 1-2 előfordul, a dél-szláv válság idején elég sűrűn voltak például, de természetesen ilyenkor az adrenalin szint megemelkedik.
- Említette őrnagy úr a ‘90-es éveket, akkor volt az a hírhedt eset amikor Szeged határába berepült egy szerb gép. Ugye akkor az egész ország izgult, hogy itt szabadon jönnek-mennek a gépek. A kérdés az, hogy - most tudomásom szerint egyedül Kecskeméten van vadászrepülő. Pici ez az ország, hát nyilván Franciaországban ez csak egy terület, amennyi Magyarország, de mennyi idő alatt érnek mondjuk a dél-szláv határra, vagy mennyi idő alatt értek most Fertőszentmiklós légterébe a 15 percet is beleszámítva és mire elég ez?
- Ezért mondtam azt hogy a riasztás nagyon fontos, tehát az első az hogy indítunk, utána megnézzük hogy kell-e menni, vagy nem kell menni, nekünk körülbelül 18 percbe került amíg odaértünk.
- Volt-e tűzparancs? Lőhettek-e volna hogy ha olyan helyzetet találnak mondjuk a levegőben?
- Természetesen lőhetünk ha olyan szituáció áll fenn, de ennek nagyon szigorú szabályai vannak, nekünk nem volt, nem kaptunk tűzparancsot, tehát ez nagyon szigorúan van korlátozva. Csak ha minket támadnak akkor van jogunk megvédeni magunkat.
- Ugye arról szól a történet szeptember 11-e óta hogy jön egy utasszállító repülő, amelyik mondjuk megcélozhatja a magyar Parlamentet, vagy mondjuk a Paksi Atomerőművet, s Önök mondjuk fölszállnak, tehát megint jön egy riasztás, jön valahonnan, mondjuk Olaszország vagy Ausztria irányából egy repülő, na most ilyenkor nem lehet összehívni a honvédelmi bizottságot, megkérdezni a honvédelmi miniszert meg a miniszterelnököt, hogy tessék szíves lenni mondani, Paks felé megy egy nagy utasszállító. Hogy ilyenkor mi van? Mi a jelenlegi jogi szabályozás az Önök számára, mi van kiadva?
- Ebben az esetben hogy ha egy eltérített repülőgép, szeptember 11-e szindrómával, tehát fegyverként való alkalmazással repül, akkor amennyiben felhatalmazást kapunk, vagy a saját döntésünk alapján ha úgy ítéljük meg hogy ez veszélyeztet valamilyen földi objektumot, életeket…
- Magyarán Önökre van bízva.
- Nem teljesen, tehát erre nekünk parancsot kell kapni, de…
- Paks irányába megy, eltérítették.
- Akkor jogunk van. Tehát ha megkapjuk a tűzparancsot, akkor meg kell semmisítenünk, meg kell akadályoznunk hogy például Paksot megsemmisítse, hogy becsapódjon.
- Hogyan bizonyosodtam meg arról, a gép mellé repültek és mondjuk átnéztek a pilótafülkébe, és vannak valamilyen kézi jelzések ilyenkor, hiszen nem működött a rádiója ennek a kisgépnek.
- Ez egy érdekes szituáció szakmailag, tudniillik a kisgép kis sebességgel repült, tehát mi többszörösével repültünk az övének, ez azt jelenti hogy elmentünk mellette.
- Mennyi a legkisebb sebesség amivel ez a gép menni tud?
- Mi amikor ezt a feladatot végrehajtjuk, 400 kilométeres óra a sebességünk. Tehát felváltva megyünk el mellette és ilyenkor meggyőződünk arról hogy mi a szándéka, milyen jelzést tud adni esetleg.
(TV2: Mokka, 2005. május 10., kedd)
zengő és minden más
A Zengőről van szó, és mégsem.
Azt kell felfogni, hogy addig, amíg a környeztvédelmi kérdéseknek nem lesz minden mással szemben prioritásuk, addig nics ennek a civilizációnak jövője.
Nem szabad gazdasági kérdések esetén a környezettel mellékesen foglalkozni!
Mit érek akármivel, ha betonpusztaságon, elégve, mérgezetten kell befejeznem az életem? Sarkítva, de igaz…
Másvélemény
Még mondja valaki, hogy a radar nem tesz jót a helyi turizmusnak.
Melyik törvényre gondoltál saláta néven?
„hiszen mindezt egy jogot és erkölcsöt cinikusan taposó, antikrisztusi ihletésű terv erőltetése szülte meg”
Sokadszor teszem fel már ezt a kérdést, hogy Bánkúton miért lehet radart építeni és a Zengőn miért nem?
Legközelebb tessék pontosan fogalmazni, hogy melyik törvényt ki mikor és hol sértett a Zengő ügyében?
hát azzé vazze
„Sokadszor teszem fel már ezt a kérdést, hogy Bánkúton miért lehet radart építeni és a Zengőn miért nem?”
1. Mert az út tönkreteszi több rendkívül ritka faj élőhelyét.
2. Mert nem tudunk minden fa mellé természetvédőt állítani.
3. Mert ahol vannak helyi civil mozgolódás, ott lehet hatékonyan lépni egy ügy érdekében.
Hát röviden ennyi.
Másvélemény
sokadszor: Bánkúton már van.
sokadszor: nem keresem ki Schiffer András idevágó cikkeit, mert úgyis olvastad őket már itt az indyn, -vagy megtalálod őket a Védegylet honlapján. Na, azokat a törvényeket.
