Forrás: http://nol.hu/kulfold/olcso_husnak_influenzas_a_leve
„Számos tudós állítja, hogy a sertésinfluenza kitörése nem a véletlen műve: a kialakulóban lévő globális járvány és a következtében várható halálesetek az olcsó hús iránti piaci igény egyenes következményei” – írja Johann Hari az Independentben.
A történelem során számos halálos vírus tizedelte az emberiséget. „A járványokkal együtt kell élnünk, csakúgy, mint a földrengésekkel és a szökőárakkal.” De az emberi tevékenység fokozza a természetben is kialakuló vírus-mutációk megjelenésének veszélyét. A sertésinfluenza néven ismertté vált A/H1N1 vírustörzs kialakulásában minden bizonnyal nagy szerepet játszott a modern ipari állattartás – állítja Hari. Amerikai biológusok feltételezése szerint a sertésektől származó vírustörzs, amely a Mexikóban kirobbant járványt okozta, egy észak-karolinai sertésfarmon korábban kialakult változat mutációja.
A hagyományos körülmények között tartott sertések jóval nagyobb területen élnek, mint a sertésfarmok állománya, ezért kisebb az esélye, hogy az egyik állatban kialakuló vírus másokat is megfertőzzön. Ráadásul a nem összezárva tartott jószágok immunrendszere erősebb, így nagyobb esélyük van a kór legyőzésére. Ha nem sikerül, akkor a néhány tucat állat, és velük a kórokozó is gyorsan elpusztul. A hatalmas ipari sertéstelepeken a vírus újabb és újabb mutációkat fejleszthet ki a saját piszkában fetrengő több ezer, szabad levegőt sosem szívó, ammóniabűzben élő, hormonokkal hizlalt és antibiotikumokkal teleinjekciózott jószág között.
„A sertésfarmokon minden adott a szupervírus kialakulásához. A globális járványok elterjesztéséhez nem is kell mást tennünk, mint minél több sertéstelepet építenünk” – idézi Hari Michael Gregert amerikai állategészségügyi szakértőt. A pandémiát okozó vírusok kialakulásától tartva az Amerikai Közegészségügyi Szervezet már 2003-ban javasolta, hogy ne engedélyezzék újabb sertéstelepek létrehozását.
Hari emlékeztet arra is, hogy a néhány éve világméretű pánikot okozó madárinfluenza is csirketelepeken alakult ki. A világméretű járványokat csak úgy tudjuk megelőzni, ha felszámoljuk az ipari állattartást. Ez persze a hús árának jelentős növekedésével járna, és sértené a húsipari lobbi érdekeit, de ezek talán mégse olyan fontosak, mint az életünk.
Hozzászólások
Az a GÁZ, hogy Mexikóban
Az a GÁZ, hogy Mexikóban az éghajlat egyáltalán nem teszi lehetővé a sertéstartást. Plusz: a lakosság ezredrészének ezredrészét érinti a probléma. Így hát a madárinfluenzánál már bevált vakcinagyártási P.R.-t (állami támogatásért folyamodó nagytőkés agitációt és propagandát) habosít pánikkeltésével a sajtó.
fejlődés
Az emberek régebb otthon tartották az állatokat, jött egy pestisjárvány, kihalt fél európa.
Ma az emberek nem tenyésztik, hanem gyártják az állatokat, a vírusok repülővel pár óra alatt megkerülik a földet, neten nyomon követhetjük, ahogy újzélandon a négyéves Jessica megbetegedik, eddig 20 ember halt bele a sertésinfluenzába. A szezonális influenzába évente 500.000 ember hal bele.
Így megy ez.
http://doihaveswineflu.org/
╠
És aki nem akar vega lenni?
És aki nem akar vega lenni? Miért nem lehet a hagyományos megoldásokhoz való visszatérést szorgalmazni, miért kell mindig ezt a new age-es vega dolgot? A kisebb gazdaság dolog már szimpatikusabb, de hogy ezt a vega dolgot minek kórosan erőltetni folyton. Nem mindenki szívbeteg, hogy ne egyen húst. Az evés nem pusztán táplálékfelvétel!
ez csak egy alternatíva.
ez csak egy alternatíva. én sem vagyok vega, de tudom, hogy a húsevésnek milyen káros környezeti következményei vannak, ezért legalább egy kicsit csökkenteni kellene a fogyasztást. emellett persze visszatérni a hagyományos termeléshez.
Attila, a kannibál
„Ahol nincsen hús a babban,
Füstölt burzsuj főjön abban!”
Ugyanakkor
„Pogácsától kezed reszket
Vegyed tudomásul eztet”
╠