indy.media.hu független média központ

Marad a hazai moratórium a biotech cégek nyomása ellenére

(képek: Friends of the Earth International)

A KVVM-ben csütörtökön sajtóilag tájékoztatták a nagyérdeműt, „Újabb magyar bizonyítékok a génmódosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázataira” címmel. Gombos András politikai államititkár érdekes felütéssel kezdett, nevezetesen azzal, hogy a kormányon jelentős volt a nyomás a genetikailag módosított növények bevezetésében érdekeltektől. Gráf József ezt későbbiekben megtekerte, nevezetesen azzal, hogy - géntörvényünk értelmében természetesen egyértelműen - a parlament kezében van a döntés. Ezek szerint első megállapításként megérne egy misét az érdekelt cégek kormányzati lobbizásának kérdésköre.

Vissza a sajtótájékoztatóra. Eszerint a MON810-re vonatkozó moratórium tudományosan megalapozott volt, van és lesz, amíg bírjuk. Ez a növény rovarokra, illeve ezen belül lepkékre veszélyes toxint termel. Az államtitkár a génmódosított kukoricából a talajba jutó toxint említette első helyen, amely az ugyanilyen toxinnal való permetezéshez képest, az időjárástól függően három nagyságrenddel (némileg e felett) jelentősebb terhelés. Megemlítette, hogy védett lepkék a kukoricatábla melletti és a táblában is előforduló tápnövényeire (csalán) hulló pollentől megmakkannak. Fontos megállapítás volt az is, hogy a kártevő - tehát aminek a visszaszorítása érdekében a génmódosított kukoricát létrehozták - 10 nemzedéken túl jelentős, öröklődő rezisztenciára tesz szert, ami a génmódosított kukorica hosszabb, de inkább közepes távú hasznát kérdőjelezi meg (a kukoricamolynak 1-2 generációja van egy évben, tehát 5-10 éven belül várható, hogy a génpiszkált kukorica semmilyen hatással nem lesz az eredeti célfajra - aropó, valahogyan úgy számolom, hogy ez az USA-ban mostanában fog bekövetkezni). Az EU minisztereinek Tanácsa előtt idén nyáron fog dönteni a magyar moratórium jogosságáról, a vonatkozó dokumentumokat a hazai tárcák még a héten elküldik Brüsszelbe, az EU bürokrácia labirintusába.

Kapott egy oldalvágást a WTO is, nevezetesen a „génháborúban” az EU-t elmarasztaló jelentés csak kereskedelemre vonatkozik a KVVM szerint, a termesztésbe, illetve annak korlátozásába nincs beleszólása a szerv(ezet)nek.

Gráf József mindezeket kiegészítette a szokásos mostanában szokásos FVM-es génpiszkálásra vonatkozó panelekkel: hazai gazdálkodók érdeke a génmódosítás-mentesség fenntartása, hogy ezt igazolva a nemzetközi piacon el tudják adni a kukoricájukat; Magyarország a franciák után a második legjelentősebb vetőmag exportőr az EU-ban, így ennek az ágazatnak is lényeges a jelenlegi moratórium fenntartása; a hazai biotermék termelés, előálítás is jelentős, és egyre jelentősebb lesz. Érdekes volt viszont az a megjegyzés, hogy a hazai piacon jelen lévő, egyébként a génpiszkálásban érdekelt két cég (neveket nem mondott, de ez a két cég a Monsanto és a Pioneer) vetőmag exportban érdekeltként szintén meglehetősen jól jár a génmódosítás-mentes „hazaival” külföldön. [Konkrétan azt mondta a miniszter, hogy e két cég is igazolást kér arról, hogy az általuk exportált vetőmag is génpiszka-mentes. -fid-]

A jövőt értékelve szintén volt egy meglepően őszinte megjegyzés. A készülő koegzisztencia törvény egyik kulcsának tartja az agrárminiszter, hogy jelen állapotban a génmódosított fajtát vetni szándékozónak az összes szomszédjának a beleegyezését meg kell szereznie, ami, próbálom idézni a miniszter erre vonatkozó, feltárulkozó beismerését „ismerve a viszonyokat, lehetetlen”. Pont. Illetve egy kis felkiáltójel.

Hoppá!

Még voltak apróbb érdekességek a sajtótájékoztatón. Az egyik például a szomszédos országok felöl érkező, várható génszennyeződés feltartóztatásán való hangos gondolkodás. Eszerint agrárminiszterünk a határ menti területek pufferzónaként való meghatározását, annak pontos megjelölését szeretné kezdeményezni. Hm-hm.

