Válasz egy összeesküvés-elméletre

A Zeitgeist című videó III. részéről


December 14-én valaki föltöltött egy amerikai, 47 perces összeesküvés-elmélet videót a beküldött hírek rovatunkba. Álnevet használt, tehát titokban akar maradni, lehet, hogy többen vannak, a szándékuk ismeretlen, csak sejthetjük, valószínűlég egy határozott, előre kitervelt, közös cél mozgatja őket a világ sorsával kapcsolatban. Kész összeesküvés! Megérkezett az első komment-cikk a videóhoz a beküldött hírekbe, ezt közöljük most.







Válasz egy összeesküvés-elméletre
(szerző: Egy kommunista)



Minden összeesküvés-elmélet szépen példázza a különböző ideológiák látszat létét. Még azok is, amelyekről már első pillantásra látszik, hogy fantazmagória csupán, polgári mozgalmak sarkövévé tudnak válni. Hogy az ideológia már maga azonosul eleve az illúzióval, azt a proletár mozgalom már régen felismerte. Az ideológiák, és ezzel együtt az összeesküvés-elméletek gyökerei a termelési módban vannak, és ez teszi őket vonzóvá, valóságossá, és veszélyessé a forradalmi mozgalom számára. Mivel a jelen termelési módjának, a kapitalizmusnak a talaján képződnek, és azzal végletesen nem fordulnak szembe, ezért lényegileg minden ilyen csak visszakanyarodik a kapitalizmus rideg világához, még akkor is, ha szavaiban, felszínes látványában antikapitalista is.

Végignéztem, megértettem. Csak a probléma ezzel az, hogy egyrészt semmi újat nem mond, illetve amit mond, azt is meglehetősen korlátosan. A jó öreg idealizmus köszön belőle vissza, hogy csak az a baj, hogy buták vagyunk, és ha jobban kinyitjuk a szemünket, akkor majd minden megváltozik. De ez csak részben igaz.

A megosztottságra apellál, de nem keresi a megosztottság konkrét alapjait. A finánctőkéseket (más ideológiában zsidónak nevesítve) olyan világ-összeesküvőknek beállítani, hogy miattuk van minden háború, meglehetősen szűk történelmi látókört feltételez. Persze annak a ténynek, hogy valójában minden háborúnak közvetve, vagy közvetlenül anyagi okai vannak, természetesen igazat kell adnom.



Viszont éppen az Egyesült Államok történelmének egyoldalú elemzése vezeti félre a film alkotóit. A függetlenségi háború nem egy banki elszakadásra vezethető csak vissza. Észak-Amerika sokáig nem felelt meg a tőkés termelésnek, mivel a kivándorló munkások itt gyorsan képesek lettek önállósodásra, ami a könnyű földhöz jutásnak volt köszönhető. (Hatalmas területek voltak adottak gazda nélkül - persze ezt az őslakos indiánok egy kicsit másként élték meg). Emiatt pedig nem igazán volt jövedelmező üzlet az angol polgárságnak az új világ. Ezt a deficitet adók formájában kívánta a korona kezelni. A még akkor nagyszámú farmer, viszonylag független termelővel szemben természetes módon kevésbé lehetett ezeket az adókat érvényesíteni, és ennek megfelelően meg is tagadták az adókat. A pénzkibocsátásra rótt kamatok csak egy része volt ezeknek az adóknak. Hadd ne emlegessem az elhíresült bostoni teadélutánt, még számos formájában sújtották az amerikai telepeseket az angol terhek.