A salátatörvény alatt meg erről volt szó -ha nem tévedek-:
a végét figyeld!
35. §
A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a
természeti értéket (így például: vadon élő szervezetet, életközösséget), továbbá
fokozottan védetté a területet. Amennyiben a területen védett régészeti lelőhely
van, a védetté nyilvánításhoz a nemzeti kulturális örökség miniszterének egyetértése
szükséges. A miniszter rendeletben határozza meg az Európai Közösségek jogi
aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény
hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma
szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat. A miniszter rendeletben
a védett élő szervezet meghatározott fejlődési szakaszának, alakjának, állapotának
vagy származékának kiemelt természeti oltalmát feloldhatja.”
Másvélemény2
Helló Marci!
Ezt most hidd el nekem, mivel ez az én kaptafám, hogy Bánkúton soha nem volt radar, se kicsi se nagy.
Szerintem jogilag a Zengőre még mindig érvényesek a kiadott engedélyek. Írásban ugyanis a kormány vagy bírőság részéről semmi nem született ami a Zengői építkezés felfüggesztéséről szólna. Miniszterelnökünk beszélt róla, de elnézést nem akarom bántani, de mondott ő a szaudi focistákról is dolgokat.
Légyszi írd meg, hogy melyik törvényről írtál fentebb, mivel 35. paragrafus nekem nem mond semmit. Nálam a legutolsó dolog a Natura 2000 EU-s törvény magyar megfelelője volt, de abban én ezt nem olvastam.
Schiffernek lehet véleménye, engem nem igazán győzött meg, pedig engem meglehet, nekem pedig lehet másvéleményem. De az is igaz, hogy ti csak az egyik oldalát látjátok ennek az egész ügynek.
Mivel követem a történéseket, szerintem tavaly és tavaly előtt nem volt Peonia túra. Volt sok minden más propaganda de ilyen nem volt.
bazsa
„Szerintem jogilag a Zengőre még mindig érvényesek a kiadott engedélyek. Írásban ugyanis a kormány vagy bírőság részéről semmi nem született ami a Zengői építkezés felfüggesztéséről szólna”
nem erről van szó, hanem arról, hogy a kiadott engedélyek nem örök időkre szólnak, hanem határozott időre, és az a határozott idő már lejárt, mielőtt a tavaly áprilisi akció megkezdődött volna. (mint azt lenkovics barnabás is mondta, ha hallottál már az ipséről).
egyébként a megfogalmazásod elég érdekes, teljesen nem mindegy, hogy a kormány vagy a bíróság…:)
„De az is igaz, hogy ti csak az egyik oldalát látjátok ennek az egész ügynek.”
miért, te melyik oldalát látod? és hányat?
„Mivel követem a történéseket, szerintem tavaly és tavaly előtt nem volt Peonia túra.”
sztem tavaly februárban és áprilisban peoniák nélkül is járt elég ember a zengőn. :) amúgy tavaly is volt békés, bilincs-mentes májusi találka.
Másvélemény2a
Bocs az előbb kihagytam.
Egyrészről a Zengő védelme érdekében tett erőfeszítések, másrészről pedig ez:
„A kelet-nyugati irányba húzódó szigethegy, mint vízválasztó is alapvetően meghatározza a faállománytípusok kialakulását. A déli oldalon kartszbokor erdők, száraz tölgyesek és cseresek az uralkodók.
Változatosabb az északi oldal extrazónális bükköseivel, tölgyelegy bükköseivel, gyertyános tölgyeseivel, amelyek Részvénytársaságunk legértékesebb hegyvidéki faállományai. Erdeink többcélú hasznosítását is figyelembe véve legjobb adottságú erdőtömb, amely 88 %-ban őshonos fafajokból álló természetes erdő.”
„A Mecseki Erdészeti Rt. Üzemtervi lehetőségeinek megfelelően évente 265000 bruttó köbméter faanyagot termel ki, amiből értékesítésre 230000 köbméternyi fatermék kerül. A választékok termelésénél a Magyar Szabvány előírásait vesszük alapul, de ezektől a piaci igényeknek megfelelően eltérünk.Éves szinten 55000 m3 rönköt állítunk elő. Ennek nagyrésze 46000 m3 fűrészrönk és 9000 m3 jobb minőségű késelési és hámozási rönk a falemezipar számára. A rönkökön kívül mintegy 6500 m3 egyéb fűrészipari alapanyagot készítünk, melynek nagy részét az RT. vonzáskörzetében működő kisebb faipari üzemek dolgoznak fel. Papírfából 11500, rostfából 87000, tűzifából pedig 71500 köbmétert juttatunk piacra évente.
Az exportértékesítés- melynek javát a LIGNIWOOD KFT.-n keresztül bonyolítjuk- 25%-ot tesz ki. A papírfa zöme külföldi piacokra jut. Jelentős még a rostfa exportja, és egyre növekvő igény tapasztalható a kellőképpen felkészített tűzifa iránt.” www.mefa.hu
Nem fér a fejembe, hogy miért a nagy felhajtás a Zengő körül, amikor évente több ezerszer több fát vágnak ki a pécsi hőerőmű számára ugyanabból a tájvédelmi körzetből.
Suszter
A suszter maradjon a a kaptafánál!
Suszter
:-)