Egy másik, hogy a sajtótermékek piacán felbukkant az Indynek konkurenciát nem jelentő, eléggé dependens Monsajtó c. kiadvány munkatársa is :)

Kommentár

Számos érdekessége volt a csütörtöki sajtótájékoztatónak. Az egésznek az volt az aprópója, bár ez nem hangzott el egyik minisztérium képviselőjétől, hogy végre elkészült a hivatalos magyar válasz a - sokak által kritizált - Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) tavaly nyáron közzétett állásfoglalására, melyben az EFSA nem tartotta megalapozottnak a magyar moratóriumot. A hivatalos választ a héten juttatják el Brüsszelbe. (A sajtó számára biztosan izgalmasabban hangzott az „Újabb magyar bizonyítékok a génmódosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázataira” cím a meghívóban, bár az itt ismertetett szakmai eredmények a témát követő érdeklődők számára már korábban is ismertek voltak. De nem baj, mert így nagyobb figyelmet kapott a téma: ott volt a négy legnagyobb tévécsatorna, a napilapok és több hírügynökség is.)

Sajnos, az Indymedia kérdésére nem kaptunk egyértelmű választ, hogy az anyagot magyar vagy angol nyelven küldik el az EFSA-hoz. Ez azért lényeges, mert hazai tudósok szerint tavaly az EFSA anélkül mondott véleményt a magyar moratóriumról, hogy rendesen megismerte volna a döntést megalapozó magyar kutatásokat. (Állítólag csak egy hevenyészett fordításuk volt a magyar kutatók által a Növényvédelem c. szaklapban megjelent előzetes kutatási beszámolóról, ráadásul az eredményeket bemutató ábrák is hiányoztak az EFSA által használt anyagból.)

Fontos volt, hogy Gráf József agrárminiszter nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaságnak alapvető gazdasági érdeke az ország génpiszka-mentes státusának megtartása.

Sajnos arra a kérdésünkre sem kaptunk érdemi választ, hogy mit kíván tenni a kormány a moratórium megvédéséért, de legalább az elhangzott, hogy a moratóriumot továbbra is fenn akarjuk tartani. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly az orsztrákok kemény lobbizás után elérték, hogy az EU tagállamok több mint kétharmada mögéjük állt, és leszavazták a moratóriumuk feloldását kezdeményező európai bizottsági javaslatot. A görögök viszont nem voltak ilyen ügyesek, ráadásul a moratóriumuk sem nyugodott megfelelő alapokon, így őket januárban a Bizottság felszólította, hogy 20 napon belül oldják fel a moratóriumot. A görögök erre először azt mondták, hogy jó, rendben, majd másfél hete úgy döntöttek, hogy a tilalmat kiterjesztik további 14 fajtára. Reméljük, a magyar kormány sem fog behódolni a Bizottság felől érkező nyomásnak. Ha már a moratóriumoknál tartunk, arról is beszámolunk, hogy Ausztria a múlt héten jelentette be, hogy a GT73-mas génpiszkált repcére is moratóriumot fog hirdetni.

A WTO-n belül zajló génpiszka vitáról a helyszűke miatt csak annyit említenénk meg, hogy a hírügynökségek által említett „döntés”, egyelőre még csak egy előzetes jelentés, amely jónéhány pontban tényleg elmarasztalta az EU-t, számos pontokban viszont nem adott igazad az Egyasült Államoknak. A több mint ezer oldalas titkos jelentésből egyelőre csak egy rövid összefoglaló ismert. A végleges döntés még nagyon messze van egyébként is. Mindenesetre, ha a WTO tényleg elmarasztalja az EU-t, és ránk akarják kényszeríteni az európai fogyasztók által egyértelműen elutasított génpiszkált élelmiszereket, az csak tovább gyengíti a WTO amúgy is megtépázott hitelét. A hírek szerint egyébként Zambia és Kenya vezetői már kijelentették, hogy a WTO döntés ellenére sem engedik be országukba a génpiszkált növényeket.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó linkek

• A nov. 9-i géntech kerekasztal jegyzőkönyve - az EFSA-vélemény kritikáival
• Felemás harc a génmanipuláció ellen - Martonvásári kutatók szerződtek a Mon$antoval
• A WTO génpiszka háború előzetes jelentéséről