Innentől fogva kicsit problémássá válik az egész gondolat menet, amit végigvezet a film. Folyamatosan a pénzgazdaságra koncentrál, és megfeledkezik, teljesen kimarad az észak és dél háborúja, a rugalmas határok koncepciója, amely kevésbé mutatná heroikusnak a pénztőke és a „nép” szembenállását. Ti. az Egyesült Államok későbbi fejlődése, amely végül ipari nagyhatalommá tette, csak az által volt lehetséges, hogy nagyszámú bérmunkás-osztály jött létre. Ennek a bérmunkási osztálynak a képződése pedig a következően ment végbe: A megművelhető földek lassacskán elfogytak, és az új bevándorlók már nem voltak képesek a saját lábukra állni, és az ipar keretein belül nincstelenek maradtak. A déli rabszolgatartás felszámolása után a felszabadított rabszolgák gyakorlatilag semmivel nem rendelkeztek, csak saját magukkal, így tárt karokkal várta őket a bérmunka intézménye (nem csak az ipar, de a mezőgazdaság is). Hasonló sors várt azokra az indiánokra, akiknek megszűnt a törzsi autonómiájuk. Itt a kulcsa tehát annak, hogy az ipari-mezőgazdasági tőke megerősödik, és ezzel párhuzamosan a bankrendszer is.

A különböző gazdag bankárdinasztiák csak úgy jöhettek létre, hogy mindezek a folyamatok végbementek (alkotmányos, legális, demokratikus, polgári keretek között). Azt sem szabad elfelejteni, hogy ennek a hatalmas tőkés fejlődésnek köszönhetően alakulnak ki azok a hatalmas ipari tőkekoncentrációk, melyeknek már közös pénzalap szükséges az irányításához, így logikus a bankok központi szerepe a monopóliumok létezésében. A pénztőke illúziója, hogy pénzből „csak úgy” nem lehet pénzt csinálni, ezért egyszerű dolog sima rablásra visszavezetni, de lényegében a pénztőke ezen a fokon a nemzeti termelés központjába kerül, és ez a kapitalizmus fejlődésének természetes útja.

A világban sok helyen megy végbe hasonló fejlődés, de az USA egyedi helyzetét környezeti, társadalmi státuszának egyedisége határozza meg. A nagy gyarmatbirodalmak korának végére erősödik meg olyan módon, hogy képes imperialista hatalomként fellépni. És itt teljesen lényegtelenné válik, hogy a nagypolgárság személyi, nomenklatúrális felépítése milyen. Teljesen lényegtelen, hogy ennek az osztálynak a fejlődéséhez szükséges törvényi alap meg van-e. Elvégre már kezdetekben is ez az osztály hozza létre a parlamentalizmust magát, de megerősödésének bizonyos fokán teljesen látszattá teszi annak működését, vagy fel is számolja azt. (Ez történik az öreg kontinensen a németeknél például).

A film megfeledkezik arról a tényről, hogy a tőke természetéhez a konkurenciaharc is hozzátartozik, és ezért a világállam koncepciója sokkal ellentmondásosabb - habár a polgárság fejlődésének természetes iránya - mint azt itt bemutatják.

Az összeesküvés-elméletekkel ugyanis az a baj, hogy feltételez valami oszthatatlan, érdekellentétektől mentes csoportot, ami képes végigvinni a történelmen saját akaratát. A valóságban sok csoport harcából emelkedik ki mindig az, amely képes ezt a feladatot ellátni az adott korszakban, az adott helyen. Sem szabadkőműves, sem zsidó, sem bankokrácia (bár ez utóbbinak van valós gazdasági alapja) egységes csoport nincsen. Személyileg és érdekeltségeknek megfelelően esnek szét, és alakulnak folyamatosan a polgárságon belül ilyen csoportok. Az uralkodás egysége látszat, illúzió, amely a társadalom alapját képező gazdasági rendből fakad, nem pedig egy „gonosz, világuralomra törő” csoport gaz fondorlatosságából. Ez pedig a tőke. Az egyes tőkés, mondjuk valamelyik Rockefeller, csak a tőke megszemélyesítője, érdekei a tőkéjének érdekei. Az össztőke érdekeinek hordozója pedig a polgárság, a tőkések osztálya.

Minden illúziót, amit a munkásosztály a világ működése felé táplál a tőke, a magántulajdon világa szervezi, és ezért ennek ezeknek az illúzióknak maga a polgárság is részese. A különbség a két osztály között, hogy míg a polgárság elemi érdeke, hogy ebbe az illúzióban létezzünk, addig a munkásosztályra nézve ez egy testidegen látszatvilág, amely kifejezetten ellene irányul.

