Navigáció
jön! jön!
- 2011-04-07 19:30
- 2011-04-21 19:30
- 2011-03-31 19:30
- 2011-04-29 19:30
Belépés
Legvitatottabb cikkek
Friss hozzászólások
- éntelen (nem ellenőrzött)
- Pash Cutter
- yyeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeah (nem ellenőrzött)
- Eötvös utca 10 (nem ellenőrzött)
- éntelen (nem ellenőrzött)
- éntelen (nem ellenőrzött)
- agapé
- Cenzné (nem ellenőrzött)
- Uio (nem ellenőrzött)
az imc hálózat
Nem vádolják az al-Kaidá-t. Musharraf-ot vádolják.
Csak néhány napja, hogy megjelent az év egyik legjobb (tipikus módon szinte teljesen elhallgatott) cikke Tariq Ali tollából a London Review of Books-ban, ami remekül boncolgatja a pakisztáni (és Bhuttóra is jellemző) korrupciót a következő címmel: „A Nyugat lánya”. A cikk fénymásolata még az asztalomon hevert, amikor „főszereplőjét” meggyilkolták Rawalpindiben.
Robert Fisk elemzése a Pervez Musharraf (Bush legjobb tanítványa) vezette Pakisztánról, Benazir Bhutto meggyilkolásáról és az állami és iszlámista terrorizmus átláthatatlan útvesztőiről. Csak a tisztázás kedvéért.
ROBERT FISK:
Nem vádolják az al-Kaidá-t. Musharraf-ot vádolják.
The Independent/UK
A fordítás forrása: zmag.org
2007. December 30.
Fordította: kmb
Mindig érdekes dolog látni milyen gyorsan is készülnek el a hírek értelmezési narratívái. Benazir Bhuttot, a Pakisztáni Néppárt (PN) bátor vezetőjét Rawalpindiben meggyilkolták – közvetlenül Islamabad mellett, ahol az ex-tábornok Pervez Musharraf is lakik – és máris megtudhattuk George Bush-tól: gyilkosai nem lehetnek mások, mint „szélsőségesek” és „terroristák”. Nos, ez utóbbit senki sem vitathatja.
Bush megjegyzése persze valójában arra céloz, hogy a merénylet mögött iszlamisták állnak. Őrült tálibok, az al-Káida aljas keze csapott le erre a bátor nőre, aki demokráciáért mert kiáltani Pakisztánban.
Természetesen nem meglepő, hogy a valóban szörnyű tragédiáról szóló gyerekes tudósítások közepette – és bármilyen korrupt volt is Ms Bhutto, nem kétséges, hogy ez a bátor nő valóban egy mártír volt – a szokásos „jó-versus-gonosz” ütőkártya kerül elő, a Rawalpindiben történt mészárlás megmagyarázására.
A BBC és a CNN csütörtöki adásait elnézve ugyan ki hinné el, hogy Ms Bhutto két testvére, Murtaza és Shahnawaz, 1981-ben eltérített egy pakisztáni repülőgépet Kabulba, hogy Pakisztánban fogva tartott politikai foglyok szabadonbocsátását követeljék. Az eset során egy katonatisztet meggyilkoltak. A gépen amerikaiak is voltak – a foglyokat valószínűleg épp ezért bocsátották végül valóban szabadon.
Csak néhány napja, hogy megjelent az év egyik legjobb (tipikus módon szinte teljesen elhallgatott) cikke (1) Tariq Ali tollából a London Review of Books-ban, ami remekül boncolgatja a pakisztáni (és Bhuttóra is jellemző) korrupciót a következő címmel: „A Nyugat lánya”.
A cikk fénymásolata még az asztalomon hevert, amikor „főszereplőjét” meggyilkolták Rawalpindiben.
Elemzése végén Tariq Ali hosszasan taglalja hogyan gyilkolta meg a rendőrség Murtazar Bhuttót saját otthona közelében, amikor Benazir miniszterelnök volt – és mellesleg épp akkor, amikor kettejük között éles konfliktus alakult ki, mert Murtazar egyre erősebben követelte a PN eredeti politikájához való visszatérést és kritizálta a miniszterelnöknőt amiért az saját férjét nevezte ki az ipari miniszter jól jövedelmező posztjára.
