Navigáció
jön! jön!
- 2011-04-07 19:30
- 2011-04-21 19:30
- 2011-03-31 19:30
- 2011-04-29 19:30
Belépés
Legvitatottabb cikkek
Friss hozzászólások
- éntelen (nem ellenőrzött)
- Pash Cutter
- yyeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeah (nem ellenőrzött)
- Eötvös utca 10 (nem ellenőrzött)
- éntelen (nem ellenőrzött)
- éntelen (nem ellenőrzött)
- agapé
- Cenzné (nem ellenőrzött)
- Uio (nem ellenőrzött)
az imc hálózat
"Millió, millió, millió zsebbe száll..." (videó)
"De itt vagyunk páran, dühösek,
Kezdődjék hát az ütközet.
Kezünkben beadvány, jogszabály,
Fogd vissza magadat, kiskirály!
Millió, millió, millió zsebbe száll,
A költségvetésből a lóláb kilógicsál,
Millió, millió, millió zsebbe száll,
S csodálkozol, ha a kerület ordibál?!"
Millió, millió, millió zsebbe száll…
A kerület megszavazta őt:
A mellénye napról-napra nőtt.
De gyanú mibennünk nem honolt,
Hiszen választott polgármester volt.
De lassacskán mindent eladott
S hogy ennyi pénzt hová rakott?
Mélygarázst venne vagyonán:
Ez minálunk már-már hagyomány.
Millió, millió, millió zsebbe száll,
A bontás az halad, az újítás álldigáll,
Millió, millió, millió zsebbe száll,
A kivitelező csak a kidobásunkra vár.
(Elég volt, meguntuk, hallgass meg végre már!)
E szép álom – ha teljesül,
Platánsor, piac – kikerül
A közös képből igen hamar
Egy ingatlanos majd csak elkapar.
Én azt mondom ne hagyjuk ezt,
Vegyük le a lejárt lemezt.
Autóktól nem szebb a világ,
Nőjön inkább több fa és virág!
Millió, millió, millió zsebbe száll,
A takaró alól a lábunk kikandikál,
Millió, millió, millió zsebbe száll,
A kerület végre tán a sarkára áll.
Elfogyott a bizalom,
Véget ér már a vigalom
Ügy tűnik azt hiszik már
Nincs lakosság – és nincsen határ.
De itt vagyunk páran, dühösek,
Kezdődjék hát az ütközet.
Kezünkben beadvány, jogszabály,
Fogd vissza magadat, kiskirály!
Millió, millió, millió zsebbe száll,
A költségvetésből a lóláb kilógicsál,
Millió, millió, millió zsebbe száll,
S csodálkozol, ha a kerület ordibál?!
* * *
A fönti dal elhangzott dec. 8-án, de újra meghallgatható dec. 15-én, szombaton, a Hunyadi téri piacon, délelőtt 10-kor. A Verók István által irányított, számtalan botrány miatt elhíresült VI. kerület vezetése a Hunyadi téri piac megszűntetését tervezi. A dalt szervezte a Kincsünk a Piac csoport.
Korábbi előadások:
http://lmv.hu/node/1981
http://lmv.hu/node/1959
Hozzászólások
szeméccség
Ím látom, elsüllyedt a topic, beh kár!
Verset dalolnunk nincs se idő se hely,
elhagytatok, szájtátva nézem
elszomorodva az űrt e szájton.
Sok hexametrók, s alkaidák, lö pá!
Prózául él nyelvében a nép tova,
Nincs szapphikánk több, sem szonettünk,
nobody gives shit about poetry.
A jót, a szépt mindenki leszarja itt,
a szarba állig csúszik a szép, a jó,
kár volt kinyírnunk ezt az indy-
médiahekket idő előtt, vazz.
***
Édes Istenkém, de nehéz az élet,
fel s alá járkálok az én leg-
kedvesebb játékomat elveszejtvén
tán örökétig?
Semmi nincs többé csak a drága versláb,
szórakoznék én, de ha úgy maradtam!*
*Fantomléggömbjét keziben szorítva,
lásd: Micimackó.
Biztos emlékeztek a Milne könyvre
Két fiú, mint két hülye, összevesznek
most a zöld vagy kék-e a jobb terepszín?
S jönnek a MÉHEK!
infók eljutása
Az a baj, hogy a Verók üzelmeiről szóló tájékoztatás, az információ rengeteg terézvárosi lakoshoz nem jut el.