A tőkések osztályának bizonyos rétegei természetes módon nagyobb rálátással rendelkeznek a tőke világának működésére, de uralni teljesen saját belső ellentmondásai miatt ők sem képesek. Csupán kihasználni tudják a felismert „tudományos” összefüggéseket. Megváltoztatni csak az az osztály képes, amelynek rovására fejlődik a kapitalizmus. Ez pedig a munkásosztály. De abban a pillanatban, hogy a tőke ellen fordul, megszűnik gazdasági kategória lenni, és ezért munkás se lesz - így válik proletárrá, az emberi közösség társadalmának letéteményesévé.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó linkek

Hozzászólások

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

erkezet pedig akármilyen meleg volt, nem olvadhatott meg egészen tizedmásodpercek alatt lefelemenet. Az ösztönöm azt mondja hogy nagy része igaz annak ami a filmben van. Szerintem olyanok csinálhatták akik benne voltak ebben vagy beleláttak de megundorodtak.

zeitgecc

eloszor is utana kéne nézni annak hogy hogy is van a dolog a pénzünkkel, közgazdász valaki? soha nem volt egészen tiszta nekem a pénz mögötti érték, lehet el kéne olvasnom a jaksity könyvet”A pénz könnyelmű természetét”, hogy hogy is van ez. Egyszerű szavakkal leírva nekem úgy tűnik hogy a pénz értéke a mögötte álló gazdaság ereje. ? . Amíg ezt nem tisztázzuk és egyezünk meg valamiben addig a pénzes dologról vitázni parttalan. Viszont hogy 9 11 et megcsinálták, józan ésszel is egyre valószínűbbnek látom. A tornyok összedőlésén filóztam a film után sokat és arra jutottam hogy tényleg nem dőlhettek(bocsánat, pont ez az hogy nem dőltek hanem magukba roskadtak). A vassz

Nem híszed, ha nem jársz utánna!

A korona név nem az Angol királyi koronát jelölí meg tulajdonosként az angol koronagyarmatoknak, hanem egy magáncsoport tulajdonáról van szó. Egy nagyon gazdag és nagyon nagy hatalommal rendelkezö társaság(klub) nevéröl van szó. Megtévesztö félreértésre adhat alkalmat. Viszont elönyös ha például egy angol fiatalembert kell meggyözni ha annak nincs kedve elutazni és lövöldözni valahol messze, messze. Dehát gondolj arra „fiú”, „A koronának szüksége van rád.”

a háttér(ha meg akarod érteni)

Kattins rá az X aktákra!

Majd ott keres rá az omega cimszóra!

Már nem vagyunk olyan messze attol a naptól,amit itt leirtak!

Pár hónapon belül kiderül,mit föztek ki?
egy szép UJ VILÁGRENDET vagy…

…Az OÜ még nem vette át a hatalmat, mert vannak olyan erők a jelenleg létező kormányokon belül, akik ismerik a terveiket és ellenük vannak.

Az Egyesült Államokban ezek az erők leginkább a CIA-n és az NSA-n (National Security Agency) belül találhatóak.

A CIA is világuralmat akar, de a saját feltételei szerint.

A CIA inkább egy világméretű, kommunista-típusú kormányt szeretne.

Míg az OÜ azt állítja, hogy hisz a személyes szabadság fenntartásában addig, amíg az egyén a társadalom tevékeny elemét képezi és nem sérti mások jogait, a CIA inkább egy olyan világot szeretne, amelyben az embereket minden tekintetben irányítanák, kezdve attól, hogy kinek mi a munkája, egészen addig, hogy ki miért imádkozik.

A CIA, az NSA és a Légierő az, aki a földönkívüliekkel kapcsolatos dolgokat igyekszik titkolni, nem az OÜ.

Az OÜ azt tervezi, hogyha hatalomra jut, mindent felfed a Föld népei előtt.