Egy másik helyen a cikk a következőket írja (és mindez könnyen lehet, hogy így lesz majd a mostani gyilkosságnál is): „A halált okozó lövést igen közelről adták le. A csapdát ugyan gondosan előkészítették, mégis, már ahogyan ez Pakisztánban szokásos, a nyomozás jellege – meghamisított rendőrségi jegyzőkönyvek, elveszett bizonyítékok, letartóztatott és megfélemlített tanúk, egy vallomásveszélyes rendőr meggyilkolása – nyilvánvalóvá tette, hogy a miniszterelnöknő testvérének meggyilkolásáról igen magas szinten döntöttek.”
Amikor Murtaza 14 éves Fatima nevű lánya felhívta Benazirt, hogy megkérdezze miért a tanúkat, nem pedig apja gyilkosait tartoztatják le, Benazir azt válaszolta: „Nézd, te még túl fiatal vagy. Nem érted ezeket a dolgokat.” Valahogy így folynak ezek a dolgok, Tariq Ali beszámolója szerint. Mindebből ugyanakkor leginkább a pakisztáni titkosszolgálat, az ISI (Inter Services Intelligence), megdöbbentő ereje az, ami legjobban kitűnik.
Ez a hatalmas szervezet – amely korrupt, megvásárolható és erőszakos – jelenleg Musharrafnak dolgozik.
De dolgozott – és jelenleg is dolgozik - a táliboknak is. Valamint az amerikaiaknak. Tulajdonképpen bárkinek, ha kell.
Ez a szervezet a kulcs, amit Musharraf használ, ha Amerika ellenségeivel akar tárgyalni, akár mert fenyegetve érzi magát, akár hogy nyomást gyakoroljon Afganisztánra, vagy hogy némi engesztelést nyújtson a „szélsőségeseknek” és „terroristáknak”, akik olyannyira nyomasztják George Bush-t. Azt se felejtsük, ha már itt tartunk, hogy Danial Pearl, a Wall Street Journal riportere, akit iszlamista fogvatartói végül lefejeztek Karachiban, a később halálosnak bizonyuló találkát az ISI parancsnoki irodájából szervezte meg jövendőbeli gyilkosaival. Ahmed Rashid könyve, a Taliban, lefegyverző módon dokumentálja az ISI erőszak- és korrupció-hálózatát. Aki elolvassa, sokkal világosabban átláthatja a fentieket.
De térjünk vissza a hivatalos narratívához! Bush csütörtökön bejelentette, hogy „alig várja” hogy kedves barátjával, Musharaffal újra beszélhessen. Természetesen Benazirről lenne szó. Az biztos, hogy nem fog szóba kerülni például, hogy Musharraf továbbra is teljes mértékben védi régi ismerősét, egy bizonyos Mr. Khan-t (2), aki Pakisztán összes atomtitkát Líbia és Irán rendelkezésére bocsátotta. Na nem, csak ne keverjük bele ebbe a dologba azt a bizonyos „gonosz tengelyét”.
Így tehát természetesen újra azokra a bizonyos „szélsőségesekre” és „terroristákra” kellett hogy koncentráljunk, nem pedig azokra a kérdésekre, amik Benazir meggyilkolása után rengeteg pakisztáni fejében fordulhattak meg.
Elvégre nem túl nehéz megérteni, hogy a Musharrafot fenyegető gyűlölt választások elhalasztatnak, ha legfontosabb politikai ellenfelét napokkal előtte meggyilkolják.
Fussunk csak végig ezen a kis gondolatmeneten, ahogy azt talán Ian Blair (3) is tette annak idején nyomozási jegyzőkönyveiben mielőtt az ország elsőszámú zsarujává vált volna.
Kérdés: Ki kényszerítette Benazir Bhutto-t arra, hogy Londonban éljen és ki akadályozta visszatérését Pakisztánba? Válasz: Musharraf tábornok.
