indy.media.hu független média központ

A mohi atomerőmû 3-as és 4-es reaktorának építése az 1980-as években kezdődött, de a “Bársonyos Forradalom” idején leállt. A privatizáció következtében az SE szlovák állami áramszolgáltató részben az olasz energetikai óriáscég, az ENEL tulajdonába került. A szlovák kormány azonban a privatizáció feltételéül szabta az ENEL-nek a projekt befejezését. Miután a reaktorok 1970-es évekből származó szovjet típushoz tartoznak, és az építkezés jelentős része még a 80-as években készült, ezért nem lehetséges a reaktorok új típusúakkal való kiváltása. Ez azt eredményezi, hogy ezen nukleáris reaktorok biztonsági szintje alacsonyabb a jelenleg elfogadottakénál.

A KISZIVÁRGOTT DOKUMENTUM: http://greenpeace.hu/up_files/1252659758Mochovce.pdf

Mivel egy esetleges szerencsétlenségből származó szennyezés a környező országokat is érintené, a lakosság számára közmeghallgatások tarthatóak. A szlovák minisztériumnak küldött SE dokumentum a meghallgatásokkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a szlovákiai közmeghallgatásnak a “lehető legalacsonyabb média- és közfigyelmet” kell kapnia, tovább, hogy “el kell kerülni az antinukleáris feszültségkeltést”, illetve, hogy “a bécsi közmeghallgatást meg kell akadályozni”.

“Úgy tűnik, hogy a hetvenes évekből származó, szovjet tervek alapján építendő reaktorokat a hetvenes évekre jellemző normáknak megfelelően és a kor módszereivel igyekeznek engedélyeztetni. A titkolózás, az elhallgattatásra tett kísérlet azt mutatja, hogy a mohi atomerőmű tervezett újabb blokkjainak biztonsági szintje ma már elfogadhatatlanul alacsony, és engedélyeztetésük az SE számára is súlyos problémát jelent.”” – mondta Jan Haverkamp, a Greenpeace EU energia kampányosa. A mohi atomerőmű földrengésveszélyes területen fekszik, a több mint 30 éves, szovjet tervek alapján építendő reaktorainak fő hiányossága pedig, hogy nincs olyan konténmentje (vasbeton védőburok), amely ellen tudna állni egy repülõgép becsapódásának.

“Nagyon reméljük, hogy Magyarország elutasítja a szlovák cég manipulatív módszereit, és kíváncsian várjuk a magyar Környezetvédelmi Minisztérium álláspontját és tervezett lépéseit az ügyben. Kiemelten fontos, hogy tisztességes eljárást tartsanak azokban az országokban, ahol évtizedekig nem volt szabad a véleménynyilvánítás és az emberek kevésbé hisznek abban, hogy számít az álláspontjuk.“– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányosa.

Mindezek miatt a Greenpeace a közmeghallgatás elhalasztását, illetve a hatásvizsgálati eljárás újrakezdését követeli.