Kezdve a vietnami háborút finanszírozó drogkereskedelemtől egészen a földönkívüliek bolygónkon való jelenlétéig az utóbbi 50 évben.

George Bush állítólag saját maga tett olyan kijelentést, amely szerint személyesen mondja el a vietnami háborút finanszírozó drogkereskedelemben való részvételét, amikor a CIA igazgatója volt.

Az OÜ gondolkodásmódja szerint a cél szentesíti az eszközt, és a vietnami háború esetében a kábítószer-kereskedelemre szükség volt a finanszírozáshoz.

Ezért ez egy indokolt erőfeszítés volt. Senki nem büszke rá, de mégis indokolt…

ismeretlen szándék?

Berosálok ezen a nyitószövegen:

„December 14-én valaki föltöltött egy amerikai, 47 perces összeesküvés-elmélet videót a beküldött hírek rovatunkba. Álnevet használt, tehát titokban akar maradni, lehet, hogy többen vannak, a szándékuk ismeretlen, csak sejthetjük, valószínűlég egy határozott, előre kitervelt, közös cél mozgatja őket a világ sorsával kapcsolatban. ”

Aki olvassa a bombagyarat tudja, hogy szó sincs „ismeretlen szándék”-ról vagy titokban maradásról. Egyszerüen a zeitgeist mindhárom részét a magyaroknak is látniuk kell.

Udv.
Farkas Roland
a forditó

vicc volt

Kedves Roland!

Vicc volt. Onnan jött rá a késztetés, hogy ugyanolyan titkos jellegű volt a videó megjelenése az indyn, ahogyan a pénzügyi köröket ábrázolja a videó. És azért csak vicc, és nem párhuzam, mert a föltöltő és a bankárok mégse ugyanaz.

vicc volt

:) OK.
azert komolyan mondom Neked, gondolkodtam rajta, hogy nevtelenul forditsam le, de szerencsere egeszen jo fogadtatasra talalt…
Pedig szamitottam olyanra is, hogy „mocsok diszno, ezzel mergezed a magyar emberek tudatat”. Lass csodat, eddig nem jott ilyen reakcio.

Egyebkent szep kis palyat fut be a film, a napokban valaki felrakta a youtube-ra a Budapest TV altal leadott verziot, azt hiszem Vilagkormany cimmel.

BUEK Nektek!
 Roland

vicc volt

BUÉK!
Közben azért átírtam kicsit a bevezetőt, hogy ne legyen ilyen könnyen félreérthető.
Ha fordítasz máskor, tegyetek már a bekülödött hírekbe róla említést, köszi!