Kérdés: Ki rendelte el Benazir több ezer támogatójának letartóztatását ebben a hónapban? Válasz: Musharraf tábornok.
Kérdés: Ki helyezte Benazirt ideiglenes házi fogságba ebben a hónapban? Válasz: Musharraf tábornok.
Kérdés: Ki hirdetett hadiállapotot ebben a hónapban? Válasz: Musharraf tábornok.
Kérdés: Ki öl(et)te meg Benazir Bhuttót?
Khm. Nos… Hát igen.
Világos már mi is a probléma? Tegnap harcias tévéseink beszámoltak róla, hogy a PN tagjai azt kiabálták, hogy Musharraf „gyilkos”, mert nem biztosított megfelelő védelmet Benazir számára. Tévedés. Azért kiabálták ezt, mert szerintük Musharraf ölette meg.
Robert Fisk a The Independent közel-keleti tudósítója.
(1) http://www.lrb.co.uk/v29/n24/ali_01_.html
(2) Abdul Qadeer Khan pakisztáni atomtudós
(3) Londoni rendőrfönök.
Hozzászólások
a háttér.
Ha meg akarod érteni mi volt itt!
Kattins rá az X aktákra!
Majd ott keres rá az omega cimszóra!
Már nem vagyunk olyan messze attol a naptól,amit itt leirtak!
Pár hónapon belül kiderül,mit föztek ki?
egy szép UJ VILÁGRENDET vagy…
…Az OÜ még nem vette át a hatalmat, mert vannak olyan erők a jelenleg létező kormányokon belül, akik ismerik a terveiket és ellenük vannak.
Az Egyesült Államokban ezek az erők leginkább a CIA-n és az NSA-n (National Security Agency) belül találhatóak. A CIA is világuralmat akar, de a saját feltételei szerint.
A CIA inkább egy világméretű, kommunista-típusú kormányt szeretne.
Míg az OÜ azt állítja, hogy hisz a személyes szabadság fenntartásában addig, amíg az egyén a társadalom tevékeny elemét képezi és nem sérti mások jogait, a CIA inkább egy olyan világot szeretne, amelyben az embereket minden tekintetben irányítanák, kezdve attól, hogy kinek mi a munkája, egészen addig, hogy ki miért imádkozik.
A CIA, az NSA és a Légierő az, aki a földönkívüliekkel kapcsolatos dolgokat igyekszik titkolni, nem az OÜ. Az OÜ azt tervezi, hogyha hatalomra jut, mindent felfed a Föld népei előtt.
Kezdve a vietnami háborút finanszírozó drogkereskedelemtől egészen a földönkívüliek bolygónkon való jelenlétéig az utóbbi 50 évben.
George Bush állítólag saját maga tett olyan kijelentést, amely szerint személyesen mondja el a vietnami háborút finanszírozó drogkereskedelemben való részvételét, amikor a CIA igazgatója volt.
Az OÜ gondolkodásmódja szerint a cél szentesíti az eszközt, és a vietnami háború esetében a kábítószer-kereskedelemre szükség volt a finanszírozáshoz. Ezért ez egy indokolt erőfeszítés volt. Senki nem büszke rá, de mégis indokolt…
Ne komcsizz!!!
Musarraf egy Pervez perverz diktátor, és nem Bush, hanem Saddam tanítványa! Én az EA-t támoagtom, mert az hozza el a Világbékét, míg Musharraf a Világvégét!
"Békében akarunk élni..."
mondta pápa ujévi üzenetében.
http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-171633
"Békében akarunk élni..."
http://www.indy.media.hu/cikk.shtml?x=41344
FORR A VILÁG:100 dolláron az olaj ára.
1979 ben az iraki iráni háboru kirobnása elött ugrott meg az olaj ára.
