indy.media.hu független média központ

ALULRÓL JÖVŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK A TECHNOLÓGIA, A POLITIKA ÉS A MŰVÉSZET HATÁRVONALÁBAN

Jelentés a Les Tanneries foglaltházból, a Print hacklabből

Jelentés a Les Tanneries foglaltházból, a Print hacklabből

Plug’n’Politix névre hallgat az egyik fontos hacklab találkozó, ami jól leírja a dolog lényegét: a hacklabek politikai technológiával és technológia-politikával foglalkoznak. Tulajdonképpen a foglaltházak technikai oldalát valósítják meg, így aki ismeri a foglaltházakat, azt nem érhetik meglepetések. De mit jelent ez konkrétabban?

Csináld magad! Az anarchista szellemiség fontos része a törekvés az egyéni és kollektív autonómiára, és ezen belül is a függetlenségre a kapitalista rendszertől. A hacklabek szinte mindig külső támogatás nélkül működnek, ezzel is példát mutatva, hogy amennyiben kezedbe veszed az életed irányítását, a magad ura lehetsz. A gyakorlatban ez az élet minden területén másképpen valósul meg. Lássuk!

Szabad szoftver A hacklabek szabad szoftvereket használnak, amelyek többek között szabadon terjeszthetőek és megváltoztathatóak. Ilyen a Linux operációs rendszer, különösen az önszerveződő önkéntesek fejlesztette Debian változata. A Debian és más hasonló szoftverek jelentik a hacklabek szoftveres autonómiáját, de ezek működtetik az Internet legfontosabb csomópontjait is, tehát kapitalista mércével is világszínvonalú termékekről van szó. A Debian Ubuntu változata a Linux operációs rendszert az átlag Windows felhasználók számára is könnyen hozzáférhetővé tette. A hacklabek nem csak használják ezeket a szoftvereket, hanem fejlesztésükben is fontos szerepet játszanak. (A Debian következő változata pl. karácsonyra várható. Ezért a Print hacklab októberben “Bug Squashing Partyt” szervez, ahol összejönnek a programozók, hogy közös erővel levadásszák a program maradék hibáit.)

Újrahasznosított hardver A hacklabek felszerelésének nagy része újrahasznosított harder, vagyis kidobott alkatrészekből összerakott számítógép. Annak ellenére, hogy a poszt-indusztriális társadalomban a számítógépek nagy részén csak irodai programok vagy alapvető multimédia alkalmazások futnak, a géppark néhány évente lecserélődik. A legyártott számítógépek mennyisége meghaladja a Föld népességét, tehát elméletben már mindenkinek lehetne saját gépe. Ehhez képest a gyárak továbbra is termelik a veszélyes hulladéknak számító alkatrészeket, a látvány társadalmának pedig fontos része az egyre nagyobb erőforrásigénnyel rendelkező alkalmazások fejlesztése, melyek funkcionalitásban nem haladják meg az első személyi számítógépek képességeit, hiszen lényegében nincsen szükségünk többre. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a hacklabek mindig el vannak látva megfelelő mennyiségű számítógép-alkatrésszel. (A héten pl. egyik reggel kinyitottuk az ajtót, és a lépcsőn egy kiszolgált multimédia számítógépet találtunk, teljesen működőképes állapotban. Mintha csak egy csecsemőt hagyott volna itt valaki a küszöbön. Mivel a hónap végén anarchista konferenciát tartunk a házban, amire többszáz aktivistát várunk, az átlagosnál több gépre lesz szükségünk. Ezek a tegnapi nap folyamán egy zürichi hacklabből érkeztek.) Mivel még a régebbi számítógépek erőforrásai is meghaladják az átlagfelhasználó igényeit, a szabadszoftvereket fejlesztő közösség megtalálta a módját, hogy egyetlen gépet akár négy ember is használhasson egyszerre, külön billentyűzettel, egérrel és monitorral. Egyre elterjedtebb az ősi óriásgépeket idéző konfiguráció is, amikor 8-10 felhasználó használja ugyanazt a számítógépet úgynevezett “munkaállomásokról”, amik minimális erőforrásokkal rendelkező számítógépek.