Rengetegen nem is sejtik, miket művelnek ezek a kerületben. Hogy hogyan nyúlják le a többmilliós palotákat, hogy mire megy ki a mélygarázs, az Opera melletti útátépítés (eredetileg önkényes területfoglalás a haver kávézójához a járdából, majd legális útelterelés a haver kávézójához) stb.
kicsit kár rímbe örökíteni ilyen ökröket mint akiről ez a versik
Népi rigmuson számon kérni, hogy nem homéroszi verettel írták, az valóban műfajtalankodás. Pláne, hogy tényleg kár lenne maradandó versbe örökíteni olyan címeres ökröket, akik földesúrnak is gyalázatosak lennének, nemhogy választott polgármesternek.
A befogadó tiszetelete -búcsúzóul
Ős görögöknek a népi poézisa volt ez a forma… )-:
S nem neki szólna a szép, míves, arányba szedés.
Esti programnak buta szapphikája
Indulok, vár rám Zöfi és a míting;
felteszem, nektek sem a vers az élet,
itt ökörködnétek a virtuális
térben örökké?!
Majd csütörtök jő, koradélelőtt tíz,
tüntetek, mert azt süketelte nemrég
fasz Rogán Antal, kutyaházi senki
Vármegye házán:
„Félre koldus-nép, titeket ki küldött
kúrni, sátrazni, szemetelni, szarni,
kéregetni, rendesek életére
rátelepedni?“
Ámde tudjátok, nem azért van Utca
Embere, hogy tűrje a nép-alázást
csöndbe, hangját fel se emelve koldus-
rendelet ellen!
Szapphikád sormetszeteit keresvén
Hadd legyek bátor kicsikét zavarban
Írni le: bárhogy kutatom, hiába,
Nincs olyan éke.
Mégis ég, föllángol öröm szivemben,
(Megbocsáss, hisz nem rövid, í, tudom jól!)
Mert ez új, hogy hisz te e strófa-cédám
Bájait érzed.
Válaszul: most aktivitásra hívsz föl,
Értem én, tévő szerepet javallasz,
S bölcs e szó, még egyet is értek evvel,
Ám kegyelem nincs!
Szó, de több, mély érdeme, hogy ne törjék.
Bármi mást: mindennapi félhülyéket,
Sztárokat, mindegy, ha a vers marad meg,
Mert nekem az szent.
Strófa több nem lesz, csak utóiratnak
Épp ez itt: Templán, aki sőn is egyben,
Küldj emilt, terjesszük a szót szalagról:
S sztrájkra, ki tisztes!
...tségül utólag
Megbocsáss mán, hajnali fűzfapoéta
jómagamnak, hogyha hiányzik egy s más
verselésembűl (a cezúra, meg még
mi? dierézis?)
Nem vagyok rendes kitanult poéta.
(Ezt a szórímet figyeled? a legrosz-
szab helyen vág fejbe az anzsam’annal
egyidejűleg!)
Vissza témánkhoz: csudajó nekünk itt,
mert ha már esztétikumunk se volna,
mink se léteznénk, de azért a dolgunk:
ütni a rendszert.
S tán ez is csak bája a lázadásnak,
néha egy-két vers befigyel, no nézd csak,
„lázadó költők“! (Ami engem illet,
csak zeneszerző.)
Tartalom s forma: vita nincs közöttünk.
Van különbség? Eggyik a másik anyja,
nélkülük nem sok mi maradna versből:
„Tá ti“. Vagy az sem.
Napi néhány szabad órámból egy fél
Hagyj egy kicsit még, és haragod puhítsd,
Késleltetett új válaszomat ne bánd!
Munkáltatóm hajt ünnepig még
Majd a felét a napomnak őrzi.
Én máshogy élek: napra vetett napok
Szűk börtönében nincs szabadítni dal,
Nincsen szonáta, szó marad csak,
Aszklepiadeszi, szapphikákra.
Kérlek, ne várd hát, hogy mikor éjszakán
Test s szellem elnyűtt fáradalomba fagy
Könnyed mosollyal versbe váltok!
Csak tizenegy marad, óra, lennem!
ez az egész
így, ahogy van kurva jó. A kínrímes társadalomkritika (vagy mi a szösz) ezekkel a verses párbajokkal lett valódi alkotás. Ez így együtt egy opus:)))
De ebből elég egy is, minthogy ritkasága adja egyediségét:-)
ez az egész
igen, a spontaneitása, ahogy mindenkiből előtör az elnyomott „lírai énje” ebben a prózai világban…:)
(tényleg jó!)