FORR A VILÁG: a link helye
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?cCheck=1&k=3&i=91914
ki ölte meg kennedyt,meg bhuttot.
egy lehetséges válasz:no comment.
http://zetatalk.com/index/zeta423.htm
28 éves csucson az arany ára.
http://index.hu/gazdasag/vilag/0102gldnprc/
1979 ben az iraki-iráni háboru elött volt ilyen magas.
olaj,kábitószer, törzsek,határviták, vallási ellentétek, oroszok
2007 nov.3-i hírek:
Az EA tovább támogatja pénzzel a pakisztáni katonai diktatúrát, mert az „a terrorizmus ellen harcol”. A Pakisztánban történteket belügynek tekintik. A legfontosabb a terrorizmus elleni harc.
X
A hidegháború idején is folyt ezen területek fölötti diszpozícióért a küzdelem, csak akkor nem a terrorizmus ellen , hanem a a SZU ellen,a kommunizmus ellen.
A nyugati titkosszolgálatok eredetileg a kommunista ideológia és az ezen alapuló rendszerek ellen irányultak, ezzel foglalkoztak országaikon belül és azokon kívül, egymással összefogva,a nyugati hatalmi érdek érvényesüléséért.
Jelenleg a kommunizmus helyett /mellett az iszlám a fő ellenség, amely „nem kompatibilis a modern nyugati világgal.”
Ennek az oka,hogy nem estek át a felvilágosodáson,maradiak, egész más a gondolkodásmód,a társadalom működéséről vallott nézetek és a szokásrend.
Az ideológiák harca mögött keményen mozog imperialista és tőkeprofit érdek.
X
Afganisztán és Pakisztán egymással határos és a határ mindkét oldalán pastuk élnek.
A válsággóc kialakulásának a történetéről lásd az alábbi cikket:
olaj,kábitószer, törzsek,határviták, vallási ellentétek, oroszok, amerikaiak
04 Nov 2007 00:03
Vaktyúk
6 évvel ezelőtt.
Polgárháborús ki kicsoda
* Olter László - olter@freemail..hu
| 2001. 09. 16., 22:27 | Frissítve: 2001. szeptember 16., vasárnap 23:43
h i r d e t é s
Az Északi Szövetség
Afganisztánban jelentős nagyságú tadzsik és üzbég kisebbség él [erről lásd Etnikumok [1] című írásunkat]. E két kisebbség alkotja a többségi pastu nemzetiségből való tálib uralommal szemben álló, és az ország észak-keleti csücskét ellenőrzése alatt tartó Északi Szövetséget. Az 1991 óta független Tadzsikisztán és Üzbegisztán etnikai alapon támogatja őket, de ennél többről is szó van. A tálibok menedéket adnak az üzbég és tadzsik posztkommunista (de legalábbis még nem iszlámista) kormányok ellen szervezkedő fundamentalista terroristáknak. Korábban a Rabbani elnök vezette afganisztáni tadzsikok támogatták a tadzsikisztáni felkelőket, de ez a tálibok eljövetele óta a múlté. A felkelők nagy része 1997-ben kiegyezett a kormányerőkkel, akik engedélyezték a szintén tadzsik nemzetiségű Maszúd parancsnoknak, hogy Tadzsikisztán területén ellátóbázist tartson fenn. Ezen keresztül áramlik az utánpótlás a Pandzs’sir-völgybe az említett országokból, de Iránból és Oroszországból is.
A siíta ellenállás: hazarák
A síita Irán Pakisztán befolyásának ellensúlyozására az Afganisztán középső, nehezen megközelíthető területein élő hazaráknak nyújtott segítséget már a szovjetek elleni dzsihád (szent háború) óta. A támogatásnak természetesen vallási okai vannak, a hazarák ugyanis - éppúgy, mint az irániak - a két nagy mohamedán irányzat közül a síita vallás hívei. A szunnita tálibok szemében bűnös eretnekek. A szovjet csapatok kivonulása után kitört polgárháborúban a hazarák nagy számban menekültek annak idején Mazár-i-Sarífba. A tálibok 1998-ban, a város végleges elfoglalásakor tömegmészárlást rendeztek közöttük. Megöltek tíz iráni diplomatát is, ami miatt majdnem háború tört ki a síita állam és Afganisztán között. A Talibán ráadásul támogatja az „eretnek” Irán ellen harcoló különböző szunnita terroristákat is.