A szemétdomb

Kommentár
Mind a videó, mind a kommentárok egy örökérvényű történelmi szabályt erősítenek meg.
Az emberiség történetében több más ok mellett a harc az értelem, az értelmes ember társadalmának kialakulásáról is szól.
Mint ahogyan a Római birodalom, csekély pozitívumai mellett az, az emberiség szégyene, s ezt követően, a kereszténység mely egy nem létező bálvány, az isten nevében milliókat pusztított el, majd a 3. Birodalom, úgy most a 21. Század szégyene maga amerika. A társadalma egy állatkerti törvényeken alapuló erő érvényesülésének gyakorlata, amely maga a lényege.
Ebben elvész az értelmes ember lényege, ennek szellemében kialakuló társadalma. Nem csoda, hogy amerika mai társadalma 3 szellemiségi pilléren nyugszik.
1. A vallás, az emberiség béklyója, az értelem gyaluja.
2. A pénz, amely egyes emberi állatok más emberek feletti féktelen uralmát, az egyéni felhalmozást irányítja és fejezi ki. Nincs a földön egyetlen egy ember sem, aki milliomos, milliárdos, hogy összehasonlítható lenne magával a homo sapiens -l. Az ilyen harácsoló ember nem értelmes ember, legföljebb szerencsés és okos, de nem lehet (!!!) értelmesen bölcs. Az ilyen ember önmagát sem ismeri. Az emberi fajban a milliomos, -pl.bankár- az a mutáns emberi állat, amelynek nincs érzelme, lelkivilága, aki üres, magányos és hatalomért mindenre képes, mert öldöklési és vérre, éhes tudata irányítja. Az ilyen emberállat számára az értékrendszer, tárgyiértelemben, a letiporható, kizsákmányolható, kizsigerelhető öko környezet, s a világ. Szellemileg pedig uralom, féktelen uralom. Ugyan úgy, mint a Római birodalomban, csak most a kizsákmányolás legmélyebb fokán, szegénységen, amelyben az ember fogyaszt és teljesít, vagy más esetben lassan pusztul.
A harácsolóknak, -s ezekből sajnos a többséghez kevés, de az emberiség szégyenét képezőn sokan vannak-, a léte mind addig fékezi az emberiséget fejlődésében, amíg, maga az emberiség észre nem veszi, hogy a feleslegesek, az emberiség társadalmainak fejlődésében csak gátak, akadályok, melyeket, mint 1917 -ben globálisan kell elsöpörni, kigyomlálni, génmanipulációval még az ilyen ember megszületését is meg kel előzni. Mint a fekélyt korai szakaszban kell, még a tudat szintjén is megsemmisíteni.
3. Amerika puszta léte több ponton erkölcsileg kérdéses. Történelme is, itt-ott az emberiség szégyene. Az indiánok lemészárlása, a képződő lakosság, mely az esetek többségében saját hazájából a törvény, a felelősség és az alkotás elől menekült. Az amerikai társadalom e féktelen rabláson alapuló társadalmát építette, az állati ösztönök törvényszerűségére építve mind a mai napig. Ezt a demokráciát exportálja világszerte, ahova, ha beteszi a lábát, (Pusztító hadigépezetét) csak káosz, emberi tragédiák és pusztulás van. Úgy éppen, mint az egykori római a provinciákon. Amerika 3. pillére a rabolt technológia és a törvényeket kikerülő bevándorlók kiélésének, tere, ösztöne. Egy olyan szabadság, amelyben maga az amerikai ember sem szabad. A demokráciát maga a szabadrablás és az ebben egyénileg kierőszakolt hatalom jelenti. Az ilyen demokrácia alapja az, az alkotmány, amelyet a hatalmasok mindig maguknak megfelelően formálnak, amely nem más, mint az elnöki, parlamenti hatalom papagáj csiripelése a milliárdosok akarata szerint. Ennek okán az átlag amerikai olyan társadalomban él, amelyben csak csorda szemlélet érvényesül. Nem csoda, hogy amerikában van a legtöbb értelmes ember, aki egy felismerés után öngyilkossá válik. Vagy értelmetlen aki társaira lövöldöz, illetve sok-sok elmebeteg veterán aki céltalanul kóborol. Amerikában van a legtöbb szegény, s maga az amerikai nép nem több mint depressziós tömeg.
Amerika a világ depressziója, pszichológiai, szociológiai, politológiai állatorvosi ló.
Amerikát eddig amerika győzte le, jövője tehát nevetséges vég, csak úgy, mint az egykori Róma esetében. Azonban ez az embertelen társadalom rendelkezik azzal a fegyverrel amely a világ pusztulását okozhatja. Amerika nem csak erkölcsileg hever romokban, hanem tudatilag is, amely a Világ pusztulását is jelentheti e fegyverek esztelen, céltalan használata miatt.
Oroszországnak, Kínának a történelem, az emberiség megmentésének szerepét adja. Ez több mint jóslat, akár bibliailag is.
(Ez ha tetszik, ha nem, több mint realitás. Kételyt, csak a bigottaknak, szobatudósoknak és hát a valódi jósoknak jelenthet.)
Az amerikai típusú, az emberiség értelmét romboló, s szégyenét képező társadalmakkal szemben kérdéses ma éppen az alternatíva, amely 1917 jelentőségében rejlik.

(Amerika szó direkt, értéke, érdeme alapján van kisbetűvel írva)