indy.media.hu független média központ

Üdvözlök minden résztvevőt, köszönet a szervezőknek.

Új világrend : a rakéták vagy a szolidaritás bázisán?

szombat, 2007. június 9. vaktyúk

Az Egyesült Államok rakétákat szándékozik telepíteni NATO szövetségese, Európa keleti részén. Célként egy várható iráni atomtámadás megakadályozását, a terrorizmus elleni küzdelmet jelöli meg.

Oroszországnak nem tetszik az ötlet, a múlt tapasztalatai alapján fenyegetve érzi magát és ellenlépéseket fontolgat. A G8 csúcstalálkozón aztán meglepő, de tulajdonképpen Oroszország szempontjából nagyon logikus javaslat hangzott el Putyin szájából: az európai rakétatelepítések helyett Azerbajdzsánban az amerikaiak és az oroszok közösen építsenek rakéta bázist és ezt együtt fordítsák Irán, a terrorizmus ellen.

Romboló rakéták, erősödő szolidaritás

Befejeződött a G8-ak konferenciája. Heves tiltakozások kísérték és nem ok nélkül.
Egyre többen ,főleg fiatalok úgy látják, hogy a nagyhatalmak érzéketlenek a világ problémáira és a saját előnyeik fenntartása , hatalmi erejük növelése az elsődleges céljuk. Nem törődnek az égető problémákkal az éhezéssel, a szegénységgel , a klímaváltozásból fakadó gondokkal, a Földünk fenntarthatóságával.
Tárgyalásaik , noha az egész világot érintő kérdésekről van szó, titkosak, zárt ajtók mögött zajlottak most is.
A világ mai és jövőbeli rendjét leginkább meghatározni akaró államok németországi találkozójukon az alábbi döntéseket hozták.:
1 /. Az afrikai államok segítése.
Erre a célra 60 milliárd dollárt fognak áturalni , amelyet az AIDS és a malária elleni küzdelemre lehet fordítani. Semmi többről, a segítségnyújtás további formáiról , a kontinens jövőjéről nem volt szó.
2/.A klímaváltozás.
Döntöttek a CO2 kibocsátás jelentős csökkentéséről. Amerika olyan ígéretet tett, hogy komolyan mérlegeli azt , hogyan csatlakozzon az éghajlatváltozás csökkentésére irányuló kezdeményezésekhez. Nesze semmi… az időhúzás jegyében.
3/ Katonapolitikai kérdések ,elsősorban a rakétatelepítések kérdése. Erről is csak tárgyaltak ,megállapodás nincs.

Az Egyesült Államok rakétákat szándékozik telepíteni NATO szövetségese, Európa keleti részén. Célként egy várható iráni atomtámadás megakadályozását, a terrorizmus elleni küzdelmet jelöli meg. A kijelölt telepítési hely környékén lakók tiltakoznak , de a szlovák kormány folytatja a tárgyalásokat.

Oroszországnak nem tetszik az ötlet, a múlt tapasztalatai alapján fenyegetve érzi magát és ellenlépéseket fontolgat. A G8 csúcstalálkozón aztán meglepő, de tulajdonképpen Oroszország szempontjából nagyon logikus javaslat hangzott el Putyin szájából: az európai rakétatelepítések helyett Azerbajdzsánban az amerikaiak és az oroszok közösen építsenek rakéta bázist és ezt együtt fordítsák Irán, a terrorizmus ellen.
Ne őket fenyegessék a fegyverek és ne legyen ismét olyan fegyverkezési verseny , amivel nem bírják az iramot Ahogy az előző rendszerük bukásában egyik kiemelten fontos tényező volt, úgy az ő hatalmukat is fenyegetné. Az erőltetett fegyverkezés. Működjön inkább a partnerség.
Az amerikaiak a csúcstalálkozón is kritizálták az orosz berendezkedést, mire ők úgy válaszoltak, hogy az orosz demokrácia nem tökéletes, de az nem lehet ürügy arra, hogy az EA általánosan beavatkozzék a belügyeikbe.
Inkább dolgozzanak össze, a rendszerek különbözősége ellenére, érdekszövetségben.

Nagyot fordult a világ. Valóban reális esély van arra, hogy a korábban két ellenséges világrend vezető hatalmai szövetségre lépjenek egymással? Összegyeztethetők-e az érdekeik, nem akadály a társadalmak közti különbség?

