indy.media.hu független média központ

Készül az AutóIrtó legújabb száma

Velodrom. Egy kerékpáros pálya. Alakja ovális, a belső kerülete 412 méter. Éppen akkora körülbelül, mint egy atlétikai pálya. Felületén azonban nem salak feszül, hetyke fehér csíkokkal, hanem egy puszta betonkaréj, ráadásul az ívei még döntve is vannak.



A hőskor


1896. május 14-én kezdődött, az első sportrendezvénnyel. Júniusban már ezrek zarándokoltak a főként atlétikai és kerékpár-viadalokra, ahol már az első évben is születtek magyar sikerek. A Millenáris vált a magyar sport bölcsőjévé, itt vált népszerű sporttá az „angol hóbort” a labdarúgás is… Falai között igazi világsztárok versenyeztek, a közönség érdeklődésének hevességét pedig megannyi csendőrségi jegyzőkönyv őrzi, amiben kardlapozások is előfordultak, például a harmincas években is, amikor Szekeres Béla motorvezetéses kerékpárversenyen mérkőzött a német világbajnokkal, Möllerrel és le is győzte őt. Hiszen a Millenáris fő vonzereje a kerékpársport volt, az ahhoz kapcsolódó versenyek és nyílt edzések. Évente többször megtelt a 15 ezer fő befogadására alkalmas nézőtér, sőt a pálya kvalitásai lehetővé tették, hogy világbajnokságot (1928) rendezzenek rajta.



A magyar kerékpársport a szocializmus évei alatt sem sorvadt el, a Millenáris adott otthont az Arany Mokka Kupának, ahol a „béketábor” legjobb sportolói versenyeztek, hiszen kimondva-kimondatlanul ez a verseny volt a világ-, és európabajnokságok selejtezője. Általában, aki nyert a Mokkán, az lett a későbbi európa-, vagy világbajnok. Hiszen akkoriban a szocialista országok adták a pályasport legnagyobb alakjait.



A hanyatlás


Az 1954-es felújítás, majd az 1974-es burkolatcsere után a pálya 412 méter hosszúságúra sikerült, ami nem illeszkedett a nemzetközi „szabványba”, így a nemzetközi versenyek lassan elmaradoztak a Millenárisról, a televízió és más sportágak népszerűbbé válásával a nézőszám is jelentősen megcsappant. A pályát már csak a kerékpárosok használták, azok közül is jellemzően csak a fővárosi csapatok. És használják ma is. Illetve…



Az utolsó évtizedekben az országúti és pályakerékpározás elvesztette népszerűségét. Előbbi az amatőrcsapatok teljes hiánya, utóbbi pedig az infrastruktúra hiánya miatt. Magyarországon egyetlen velodrom áll még, a Millenáris, felülete szinte a használhatatlanság szintjére romlott.
Adottságai szinte egyedülállóak Európában, kevés olyan kerékpárpálya maradt fent, ami alkalmas lenne motorvezetéses (stéher) versenyek rendezésére. A Millenáris ehhez elég hosszú és kanyarjainak dőlésszöge, futópalástjának szélessége is elegendő ahhoz, hogy egy motoros szélárnyékában a kerékpáros akár 110 km/h-val is száguldhasson.



A jelenlegi helyzet


A Millenáris jelenleg a Puskás Ferenc Stadionnal, az olimpiai dromosszal és a kisstadionnal együtt alkot egységet. A 2012-es labdarúgó EB megrendezése esetén, melyre hazánk közösen pályázik Horvátországgal, a terület rendezésre kerül. Az építészeti tervpályázat kiírásából egyértelművé vált, hogy a létesítmények jelenlegi gazdái a Millenárist „elbonthatónak” titulálták. A kiírás napvilágra kerülésével 13 civil szervezet, és megannyi kerékpáros fejezte ki tiltakozását. Ezzel egy időben kezdeményezték az épület műemléki védelem alá helyezését. Beadványukra egyelőre nem érkezett értékelhető válasz, ami már csak azért is érdekes, mert az Erzsébet téri buszpályaudvar, vagy más, a szocreál korszakában épült épület máris műemlék. A Millenáris, egyedülálló történelmével, sporttörténeti fontosságával, funkcióját tekintve pedig egyedülállóságával mégis várni kényszerül. A sorsáért aggódó kerékpárosok és szimpatizánsok mindent készek megtenni a megmentéséért.



A Magyar Kerékpáros Klub vállalta a Millenárissal kapcsolatos civil munka irányítását. Céljuk, hogy a pálya újra élettel teljen meg, az élsport mellett az amatőrök és gyerekek is birtokukba vehessék a különleges hangulatú „betonteknőt”. Jó lenne, ha falai között kerékpáros szolgáltatóközpont, olcsó EuroVelo szálláshely létesülhetne, a pályán amatőr versenyek is lennének, családi hétvégék, szolid tömegsport.



Jó lenne…


…ha végre egyszer a befektetők és lobbik érdekei helyett a köz akarata érvényesülne, és egy létező társadalmi igényre nem jópár éves késéssel, vagy egyáltalán nem reagálna az illetékes. Adott rengeteg kerékpáros akik egy igazi központot szeretnének maguknak, illetve adott egy pálya, amit most nem gondoz senki, épülete szinte kong az ürességtől, fenntartása pedig rengeteg pénzbe kerül.
Szerintünk egyszerű lenne a megoldás.




A teljes cikket az AutóIrtóban olvashatjátok.
A lapbemutató november 26-án lesz a Szimpla Kertben este 6 órától, ahol ZöFi klub keretén belül a Bogotában járt ZöFisek számolnak be az Autómentes Városok konferenciájáról és élményeikről.
Sok szeretettel várunk benneteket!

Kapcsolódó cikkek