Az orosz érdek
Oroszország nem szeretné elveszteni befolyását a volt szovjet közép-ázsiai köztársaságok felett, amelynek poszt- vagy neokommunista vezetőivel kölcsönösen kielégítő viszonyt tart fenn. Egy fundamentalista hatalomátvétel súlyosan destabilizálná a Független Államok Közösségét. Vonzó példa lehetne a többi közép-ázsiai köztársaság iszlámista ellenzéke és az Oroszországi Föderáció területén élő muzulmán kisebbségek számára. A volt tagköztársaágok területére a szovjet időkben bevándorolt orosz népesség pedig komoly veszélybe kerülne. (A fundamentalistákra nem jellemző sem a vallási sem az etnikai tolerancia.)
Az Északi Szövetségnek nyújott feltételezett, ám nem bizonyított kínai és indiai segítség oka a terrorizmus elleni harc. A tálibok ugyanis támogatják a muzulmán terroristákat a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány mohamedán ujgurjai illetve az indiai Kasmír lázadói között. Kína ezenkívül szeretne gátat vetni a Hszincsiangon keresztül beáramló ópiumnak. A kábítószertermelést és -csempészést ugyanis a Talibán nem csak hogy eltűri, de bátorítja.
A legfundamentalistább fundamentalisták
A másik oldalon a Talibánt magánszemélyek látják el pénzzel, felszereléssel Szaúd-Arábiából és az Öböl-menti emirátusokból. Gazdag fundamentalisták, mint Oszama bin Laden. Ennek ideológiai oka van: az „igazi iszlám” terjesztése és az igazhitűek felszabadítása az iszlámellenes hatalmak uralma alól.
Amerika mellényúl
Ami az amerikaiakat illeti, a Bush-, majd Clinton-adminisztráció a szovjet kivonulás után Pakisztánra hagyta az afgánkérdés kezelését. Az elemzők szerint a kilencevenes években az Egyesült Államok meglehetősen naívan állt az afgán helyzethez. Az USA nem fogta föl, mekkora veszélyt jelenhetnek számára és a környező országokra a tálibok. Az amerikaiak kábé annyit tudtak, hogy a tálibok a szovjetek ellen harcoltak és Irán-ellenesek (két nagy piros pont), ennyiből feltételezték, hogy nyugatbarátok lesznek. Ráadásul elhitték, hogy nem akarják uralmuk alá vonni az országot, csupán kitakarítják az évek óta egymást gyilkoló különböző mudzsahedin milíciákat, aztán szépen lelépnek a színről. Ha mégsem, legfeljebb valamiféle szaúdi-típusú rendszerre számítottak, alkotmányosság nélküli emirátusra, iszlám törvénykezéssel és amerikai koncessziós olajvezetékekkel.
1995 és 97 között komoly tárgyalások folytak egy, a közép-ázsiai köztársaságokból dél felé, Afganisztánon és Pakisztánon át az Arab-tengerhez vezető kőolaj- és gázvezeték megépítéséről, amelyért az amerikai Unocal és az argentin Bridas társaság versengett. Az Unocalt végül kigolyózták, a kenyai és tanzániai amerikai követségeket Oszama bin Laden [2], a tálibok vendége és harcostársa emberei a levegőbe röpítették. A tálibok, a pakisztániak és a konfliktusban nyilván nem véletlenül semleges Türkmenisztán tavaly bejelentették, hogy a vezetéket márpedig megépítik.
A robbantások miatt hozott amerikai és ENSZ-szankciók óta a tálibok és az Egyesült Államok viszonya enyhén szólva fagyos. Az amerikai kormány 1998 augusztusában bin Laden terroristakiképző táborai ellen cirkálórakétákkal támadásokat hajtott végre. Amerika hirtelen felfedezte, hogy a Talibán lábbal tiporja az emberi jogokat, különösen a nők jogait. Bár hivatalosan nem nevezték Afganisztánt terrorista államnak, a jóindulatú semlegességnek vége.
Pakisztáni bábokból veszélyes terroristák
A tálibok legfőbb támogatója Pakisztán. Az iszlám kormányzású szomszédos ország a szovjet invázió óta menedéket nyújtott a mudzsahedíneknek és több millió afgán menekültnek. Nem csupán a szovjet terjeszkedés megállításáról volt szó. Az afgán-pakisztáni határ mindkét oldalán pastuk élnek, akiket (papíron) az 1893-as Durand-szerződés [3] választott el egymástól. A valóságban a nehezen ellenőrizhető hegyvidéki területeken mindig is megvolt a lehetőség a kapcsolattartásra. A pastuk száz éve szeretnének újra egyesülni, ha lehet, a kabuli kormány alatt. (Tulajdonképpen ők nevezik magukat afgánoknak, s róluk kapta nevét az ország.) Pakisztán azonban nem kívánt lemondani Beludzsisztánról és az Északnyugati Tartományról, ahol a legtöbb pakisztáni pastu él. Szívesebben csatolta volna saját területéhez az afganisztáni pastu területeket, vagy ha ez nem megy, legalább a politikai-gazdasági befolyását kívánta kiterjeszteni a szovjet uralom után eljövendő afgán kormányra. Ezért adtak meg minden segítséget Gulbuddin Hekmatjar mudzsahedín csoportjának. Majd amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a pastu vezér nem képes egyesíteni Afganisztánt, a pakisztáni titkosszolgálat, az ISI felfegyverezte a tálibokat.
A tálibok uralma
A tálibok a pakisztáni afgán menekülttáborok medreszéiben (vallási iskoláiban) tanuló fiatal, tizenéves fiúk voltak. A pénzről a szaúd-arábiai fundamentalisták, az ideológiai felkészítésről a falusi pastu mullahok (papok), a kiképzésről és a felszerelésről a pakisztáni titkosszolgálat gondoskodott. Robbanó elegy keletkezett: a tálibok uralmuk alá hajtották csaknem egész Afganisztánt. Csakhogy szó sincsen a helyzet normalizálódásáról. Az Északi Szövetséget nem sikerült megtörni, a tálibok a hadiállapotra hivatkozva hozzá sem kezdtek az ország újjáépítéséhez. Virágzik a csempészet és a kábítószertermelés. Az ópium és heroin egy része Pakisztánba kerül. Immár a törvényes pakisztáni kormány ellen szervezkedő fanatikusoknak is menedéket, fegyvereket, kiképzést nyújtanak. Az ideológia hatása kezd visszacsapni pakisztáni területre is: Beludzsisztán és az Északnyugati Tartomány mind több pastu falujában vezetik be a tálibok előírásait.
Misszió délen,magyarok az élcsapatban?
www.indy.media.hu/cikk.shtml?x=40166 -
Mi magyarok hamarosan tűzközelben leszünk, mert 2008 nyarától résztveszünk az amerikaiak és a hollandok mellett a dél-afganisztáni NATO misszióban,amely elől Angela Merkel kitért. Afganisztánban volt személyesen ,majd utána nyilatkozott ,hogy oda németek nem mennek.
Az amerikaiak állampolgárságot adnak azoknak a katonáknak, akik vállalják az itteni harcot, mert azok akik ott küzdenek bizonyítják elkötelezettségüket az EA mellett. Nekünk is csak katonai szaktudást és emberéletet kell adnunk, mert a költségeket nem mi fogjuk viselni .A dél-afganisztáni háború pénzelésének az útját-módját úgy is próbálják megtalálni , hogy magánhadseregeknek adják ki gebinbe a háborút, mert nincs elég jelentkező.
Szerepelt korábban az Indymedián egy cikk arról, hogy az afganisztáni kábítószerkereskedelem jelentős része amerikai kézben van, s az ebből befolyó jövedelmeket fegyverkezésre költik.
A másik oldal is hasonlóképpen juthat jövedelemhez. A kábítószer bőséges jövedelemforrást jelent.
NE DROGOZZATOK! Saját érdeketeken kívül azért sem, mert az ebből befolyó pénzek háborúkra és a pénzmosásokon keresztül a kábítószer üzletekből meggazdagodó befektetőkhöz és hasznot húzó bankokhoz jutnak.