A második világháború után a hidegháború időszakában ezek az államok esküdt ellenségei voltak egymásnak.
A The Times Világtörténelem Atlasz /Akadémiai Kiadó, 1992./ 292-293. oldalán található térkép különösen frissen a rendszerváltás után kézbe véve a reveláció erejével mutatta, hogy mi volt a hidegháborús időszak alapfelállása.
Cím: A hidegháború 1949-től
A dupla lapon a világ térképe, központban az Északi Sarkkal, köralakban kiterítve látható. Jobb oldalon középen egy nagy sárga tömb, Szovjetunió, Kína és a kelet-európai szocialista országok, a melyet pirossal jelölve körbevesznek Amerika és a szövetségesei, azok az országok, ahol a szövetséges rakétabázisok voltak. Sorolom sorba: a térkép bal oldalán, az Északi Sartktól balra a Szovjetunióhoz közel az USA, Kanada és Izland tőlük kifelé a magányos Kuba körül Guatemala, Bahama, Jamaikai köztársaság, Pueto Rico, majd az óramutatóval ellentétes irányban haladva az Azori-szigetek, aztán Nyugat-Európa / itt az el nem kötelezett országok, Íroszág, Svédország, Finnország, Jugoszlávia kimaradnak, /,majd Görögország mellett jön Törökország, Irak és Irán szorosan követve a volt Szovjetunió határait. Afganisztán kimarad, de Pakisztán szövetséges.. India el nem kötelezett . Innen szigetszerűen vannak a szövetséges országok, úgy mint Kelet-Pakisztán, Thaiföld, Vietnam, aztán a körtérképen fenn Tajvan, Fülöp Szigetek, végül Dél –Korea és Japán zárja a sort.
A térkép kísérő szövege az alábbi: A kétpólusú világ kora
A világot a két fegyveres táborra osztó hidegháborús kétpólusúság korszaka. A Szovjetunió attól félt, hogy az Egyesült államok megkísérli visszaállítani a liberális gazdasági és politikai rendszert Kelet –Európában , az Egyesült Államok pedig attól, hogy a Szovjetunió lerohanja Nyugat-Európát. Mindkettő szövetségek kiépítésével igyekezett magát megvédeni. Az Egyesült államok ezenkívül Oroszország „megfékezésére” egy sor katonai támaszpontot (főleg nukleáris bombázók számára) hozott léte a szovjet határok körül. A nukleáris töltetek szállító és irányító rendszereinek tökéletesítése azonban túlhaladottá tette ezt a politikát és a merev tömbök olvadni kezdtek főként 1958 után, mikor Franciaország de Gaulle elnöksége alatt elutasította Amerika politikai vezetését, majd 1960-ban mikor a kínai szovjet viszály nyilvánossá vált.
Külön kis térképen szerepel a Közel-Kelet .
A hidegháború 1949-58 között volt a legélénkebb. 1955 ,a Bagdadi Paktum után átterjed a Közel –Keletre és itt megosztó erővé vált. Egyes országok szovjet, mások amerikai támogatást kerestek. Törökország, Irak, Irán a Bagdadi Paktum tagjai, a vele szemben álló országok Egyiptom , Jordáni , Szíria, Szaud- Arábia
A nagyhatalmak egymás ellenében segítették a közel-keleti országokat. . A SZU 1955-58 között Szíriát, aztán Egyiptomot az Asszuáni-gát építésével majd a korábbi nyugati szövetséges Irakot katonailag és gazdaságilag is segíti a z 1958-as forradalom után / ez az iraki olajmezők első államosításának az időszaka/.
Amerika Izraelt segítette, katonai segítséget nyújtott a 6. amerikai flotta libanoni partra szállításával l958-ban.

Azóta alaposan átrajzolták a térképet, változtak és ma is változnak a világhatalmi viszonyok..
A befolyásolási övezetekről ma a katonai helyett inkább, mint gazdasági hatalmi övezetekről szoktunk beszélni, ahová az piacnak a fejlettek számára kedvező működéséhez szükséges ideológiát és szabályrendszert is szállítják. Viszik a „szabadságot” ,ha nem megy szép szóval akkor a legfejlettebb fegyverzettel is. A másik oldal pedig az individualizálódott, versengő társadalommal szemben a közösségi vagy a tradícionális alapok védelmére hivatkozik. Ezen kívül arra, hogy a bevezetett új gazdasági és társadalmi szabályok segítségével az országa javait mások elviszik, a haszna külföldre és a külső befolyást támogatók zsebébe vándorol., a társadalom szövete felbomlik, válságok alakulnak ki. Szétzilálódik az élet. Az aránytalan elosztás óriási társadalmi különbségeket okoz, feszültségeket gerjeszt.
Ennek méltánytalanságát , igazságtalanságát felismerve tiltakoztak a fiatalok és az idősebbek is a G8 csúcstalálkozó ,az abban résztvevők politikája ellen.
A jelentős tömeget mozgósítani tudó politikai fellépésüket szélsőbalos, anarchista megnyilvánulásnak minősítették. Aki az uralkodó renddel szemben fellép az csak terrorista vagy nagyon szélsőséges rendbontó lehet.

A most folyó rakétatelepítési program nemcsak az európai régiót érinti.
A napokban lehetett azt is olvasni , hogy Ausztrália az EA-kal és Japánnal való rakéta együttműködést tanulmányoz.. Szövetségeseivel együttműködve, a regionális veszélyek elhárítására, pl az Észak –Koreából eredő veszély elhárítására. Egyik lehetőség hogy elfogó rakétákat szereljenek fel az Aegis felderítő rendszerrel ellátott rombolókra. Úgy nyilatkoztak ,hogy még túl korai a menetrendről és a költségekről beszélni.

Tavaly az EA költségvetésében a terrorizmus elleni világméretű harcra, Amerika védelmére hivatkozva katonai kiadásokat 10% fölé emelték a fegyvergyártók és hadiszállítók nagy örömére.

Hogyan változik, hová halad a világ ?
Amerika elfogadja –e Oroszország ajánlatát?
Hogyan áll össze az új világrend?
A fegyverek vagy a tiltakozók szava fogja meghatározni a jövőnket?

Emberek tízezrei öntik ki coca-colás flakonjaik tartalmát, azért veszik meg a mcdonald’sos hamburgert, hogy ott, még a kioszkban a földhöz vágják, és igen, látni a változást. Szinte megható a pillanat, ahogyan az egydolláros segítségével speedet szippantó hülyegyerek az egy dodóst szép MAGYAR kétszázasra cseréli és az elnyomó dollárral kitörli a nemtelenebbik felét, majd felgyújtja azt. Mármint a dodóst :)

18:00 - a képernyő előtt gondolatban én is lefekszem… sokkoló érzés… :-x