Független média Az 1999-ben indult indymedia hálózat Független Médiaközpontjai ma már a világ több, mint 140 országában működnek. A népi újságírás hagyományai szerint ezekre az oldalakra bárki tölthet fel cikket, ami rögtön meg is jelenik az oldalon (ez az Open Publishing). A hálózat önkéntesei ma már az Interneten kívül szinte minden ismert médiumot felhasználnak, hogy a mozgalom működését belülről dokumentálják, hozzájárulva ezzel az információs autonómia kialakításához, és megkérdőjelezve a fősodrú médiák társadalmi szerepét. Az információs és kommunikációs technológiák bármilyen médium alapvető termelő eszközei, ezért a mediahacklabekben audió-videószerkesztő programokat, különböző Internetes sugárzásra használatos alkalmazásokat használnak és fejlesztenek. Az ilyen laboratóriumok általában mindenféle más eszközökkel is rendelkeznek, ami a videófelvételek vagy kiadványok készítéséhez kellhet.

Népiskola A hackerek mellett a hacklabekbe rengeteg ember jár, hiszen a szolidaritás és a szabad információ terjesztése jegyében a programok és szolgálatások nagy része a nagyközönségnek szól. Az ingyenes Internet használat mellett a legtöbb hacklab rendszeresen tart különböző tanfolyamokat és előadásokat, ahol az érdeklődők megtanulhatják használni a rendelkezésre álló programokat, illetve tájékozódhatnak a technológia-politika legfrissebb kérdéseiről. Mivel a hacklabek egyik legfontosabb célja a szabad szoftverek terjesztése, ennek érdekében minden segítséget megadnak azoknak a felhasználóknak, akik a megszokott Windows környezetükből kilépve kényelmetlenül érzik magukat a szabad világban. Mivel a hackerek rengeteg időt töltenek a technológia tanulmányozásával, ezért a felhasználó szintű ismeretektől a legbonyolultabb programozási technikákig szinte bármi megtanulható. Így a hacklabek tulajdonképpen ingyenes népiskolaként működnek.

Helyi (wifi) hálózatok A hacklabek nem csak oktatással szolgálják a helyi közösségeket, hanem helyi hálózatok kiépítésével is, amelyek lehetővé teszik az Internet megosztását több háztartás között, ezzel töredékére csökkentve az otthoni hozzáférés költségeit. A hacklabek élen járnak a vezeték nélküli hálózati megoldások végfelhasználói alkalmazásában, hiszen a rádióamatőrök szakértelmét felhasználó házi készítésű antennák megtöbbszörözik a boltban vásárolható olcsó készülékek adatátviteli távolságát, az eszközökre telepített speciális Linux operációs rendszerek pedig kiterjesztik az adott termék funkcióit. A hasonló megoldások nagy hatékonysága ellenére lassan terjednek, hiszen a hardvergyártó cégeknek nem az az érdeke, hogy a fogyasztóik minél kevesebb eszközzel és előfizetéssel minél olcsóbb Internethozzáféréshez jussanak. Másrészt az antennák készítése és az eszközö beállítása sokszor olyan szakértelmet igényel, ami nincsen meg minden családban. (Az amszterdami ASCII nagy tapasztalattal rendelkezik az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések kivitelezésében.)

Közösségi hozzáférés A helyi hálózatok előnye, hogy nem csak az Internet-hozzáférés megosztására használhatóak, hanem helyi médiaszerverek segítségével mindenféle tartalom zárt körű megosztására is alkalmasak. Amennyiben a lokális információáramlás nem megfelelő, és ebből kifolyólag gyenge a csoportdinamika, helyi kommunikációs rendszereket lehet kialakítani, amin keresztül a helyiek egymásra találhatnak, felfedezhetik a közös problémáikat és megtervezhetik a megoldásukat. (A Print hacklab pl. a befogadó Les Tanneries foglaltház médiaszerverét működteti, amin keresztül egy terrabájtnyi zene és film érhető el a foglaltház bármelyik számítógépéről).

Digitális front Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésével újabb tere nyílt meg az alapvető emberi jogok megsértésének és érvényesítésének. Mivel a hatalom egyre inkább a digitális térben koncentrálódik, a társadalmi egyenlőtlenségek is újrakonfigurálhatóak. A virtuális szabadságharc számtalan frontján az átlagfelhasználó viselkedése befolyásolja az erőviszonyok alakulását. Másrészt egyre több olyan ügy kerül előtérbe, ami a mindennapi emberek életét is megváltoztatja. A két legfontosabb talán a szerzői jogi kérdések rendezése és az adatmegőrzés. A pornográfia vagy a kéretlen levelek társadalmi hatása sem elhanyagolható. Mivel a szabad szoftvereket nem az ipari lobbik, hanem a felhasználók érdekei inspirálják, ezért sok olyan megoldás született, ami nagyban hozzájárul a végkifejlet alakításához. Azonban egy adott technológia hatása attól függ, hogy mennyire terjed el a használata. A hacklab által biztosított felhasználói környezetben a szerzői jogokat eredeti szándékuknak megfelelően érvényesítik, a személyes adatokat pedig a lehető legritkábban őrzik meg, ezért nem kell félni attól, hogy az állam betolakodik a magánéletünkbe. A fent említett indymedia jó példa arra, hogy hogyan lehet a szólásszabadságot és az anonimitást egyszerre biztosítani anélkül, hogy bármilyen hivatalos szervnek kellene közbelépnie az alapvető jogok biztosítása érdekében.

Kriptográfia A hackerek egyik kedvenc tudománya a kriptográfia, ami az adatok hozzáférésének irányításával foglalkozik. Titkosítani szinte bármit lehet: a levelezés eredetiségének igazolására a PGP/GPG szoftver, a merevlemezeken tárolt adatok védelmére a CryptoMount, az Internetes forgalom elkendőzésére többek között a TOR/Entropy programok használatosak. Szerencsére ezek a megoldások éppen mostanában érik el azt a szintet, amikor már bárki számára elérhetőek, amikor a nemzetállamok és a transznacionális vállalatok is kezdik megtanulni, hogy hogyan használják fel az ilyesféle adatokat a saját érdekeiknek megfelelően.

Mozgalmi infrastruktúra A fent említett szempontok szinte mindegyike fokozottan érvényes akkor, amikor a nagyközönség helyett az antikapitalista mozgalom támogatásáról van szó. A helyi civil és földalatti szerveződések sokszor nagyban támaszkodnak a hacklab infrastruktúrájára, hiszen a technikai feltételek mellett itt a bizalmas légkör is adott. A hacklab az alulról jövő politikai kezdeményezések logikus szövetségese, hiszen maga is annak tekinthető. (Pl. a PGA nevű anarchista konferencia tizenhárom napon keresztül hat-hétszáz embert fog megmozgatni. Franciaország legkülönbözőbb pontjain öt helyen lesz találkozó. Az egész hadművelet koordinációs központja a Print hacklab, így már hónapokkal a kezdés előtt egész napos munka folyik a pincében, a vízumok kiutalásától kezdve a kiadványok szerkesztéséig.)

Szerver szolgáltatások Sok egyén és kollektíva nem tudja vagy nem akarja megfizetni egyes Internetes szolgáltatások piaci árát, vagy nem bíznak a szolgáltatást nyújtó vállalatokban. A hacklabek általában szervereket is üzemeltetnek, amiken honlapokat, levlistákat és más szolgáltatásokat működtetnek. A saját céljaikon túl ezeket a szolgáltatásokat mások számára is elérhetővé tehetik, vagy segíthetnek abban, hogy akinek szüksége van rá, az megépíthesse a saját szerverét – tulajdonképpen csak egy számítógép kell hozzá, meg jó Internet kapcsolat. Tulajdonképpen a hacklabeken kívül létezik az autonóm szerverek mozgalma is, akik nem rendelkeznek fizikai térrel, viszont ilyesféle szolgáltatásokat nyújtanak ingyen vagy pénzért. Ezek a szerverek olyan bizonsági szolgáltatásokat is nyújtanak, amiket cégek sohasem – mondjuk titkosított levelezőlistákat. (Pl. a Print hacklab üzemelteti a poivron.org szervert, ahol többek között a nemzetközi foglaltházmozgalom legfontosabb honlapja, a squat.net is fut.)

Hackelés A hackerek amolyan digitális varázslókként természetesen biztonsági rések kiaknázásával is foglalkoznak. A hacklabben összehordott rengeteg alkatrész, valamint az egy helyen központosuló technikai tudás és lázadó szellemiség a hackelés melegágya. Más hálózatokba betörni általában puszta érdekesség, azonban egyes esetekben az így nyert előny kiaknázható. Gazdaságilag legfontosabb a fent említett vezeték nélküli hálózatok megcsapolása, amelyek korunk metropoliszaiban szinte bármelyik sarkon fellelhetőek. Így a különböző rendezvények vagy más autonóm terek mások hozzáférésének felhasználásával ingyen jutnak Internet hozzáféréshez, amit a hálózat tulajdonosa általában nem is érzékel, hiszen kapitalista viszonyaink között eleve olyan sávszélességért fizet, amit kevesen tudnak igazán kihasználni. A hackerek másik tevékenysége a klasszikus aktivizmus digitális változata, amit hacktivizmusnak hívnak. Ez már szinte művészeti forma, ezért nehezen összegezhető. Leghíresebb példái a többfelhasználós online játékokban szervezett demonstrációk, illetve a DoS (Denial of Service) támadások, ami a blokád digitális megfelelője: egy adott időpontban aránytalanul sok felhasználó nézi meg ugyanazt a honlapot, ami túlterheli a kiszolgálót, végül pedig a tömeg miatt megbénul a forgalom és az oldal elérhetetlenné válik. A hacker azonban nem csak a számítógépes kalózt jelent, hanem kivételesen találékony mérnököt is, mint pl. Daedalus volt. A hackerek egyik legszembetűnőbb vonása, hogy a grafikus felhasználói felület helyett a szöveges üzemmódot (parancssor/konzol/terminál) részesítik előnyben. Az ember-gép interakció kutatói körében is elterjedt álláspont – ha nem is a legelterjedtebb -, hogy a nyelv, mint az ember legmagasabb szintű kommunikációs módja, sokkal hatékonyabban működik, mint ha a mutatóujjunkkal bökködünk a tárgyakra, amikor akarunk valamit. A parancssor tehát hatékonyabb kommunikációt jelent a számítógéppel, emellett pedig sokkal kevesebb erőforrást igényel. Mindezek miatt a hacklabekben szívesen oktatják a parancssor használatát a legkülönbözőbb feladatok elvégzésére.

Városfejlesztés Végül, de nem utolsó sorban, egy hacklab érdekesebbé és elhetőbbé teheti a várost. A hacklab magja egy kreatív kollektíva, aki nem sajnálja az idejét arra, hogy közcélokra hasznosítsa magát, és minden mást amire ráteheti a kezét, ráadásul megvan technikai tudása, hogy az ötleteit megvalósítsa. A politikailag elkötelezett hackerek számára a valóság-hackelés nem frázis, hanem mindennapi gyakorlat. Példaként álljon itt az amszterdami ASCII hacklab egyik szövege:

“Az ASCII a kölcsönös segítségnyújtásról szól. Megosztjuk egymással a szoftvereket, a kerületet, a várost: sokminden jobbra fordul, ha összecsatlakozunk. A tudást azért van, hogy megosszuk egymással, és egyébként is csak együtt tudjuk megváltani a világot.

Itt segítünk az embereknek, hogy együtt érdekesebbé tegyük a várost. Segítünk nekik, hogy használják az Internetet, például hogy feltegyék a mondanivalójukat. Az ASCII csapata szerte Amszterdamban segít az embereknek vezeték nélküli hálózatokat építeni, hogy összekössék egymással a számítógépeiket. Nem valami drága megaprojekt vagyunk – költségvetés nélküli csináld magad módszerekkel dolgozunk. Nézd csak meg: úgy megy, mint a vaskarika. Csak egy tető és egy antennácska kell a gyors Internet eléréshez.

Segítünk azoknak is, akik meg akarják javítani, vagy meg akarják érteni a számítógépüket. Sokan vannak a városban, akiknek egy új gép túl drága, mások meg teljesen jó gépeket dobnak ki nap mint nap. Itt minden számítógép valaha szemét volt. Linuxot tettünk rájuk, ami olyan mint a Windows, csak jobb, ingyenes és olyanok csinálják mint te meg én. Azt gondoljuk, hogy ha mindenki kénytelen Windowst használni, akkor a végén majd csak úgy lehet használni az Internetet, ahogy a Microsoft akarja. Egyébként is: a Linux általában sokkal gyorsabb, mint a Windows, úgyhogy teljesen jól működik olyan gépeken, amik túl öregek a Windowshoz.

…

Nézd meg ezt a kezdeményezést! Itt egy csapat fiatal, aki keményen dolgozik, hogy szórakoztatóvá és érdekessé tegyék ezt a várost, hogy hozzáférhetővé tegyék az Internetet az alulról jövő kezdeményezések és az egyszerű lakosok számára. Egy tarka-barka banda Európa és a világ minden szegletéből, akik amszterdaminak érzik magukat. Mi mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk a kilakoltatásunkat, de ha ez a város egy olyan elüzletiesedett pokollá válik, amilyet akarnak, akkor majdnem tuti, hogy nekünk lesz hova mennünk. Szóval még ha sikerül is elűzniük minket a városból, ki veszít rajta?”

Írta/fordította: maxigas*anargeek.net

LINKEK

PGA – Peoples’ Global Action európai anarchista konferencia (Aug.19-Szept.3.)
http://pgaconference.org/

Les Tanneries – dijoni foglaltház
http://tanneries.squat.net/

Print hacklab
http://print.squat.net/

ASCII hacklab
http://sci.nl/

Nyomtatható verzió:
http://maxigas.hu/research/hacklab.pdf

HACKLAB LISTA (részleges)

• Amsterdam, Netherlands: ASCII (Amsterdam Subversive Center for Information Interchange) [scii.nl]
• Barcelona, Spain: Kernel Panic [kernelpanic.hacklabs.org]
• Barcelona, Spain: Riereta [riereta.org]
• Catania, Sicily: FreakNet [freaknet.org]
• Dijon, France: Print [print.squat.net]
• Ljubljana, Slovenia: Cyberpipe [kiberpipa.org]
• London, U.K.: Freedom Media Hacklab [hacklab.org.uk]
• London, U.K.: RamART Social Centre Hacklab [hacklab.org.uk]
• Milan, Italy: Reload [reload.realityhacking.org]
• Pula, Croatia: Monteparadiso [http://squat.net/monteparadiso/]
• Vienna, Austria: LO-RES [fsl.lo-res.org]
• Vienna, Austria: Public Netbase (quasi-hacklab) [netbase.org]
• Utrecht, Netherlands: PUSCII [puscii.squat.net]
• Zurich, Switzerland: SubNet [n/o]

Kapcsolódó cikkek