indy.media.hu független média központ

- A tavaszi választás óta, ahol két vidéki jelöltet tudtatok állítani milyen fejlemények történtek az Élőláncban?

Egyes Indyánoknak ismerős lesz a formula: kudarcról kudarcra haladunk a végső győzelem felé. A nyár az önkormányzati választásokra való felkészülés jegyében telt. Meg akarjuk mutatni, hogy párttámogatás, pénz és óriásplakátok nélkül is át lehet törni azon a drótakadályon, amely a közhatalmi intézményeket elválasztja a civilek számára kijelölt területtől. Nem könnyű, mert a kádárista trükk remekül működik ma is: a politika iránti általános gyanakvás és undor a rendszert szinte kikezdhetetlenné teszi. „Ott a helyünk, ahol a sorsunkról döntenek”: példánkkal bátorítani szeretnénk a társadalmi önszerveződés kezdeményeit, hogy lehet és érdemes politizálni, összefogni. Igen, mi politikát csinálunk a környezetvédelemből. Ahogy elnézem, épp itt az ideje. De ahhoz, hogy a következő években hitelesen léphessünk fel a közszolgáltatások leépülése, az ingatlanüzletté aljasodó várospolitika, a természetvédelem szétverése stb stb ellen, igazolnunk kell, hogy ez az út járható, hogy létezünk. Nem könnyű. A pártszolgálati média lehetőleg a nevünket se ejti ki (nem vagyunk többé „veszélytelenek”), mozgalmár barátaink elkerülnek: „pfuj, ti párt vagytok, ne gyertek ide, még elkapjuk tőletek”. Ha a választási ámokfutáson túl leszünk, folytatódik a műhelymunka. És a választási küzdelem is egy eszköz a sok közül, hogy elmondhassuk: a a romlás csak politikai eszközökkel fékezhető meg. Kevesen szavaznak majd ránk. De sokan megjegyzik: a politika több és más lehetne, mint amit a többpártállam kínál alattvalóinak.

- A parlamenti választások előtt írt programotok tulajdonképpen teljesen kompatibilis az önkormányzati választásokkal is. Mégis, van valami amit hozzátennétek, amivel kiegészítenétek? Vagy a programotok az elszórt, helyi problémákra van építve?

Választási programunk alapelvei: társadalmi önrendelkezés, állampolgári részvétel, emberi léptékű gazdaság a helyi politikában kézenfekvőbbek, mint országos szinten. A „helyi” problémák pedig mindenütt nagyon hasonlóak, hiszen a rendszer lényegéből fakadnak. Az üzleti hátterétől függő pártpolitika minden környezetromboló beruházásnak zöld utat enged, ettől a természeti és az épített környezet egyre silányabb. Programunkban a tömegközlekedés fejlesztése, a gépkocsiforgalom csillapítása, a maradék zöldterületek védelme, a bevásárlás központosításának megfékezése szerepel, a buldózereknél kíméletesebb városrehabilitációs eljárások. S hogy mindebből legyen valami, a társadalmi ellenőrzés erősítése.

- Egyik fő témátok az Óbudai sziget beépítése. Most, hogy megvan a 99%-ossággal borítékolható végeredménye az óbudai helyi népszavazásnak, mik a további terveitek?

A pertől a polgári engedetlenségi akcióig minden elképzelhető.

- Kívül álló számára nem világos, hogy milyen a viszonyotok a Budapest Társasággal, hogy milyen formációban indultok. A honlapok szerint ugyanott van a két szervezet irodája, máshol meg ízt írjátok, hogy a Budapest Társaság csupán az Élőlánc által támogatott választási szövetség. Ugyanakkor az Élőláncosok Bp T. néven indulnak. Magyarázzátok el!

Szívesen. Élni akartunk azzal a lehetőséggel, hogy az önkormányzati választásokon nem muszáj pártnak lenni ahhoz, hogy elindulj. Budapesten civil összefogást kezdeményeztünk, némi sikerrel. A résztvevők és jelöltek döntő többsége nem is tagja az Élőlánc Magyarországért nevű pártnak. (Pestmegyében az Élőlánc színeiben indultunk, a fővárosban nem.) Élőlánc Budapestért néven választási szövetségünket egyesületként akartuk bejegyeztetni. Julius végén érkezett a bírósági végzés, amelyből megtudhattuk, hogy 94 óta a Budapest név védett, használatát a fővárosnál kellene engedélyeztetni. Erre nem maradt idő. Ekkor vettük kölcsön régi ismerősöm, Weszelovszky Zoltán egyesületének, a 92-ben alakult Budapest Társaságnak a nevét és jogi személyiségét, hogy egyáltalán elindulhassunk. A bejegyzés alatt álló Élőlánc Budapestért egyesület elnöke Gerle János. A Budapest Társaság elnöke, Weszelovszky Zoltán pedig engem bízott meg, hogy az önkormányzati választásokkal kapcsolatos minden ügyben képviseljem a Budapest Társaságot. Így jogi értelemben mi ketten viseljük a felelősséget.

- Az indymédia fórumain elég komoly kritikák hangzottak el választási szövetségesetek, a Budapest Társaság miatt. Nem is annyira annak határozottan fideszes kötődésű vezetőségi tagjai miatt, hanem inkább az ingatlanspekulációban és plázásításban jeleskedő Demján Sándor miatt. Ő azért annál nagyobb súlyú és határozottabb egyéniség, sem hogy az általa is vezetett szervezettel fel lehetne lépni a zöld területek pusztítása, az ingatlanspekuláció és a plázásítás ellen. Mire alapozzátok, hogy a szervezetével szövetségben fel tudtok lépni az általa is képviselt tendenciák ellen?

„Névadónk”, a Budapest Társaság alapszabálya szerint minden érdemi kérdésben az elnök dönt és intézkedik. A 92-ben az elnökségbe felkért, ismert közéleti szereplők nem vesznek részt a szervezet életében, csupán tekintélyüket kölcsönözték a Társaságnak. Nem találkoztam Demján Sándorral, Jókai Annával, Kolosy Tamással stb. Demján nem hogy nem „vezeti” a szervezetet, szerintem nem is tud Weszelovszkyék „zöld” fordulatáról. Ami a FIDESZ-es kötődést illeti, Weszelovszky és barátai kiléptek a pártból, és nem véletlenül.

- Terézvárosban az általatok támogatott egyik Budapest Társasági jelölt Farkas György, ex-fideszes polgármester. Farkas nevéhez fűződik többek között a Jókai téri mélygarázs elindítása is. Ugyanakkor elnökségi tagjaitok közül Kajner Péter és Lányi András is civil korában majd öt éven át harcolt a Jókai téri mélygarázs megépítése ellen. Most mégis az egykor –teljesen jogosan- rendkívül hevesen bírált ex-polgármestert támogatjátok. Hogy történt ez? Farkas megtért volna?

Ha elolvasod a Jövő Nemzedékek Képviselete (Védegylet) korábbi jelentéseit, azokból kiderül, hogy a Jókai téri mélygarázs projektet a 98-ban leváltott szocialista polgármester indította útjára. Farkas György alatt készült viszont a TEKVÉSZ (kerületi építési szabályzat), ami a jövőre nézve korlátozza a hasonló projekteket. A 2002-ben visszatérő szocik ki is nyírták az akkori főépítészt. Ezzel együtt: Farkas nem a mi emberünk, komoly konfliktusunk volt vele annak idején. De a helyi politika aktív, és ma már pártoktól független szereplőjeként részt vesz abban a civil koalicióban, amely csatlakozott felhívásunkhoz, elfogadta programunkat és küzd az Andrássy út elkótyavetyélése, a Hunyady téri csarnok plázásitása ellen. Amikor kifogásoltam Farkas személyét, terézvárosi barátaim, élükön a kipróbált zöld szocdem Heiszler Vilmossal emlékeztettek arra, hogy ez nem párt, ahol a vezetőség „leszólhat” a kerületieknek, és válogathat a jelöltek között.

- A Budapest Társaság terézvárosi szervezetének vezetője szerint Tarlós Istvánt támogatják a főpolgármester-választáson. Ugyanakkor az Élőlánc –teljesen jogosan- komoly konfliktusban van Tarlóssal az Óbudai sziget miatt. Ez hogy van?

Kizártnak tartom, hogy Heiszler Vilmos vagy Lászay János vagy Péterffy Márton ilyet mondott volna. Kire gondolsz? Eszünk ágában sincs Tarlóst támogatni!

- Lányi András, az Élőlánc vezetője egy-fél éve blogjában, nyilatkozataiban igen határozottan többször is úgy foglalt állást, hogy a civilség kiüresedett, a civil szervezetek eszköztára kimerült, „a zöldeket csak azért tiltakoznak, hogy pályázzanak, azért pályáznak, hogy tiltakozzanak.” Ma már honlapotokból csak a figyelmesebb olvasó tudja kideríteni, hogy az Élőlánc tulajdonképpen párt, felhívásaitoknak rendre fő mondanivalója, hogy „civil összefogást” hirdettek, hogy elegetek van a pártpolitikából. Mi magyarázza ezt a változást? Felülbíráltátok korábbi nézeteiteket? (Ami teljesen rendjén van, csak az ostobák képtelenek álláspontjukon változtatni).

Az Élőlánc közéleti mozgalom, amely az országgyűlési választáskon pártként szerepel, mert a törvények ezt írják elő. Párt vagyunk a szó klasszikus értelmében: közös meggyőződés jegyében politikai küzdelmet folytatunk. De nem vagyunk párt a szó mai értelmében: nem hasonlitunk a politikai üzletágat monopolizáló nagyvállalatokhoz, sem stílusunk, sem eszköztárunk, sem céljaink nem rokonítanak velük. S ha szabad a civil mozgalmak bírálatára visszatérnem: kiüresedést nem említettem, azt annál inkább, hogy politikai eszközök és szövetségesek híján rettenetesen keveset értünk el az elmúlt másfél évtizedben. Mihez képest keveset? A romlás üteméhez képest. Ne tévesszen meg egy-egy helyi siker, és a média vállveregetése! Egyébként, amikor a civileket bírálom, magunkat bírálom. Időnk nagyobb részében ugyanazt csináljuk, amit eddig, és amit más szervezetek. A közhatalmi terepen kezdeményezésünk eredménye majd csak évek mulva jelentkezik. S hogy divatba hoztuk a zöld politikát, ennek hasznát esetleg más, élelmesebb vállalkozások fogják learatni. Vannak jelentkezők. A „pályáznak, hogy tüntethessenek, tüntetnek, hogy pályázhassanak” fordulattal is csak az volt a baj, hogy nem többes szám első személyben írtam, úgy kellett volna. A civil szféra függősége az egyre szűkösebb forrásoktól, a kegyként s nem intézményesen járó támogatásoktól, enyhén szólva kedvezőtlen hatással van munkánkra.

- Hogyan értékelitek a jelöltállításban elért eredményeiteket? Megfeleltek-e a várakozásoknak?

Igen. Hét kerületben állítunk listát, valamint a fővárosban. Közel hetven jelöltünk indul a választásokon. Pestmegyében is mindenütt szavazhatnak ránk.

- Hogyan fogtok kampányolni, mi lesz a fő mondanivalótok?
Hogy olyan jelöltekre szavazzanak, akik a szomszédaiktól függenek, nem a pártközpontoktól és pártklientúráktól. Az anyagiak teljes hiánya mérhetetlenül beszűkíti kampányolási lehetőségeinket. Lesz néhány utcai akció, helyi fórum, A4-es fénymásolt falragaszok, meg egy plakát a metrón. Mi inkább csak cseppfertőzéssel terjedünk. Kontakt érintkezésben.

- Milyen eredményekre számítotok? Mi tartotok jó és mit tartotok rossz szereplésnek?
Az a jó, ha mondanivalónk a választások alkalmával minél több emberhez eljut. Az a rossz, ha ez nem sikerül.

- Attól függően, hogy a pozitív vagy a negatív forgatókönyv fog megvalósulni, milyen irányba megy tovább az Élőlánc?

Az ősszel indul a műhelybeszélgetések sorozata, nagy szükség lesz nézeteink tisztázására, álláspontunk kidolgozására, bemutatására, nyilvános vitákra egy sor kérdésben. Gyertek el! Helyi és országos környezetvédelmi projektekben igyekszünk közben hasznossá tenni magunkat. Azt reméljük, hogy a munka meg az „önképzőkör” segít majd az országos hálózat kiépítésében is.

***

Az interjú elkészítése után pattant ki, h. nem kifejezetten ökopolitikai elkötelezettségéről és az új önkormányzatiság következetes képviseletéről híres Zámbó Jimmy-özvegy és néhány barátnője is Élőláncosként / Budapest Társaságosként indul. Ezzel kapcsolatban a következő közleményt kaptuk:
Nem a mi jelöltük!

A fővárosi önkormányzati választásokon Budapest Társaság néven induló civil koalicióhoz egy nappal a jelöltállítási hatáirdő lejárta előtt csatlakozási szándékkal fordult a Csepelért Egyesület. Programjukat megismerve hozzájárultunk, hogy Csepelen jelöltjeink közös listán induljanak. Vezetőjük, Horváth László nem tájékoztatott róla, hogy a tőlünk szerzett meghatalmazással másnap a Nők Magyarországért nevű szervezet jelöltjeit, köztük Zámbó Editet is a Budapest Társaság nevében regisztráltatja. A hölggyel semmiféle kapcsolatban nem állunk. Horváth úr eljárásának megítélését a sajtó munkatársaira bízzuk, egyben felkérjük őket nyilatkozatunk közzétételére.
Budapest, 2006.09.14.
A Budapest Társaság (Élőlánc Budapestért) vezetősége nevében,
Lányi András

Szerettük volna megkérdezni, hogy akkor most van-e közös lista vagy nincs, indul-e a hölgy, vagy sem, de eddig nem kaptunk választ, reméljük majd a hozzászólások közt.

VM

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó linkek

• Budapest Társaság (Élőlánc Budapestért) honlapja