indy.media.hu független média központ

képek forrása: http://hps.elte.hu/~zagoni/

Holnapután. Láttad a filmet? Lecsap ránk egy új jégkorszak?



Láttam. A maga nemében (hálivúd múvi) nem is rossz. Jó szándékú film, és van
benne néhány figyelemre méltó ötlet, persze nem kevés fárasztó klisé is.
Tudományos szempontból szintén vegyes a kép. A filmben ugye egy gyors
lehülésről van szó. Nos, korántsem kizárt, hogy a felmelegedés végül
„jégkorszakba” csap át, legalábbis a világ egyes régióiban. Ennek
lehetőségeiről egyébként részletesen ír is Mika János éghajlatkutató a
könyvben.

Tehát a Holnapután egy vitatott, de komolyan vehető tudományos
hipotézisen alapszik. Ugyanakkor számos irreális elem is van a filmben, a
legszembetűnőbb talán az, hogy a klímaváltozás a valóságban bizony nem
egyik-napról a másikra történik meg. Szintén Mika fogalmazott úgy egy
beszélgetésben, hogy ha legalább egy negyedéves meteorológus-hallgatót
sikerült volna alkalmazniuk szakértőként hálivúdi barátainknak, akkor
lényegesen hitelesebb film született volna. Egyébiránt pontosan a
változásnak ez a viszonylagos lassúsága teszi nehézzé az éghajlatváltozás
érzékelését. Sajnos kezdünk hasonlítani a tanmese békájára, amely gyorsan
kiugrott a lábasból, amikor forró vízbe rakták, ám amikor langyosba tették,
és alágyújtottak, szép lassan megfőtt…

Jelent meg valami érdemleges eddig a témában Magyarországon?

Természetesen igen, kimondottan színvonalas művek is. Ugyanakkor
gyakorlatilag minden ilyen könyvről vagy egyéb kiadványról elmondható, hogy
vagy igencsak elavult, vagy pedig nehezen beszerezhető. Továbbá ennek az új
kötetnek („Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon”) megvan az a
szexepilje is, hogy először jelenik meg benne eredeti IPCC-anyag magyarul.
Az IPCC, vagyis az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentései
világszerte az első számú hivatkozási alapnak számítanak a klímaváltozás
témájában, ami nem csoda, hiszen e szervezet tömöríti a kérdéssel foglalkozó
legkiválóbb szakemberek zömét a világ minden tájáról. Az IPCC-jelentést a
téma jeles hazai szakértőinek - részben a Magyarországon várható
változásokat tárgyaló - írásai követik a könyvben.

2001-ben te is a tüntetők közt voltál az USA nagykövetsége előtt, amikor Bush nem csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz.
Mi van most a Kiotói Jegyzőkönyvvel?

A Kiotói Jegyzőkönyv 2005. februárjában hosszas vajúdás után végre hatályba
lépett - az USA nélkül is. Más kérdés persze, hogy vajon sikerül-e
betartaniuk az egyes országoknak a jegyzőkönyvben tett vállalásaikat. Az
iparilag fejlett államok vállalták üvegházgáz-kibocsátásuk átlagosan 5,2%-os
csökkentését a 2008-2012-es évek átlagára az 1990-es szinthez képest.
Továbbá tény az is, hogy a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez
ennek a csökkentésnek a sokszorosára volna szükség. Vagyis a Kiotói
Jegyzőkönyv csak az első aprócska lépés egy hosszú úton.

Mi segíthet igazán az éghajlatváltozás kapcsán?

Mivel globális problémáról van szó, mindenekelőtt a nemzetközi
együttműködés. Ennek egyik legfontosabb eleme a Kiotói Jegyzőkönyv is. Az
éghajlatváltozás mérséklésére tett erőfeszítéseket amúgy részletesen
tárgyaljuk szerzőtársaimmal a könyv utolsó fejezetében. Talán a legfontosabb
változás, amire szükség volna, hogy az ún. fosszilis tüzelőanyagokról
(kőolaj, kőszén, földgáz - ezek adják a világ energiaszükségletének több
mint háromnegyedét jelenleg) átálljunk éghajlatbarátabb energiaforrásokra,
mindenekelőtt a megújulókra. Nyilvánvaló, hogy ez szörnyen nehéz dolog,
hiszen rengeteg érdek, illetve infrastrukturális akadály áll e változás
útjában.

Hol van az éghajlatváltozás a nagy globális veszélyek közt?

David A. Kingnek, a brit kormány tudományos főtanácsadójának van egy
nevezetes bonmot-ja, amit a kötet hátsó borítójára is kiemeltünk, miszerint:
„Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell
néznünk - még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent.” Nos,
vagyunk egy jó páran - és egyre többen - a világban, akik egyetértünk vele.

Mi vár a világra, Eu-ra, Mo-ra?

Amennyiben nem viszünk véghez komoly változtatásokat, egészen szörnyű
dolgok. Ezekből széleskörű ízelítőt ad a kötet. Ugyanakkor fontos
hangsúlyozni, hogy mivel az éghajlatváltozás döntően emberi hatásokra megy
végbe, elsősorban a mi egyéni és - főleg - kollektív döntéseinken múlik,
hogy mi vár ránk.

Link: