492 ezer eurót raboltam azoktól, akik sokkal nagyobb mértékben rabolnak tőlünk

Az alábbi szöveg egy 32 éves akvitista tanúvallomása, amiben elmeséli, hogyan jutott arra a döntésre, hogy szembeszegüljön a bankok gazdasági hatalmával. fordítás a www.17-s.info oldalról további infók a témával kapcsolatban: http://fizetesmegtagadas.noblogs.org Enric Durant március 17-én a Barcelonai egyetem területén letartóztatták, és csalással vádolják. 21-én új börtönbe szállították, azóta nincs hír felőle.

Azért írom le ezeket a sorokat, hogy bejelentsem, 492.000 eurót sajátítottam ki 39 banktól 68 kölcsön keretén belül. Ha beleszámoljuk a késedelmi kamatokat is, az összeg meghaladja a félmillió eurót, amit nem fogok kifizetni. Ez egy egyéni engedetlenségi akció volt a bankokkal szemben, amit tudatosan vittem véghez, hogy leleplezzem a bankrendszert és a pénzt arra használjam fel, hogy olyan kezdeményezéseket támogassak vele, amelyek figyelmeztetnek a rendszer válságára, amit megélünk, és amelyek alternatív társadalom felépítésére törekszenek.

Ez az akció az erőszak semmilyen formáját nem alkalmazza, hanem ez a polgári engedetlenség egy új formája, ami megfelel azoknak a viszonyoknak, amelyekben ma élünk. Amikor a fogyasztói gazdaság és a spekuláció az uralkodó a társadalmunkban, mi lehetne jobb, mint kirabolni azokat, akik minket rabolnak ki és szétosztani a pénzt azon csoportok között, akik leleplezik ezt a helyzetet és alternatívákat építenek?

az érintett bankok listája http://www.17-s.info/sites/default/files/publicacion/entidades.png

Hogyan juthattam hozzá ekkora összeghez tulajdon és banki garanciák nélkül?

Néhány kutatás és próbálkozás után 2006 tavaszán eldöntöttem, hogy megvalósítom ezt az ötletet. Különböző bankokhoz mentem, takarékbankokhoz és hitelezőkhöz, akik elhitték, hogy fel akarom újítani a lakásom vagy egy új autót akarok venni. Néhány esetben olyan cégeket használtam, amiket én képviseltem azzal a céllal, hogy igazoljak bizonyos befektetéseket, mint például audiovizuális felszerelés beszerzése egy gyártó cég számára.

A cégen keresztüli hitelfelvétel előnye, hogy a céges hitelek, még akkor is, amikor egyszemélyes részvénytársaságról van szó, nincsenek regisztrálva a személy hiteltörténetében, ezért bármikor növelni tudod a tartozásaid, a végtelenségig, anélkül, hogy lebuknál a CIRBE (a spanyol bankok információ rendszere) előtt. Vannak más módjai is, hogy elkerülje az ember a CIRBE-t, amit bárkivel megosztok, aki hasonló célból hasonló akciók elkövetését tervezi.

Ezeket a hiteleket bármilyen garancia nélkül kaptam meg, harmadik fél kezessége, és tulajdon nélkül, pusztán az aláírásom révén és egy kitalált foglalkozás által, amihez egy hamis fizetési igazolást csatoltam, hogy elhitessem velük, eleget keresek ahhoz, hogy fizetni tudjam a részleteket. A bökkenő ugyanis abban rejlik, hogy a bankok nem ellenőrizhetik egy fizetési igazolás valódiságát, amíg a személy és a vállalat valóban létezik.

Be kellett mutatnom emellett néhány banki igazolást, amit úgy szereztem meg, hogy céges számlákról személyes bankszámlákra utaltam pénzt, bér kifizetéseként, hogy úgy tegyek, van valamilyen személyes jövedelmem, s mindebben az összes bank vakon hitt. Néhány esetben a bank elkérte tőlem a foglalkoztatásomról szóló szerződést, a személyi jövedelem adó kifizetésének igazolását vagy a munkatapasztalaimról szóló igazolást. Elkérték a cégek negyedéves elszámolását, és ha több, mint egy éves cégről volt szó, a társasági adóról szóló papírt is.

Mindezek a dokumentumok megfelelően biztosíthatók: néha valódi információkkal, néhány esetben, ha ez nem lehetséges, egy nyomtató, fénymásoló, egy olló és egy tekercs cellux is megteszi! Bizonyos esetekben meg kellett vennem az új autót, amire a hitelt felvettem, és aztán el kellett adnom mindent, mielőtt abbahagytam a részletek fizetését, tehát nem tudnak lefoglalni semmit és több pénz marad a népi küzdelemre.

A tettem talán meglepő lehet, 492.000 eurót szerezni a bankoktól minden garancia nélkül egy gazdasági válság kellős közepén, de mindez megmutatja, hogyan segíti elő a családok eladósodását mindenféle kontroll vagy kockázati tervek és egyetértés nélkül.

Végsősoron, van egy tényező, ami segít megérteni a lehetőségeket, amiket az ilyen akciók magukban rejtenek: a bankoknak meg kell adniuk a hitelt, mert ez a legfőbb módja, hogy bevételhez jussanak, és, ahogy egy korábbi cikkben már elmagyaráztuk, mivel a finanszírozási rendszernek egyre több hitel kiadására van szüksége, hogy még több pénzt hozzon létre. Ez egy olyan ördögi kör, ami nem áll meg addig, amíg a rendszer le nem áll. Mint egyének, ahelyett, hogy segítünk a termelési vagy fogyasztási hitelek kerekét gördíteni, lehetőségünk és felelősségünk megnehezíteni a jelenlegi rendszer dolgát, azáltal, hogy elhitetjük velük, hogy hitelre van szükségünk, és ezáltal azt gondolják majd, ezt a pénzt létrehozzák majd, nekünk köszönhetően. Ezután, mivel nem adjuk vissza nekik ezt a pénzt, eltüntetjük ezt a pénzt, és azt az összeget is, ami a semmiből született, abból a garanciából, amit az aláírásunk nyújtott arra nézvést, hogy visszafizetjük ezt a pénzt.

Ez a rendszer a bizalmon alapul, ezért ha bizalmatlanságot terjesztünk, hasonló akciók véghezvitelével, képesek leszünk meghaladni (vagy elpusztítani)?

Miért pont ez az akció?

A korábban említett és elemzett válság várható volt, különösen, ami az energiát illeti. Három évvel ezelőtt hallottam az olajcsúcs elméletekről és azt gondoltam, amikor a válság elkezdődik, késznek kell lennünk rá, hogy szembenézzünk vele. Ez egy lehetőséget adhat a társadalmi változásra, amikor a legtöbbet hozhatjuk ki belőle. De ha nem készülünk fel rá, a jövő csak még rosszabbá válhat mint a jelenlegi helyzet, hiszen a hiánykezelő gazdasági és politikai vezetők csak egy újfajta fasizmusba vezetnek minket.

Amikor társadalmi átalakulásról beszélünk, az egyik legnagyobb probléma, amivel manapság szembe kell néznünk, az az, hogy nehéz beazonosítani a fő ellenségeinket. Ahogy láttuk abban a cikkben, ami a gazdasági rendszerről szól, vannak rejtett és ördögi mechanizmusok, amik lehetővé teszik, hogy néhányan kontrollálják pénzvarázsló gépezetet, és ezért a saját érdekeikben működtetik a gazdasági rendszert. A leleplezése ezen kisebbség rejtett személyazonosságainak, akik elrejtőztek a banki rendszer mögé, ami még mélyebbre visz minket a környezeti válságban, alapvetőnek tűnt számomra és kulcsmotivációt jelentett, ami segített véghezvinni ezt az akciót és nyilvánosan bejelenteni.

További meggyőző ok volt számomra a lehetőség, hogy megerősítsem a társadalmi mozgalmakat, s ezzel készek lehessenek arra, hogy szembenézzenek a válsággal, s kipróbálhassanak néhány alternatívát, ami aztán példaként szolgálhat a válság idején és azt követően járható életmódra. A mozgalmi tapasztalataim alapján úgy gondoltam, több pénzre van szükségünk, mint amennyit hagyományos utakon megszerezhetnénk, s ez az egyik legnagyobb akadály, amikor alternatív projektekről beszélünk, hiszen a fenntartható gazdasági kapacitás hiányzott a stratégiai projektekhez, miközben már megvolt a kezdő löket, és fenntartásuk szükségesnek bizonyult.

Vannak társadalmi alternatívák, amik elrugaszkodnak a gyakorlattól, s nem reális, megalapozott ötletek. Van egy csomó kezdeményezés, az autonómiából és az ön-szerveződésből kiindulva, amelyek új életmódokat gyakorolnak, és amelyeket a kapitalista rendszer alternatívájának tekintenek. Világos és vezető próbálkozások arra, hogyan szerveződjünk és koordináljuk magunkat hálózatokban kapcsolódva egymáshoz, hogy egy másfajta társadalmi modell gyakorlatát valósítsuk meg ezáltal. Az úton elindultunk, most az a dolgunk, hogy tovább menjünk és erőt gyűjtsünk.

Hol van most a pénz?

Miután ki lettek fizetve azok a jutalékok, közjegyzői díjak, kamatok, adók és különböző költségek, amik az akcióhoz magához hozzátartoztak, de a társadalmi változáshoz nem közvetlenül, ezután maradt kb. 360.000 euró, amit többek között olyan kiadványokra ment el, mint ez is. Ezen kívül olyan akciókra és kezdeményezésekre fordítottuk, ami felhívja a figyelmet a rendszerválságra (energia, élelmiszer, gazdasági válság) és különösen amelyek elősegítenek egy széles társadalmi mozgalmat, ami különböző társas-társadalmi életmódokat népszerűsít, miközben a jelenlegi kapitalista rendszerrel is küzdenünk kell, amíg nem tudja teljesen átvenni a helyét az új társadalmi forma.

Nem fogok ennél konkrétabb részletekbe menni ebben az írásban, mert problémákat okozhatna a konkrét projekteknek, amik kaptak ebből a pénzből, anélkül, hogy felelősek lennének érte, de remélem, hogy azok az emberek, akikkel az utóbbi időben együtt töltöttem az időmet, elkezdenek egy suttogó propagandát, ami lehetővé teszi, hogy sokan megbizonyosodjanak róla, a források sorsa egyedül erre a határozott célra fordítottuk.

Felhívás akcióra

Mindenekelőtt, ez az akció azt célozza, hogy mindenki gondolkozzon el arról, mit tud és akar tenni azért, hogy megváltozzanak a dolgok, a lehetőségeken belül, sőt, azt is megváltoztatva akár, ami eddig megváltoztathatatlannak tűnt. Véghezvittem ezt a gazdasági engedetlenségi akciót, kockáztatva a saját szabadságomat, hogy megmutassam, a gazdasági rendszer sokkal támadhatóbb, mint hittük, és hogy hozzájussunk ehhez a pénzösszeghez, hogy alternatívákat építsünk belőle. Ebből kiindulva talán lesznek sokan mások, akik tudnak valami mást tudnak csinálni, ha hisznek magukban, ha fel tudják szabadítani magukat a hamis félelmeiktől (amikre szándékosan ránevel minket ez a rendszer), és ha ők eltökéltek, hogy az emberek révén, alulról szerveződve, meg tudjuk változtatni a dolgok állapotát.

Példának véve az akció jellegét, amit véghezvittem, és figyelembe véve mindenkinek a személyes és gazdasági helyzetét, néhány ember valószínűleg megvalósíthat pár dolgot:

* A bérlők, akik alá vannak vetve a folyamatosan növekvő költségeknek (gyakran ez összekapcsolódik az emelkedő vételárakkal), összefoghatnak hogy bérleti díj sztrájkot hozzanak létre, mint pl. 1930 és ‘31 között ez történt. Biztos vagyok benne, hogy sokan már gondolkoznak erről.

* Ha néhány éve fizetsz lakáshitelt, és még nagyon sok éven át kell dolgoznod egy olyan munkahelyen, amit egyáltalán nem szeretsz, mondjuk abbahagyhatod a hitel törlesztését és befoglalhatod a saját otthonod. Ha egyedül csinálod, valószínűleg gondokba kerülsz - ez nem nagyobb, mint amivel korábban is szembe kellett nézned; sőt, ha figyelembe veszed, hogy azzal töltheted az idődet, amivel szeretnéd, összhangban az ötleteiddel és a tehetségeiddel - de ha sokan csináljátok, és megszervezitek magatokat, a bankárok lesznek bajban, nem ti.

* Ha elkötelezett ember vagy és együtt szeretnél működni a társadalmi mozgalmakkal, mostmár tudod, hogy van lehetőség némi hitelhez jutni, amivel finanszírozni tudod a küzdelmeket, s közben akadályozod a gazdasági rendszert is. Egy csomó módja van ennek, hogy ne tudjanak elítélni semmiért, megvádolni semmivel, csak arra kell figyelni, hogy kis léptékben csináld (az enyémhez képest pl.), és ne terjeszd a hírét, hogy mit csináltál. Ebben a témában tudok segíteni, hihi.

* Ha már te is azon az úton jársz, hogy bankszámlák nélkül éld az életed, mert például olyan tartozásaid vagy bírságaid vannak (elég gyakori manapság), amit nem akarsz fizetni, miért nem sajátítasz ki némi pénzt a bankoktól, mielőtt eljutsz arra a pontra, hogy nincs semmilyen számlához közöd?

Ezekkel a különféle lehetőségekkel és bármilyen más úton ami csak eszedbe jut, mindig bűntárs maradsz (amíg a ez a rendszer a válságban fenn tud maradni), ezért tanácsos elgondolni nem csak magát az akciót, hanem azt is, hogyan fogsz személyesen élni, egy különböző módon, nem használva sem számlákat, sem tulajdont.

* Mindenestre ha nem akarsz vagy nem tudsz semmilyen tettet véghezvinni az eddig felsoroltakból, van két egyszerű dolog, amit bárki meg tud csinálni és meg is kell, amilyen hamar csak lehet: nem vegyetek fel hitelt és vegyétek ki az összes pénzeteket a bankból.

Hitelek, hitelkártyák és bankszámlák fenntartásával a bankok eszközei vagyunk, amelyek a kapitalista rendszer szívét képviselik, azt a rendszerét, ami a bolygó lerombolását, szegénységet gerjeszt világszerte és rabszolgákat csinál belőlünk. Bárki ki tudja venni az összes pénzét a bankból, kilépni a bankok rendszeréből, ha kicsit jobban megszervezi az életét másokkal együtt, hogy a kifizetéseket intézzék, és más módon keressenek jövedelmet.

Ha túl későn kapod meg ezt a felhívást, mert már vannak olyan hiteleid, amiket nem tudsz fizetni, és a bank már feketelistára tett és behajtásra ítélt… miért nem lépsz velem és a környezeteddel kapcsolatba hogy létrehozzunk egy feketelistás (Magyarországon: BAR listás) szövetséget? Többen vannak regisztrálva ezeken a feketelistákon, mint a munkanélküliek listáján… és a bankszámlák nélküli élet bizonyos értelemben művészet, ami megérdemli, hogy megosszuk egymással és másokkal!

Mit fogok csinálni ezentúl

A mai napig semmilyen jogi vád nem érkezett ellenem. ez a tény igazolja, hogy végig tudtam vinni ezt az akciót mindenfajta ellenőrzés, és rendőrségi gyanú nélkül. Mindegy, a spanyol állami bírósági rendszer szerint (nem számolva bele az etikai vonatkozásokat), mivel megvallottam bűneimet, büntetendő vagyok nagyvolumenű csalásért (50.000 euró és felett osztják az ilyet…) és büntethető fizetésképtelenségért. Kettőtől hat évig terjedő börtönbüntetést róhatnak ki rám az első vádért és egytől három évig terjedő börtönt a másodikért. Ezért polgári engedetlenségnek tartom nyilvánosan ezt a tettemet, hogy mindenki tudhassa, mit tehet meg és hogy megkérdőjelezzem a gazdasági rendszert, ahelyett, hogy elrejtőznék, mint mindenki más, akinek az első az ő saját integritása.

De mivel az álláspontom, hogy tisztán átgondolva és a tények morális és politikai vetülete alapján, mivel nem hiszem, hogy a bírósági rendszer legitim hatóság, hogy elítéljem engem (mivel egy teljesen nem-demokratikus rendszer része, ami ugyanazoktól a gazdasági autoritásoktól függ, akik ellen a tettem szólt), ezért úgy döntöttem, hogy ezt a nyilvános magyarázatot a fizikai jelenlétem nélkül fogom előadni. Ezen az úton elkerülöm a személyes szabadságom vagy az életem elleni megtorlásokat, amelyek megakadályoznának abban, hogy a továbbiakban is megmagyarázzam és megvédjem ezeket a tényeket. Továbbra is aktív maradok a katalán társadalmi mozgalomban, habár csak virtuálisan, míg fizikailag máshol kell lennem, ahonnan szintén részt tudok venni a társadalmi küzdelmekben.

A továbbiakban fenntartom a jogot és lehetőséget arra, hogy fizikailag megjelenjek a katalán területen, ha a katalán társadalom felkészült arra, hogy megvédje a szabadságát egy olyan embernek, aki nyilvánosan szembenéz társadalmunk gazdasági és politikai vezetőinek.

Ha bármikor elítélnem, saját akaratomból vagy anélkül, elmondhatok nektek, hogy az egyetlen ítélet, amit elfogadok, az a felmentés, annak figyelembevételével, hogy a tettem nem tartalmaz törvényszegést, az etikai motivációja miatt, és mert ez a szolidaritás gesztusa az autoritások ellen, akik többet rombolnak ebben a társadalomban, és mert ez a tett a közös jó érdekében történt. Ezen kívül nem fogok tárgyalni semmilyen alacsonyabb büntetésről, hogy elkerüljem a börtönbüntetést, és nem fogok óvadékért folyamodni, bírságot fizetni vagy tárgyalni a hitelekről. Ha az állam nem tud megszabadulni a valódi hatalmak nyomásától, akkor mindenki láthatja azt, mikor egy olyan embert, mint én, börtönbe zárnak.

Hozzászólások

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

örülök

Ja és még azt,h egy haverom mutatta ezt az oldalt és örülök ,h van egy valódi független,emberközpontú,humánus oldal(lap),amelyik úgy foglalkozik radikálisan,h nem sért valódi emberi érdekeket,mert a bankok nem emberi érdeklet szolgálnak a vezetőik pedig nem embereien viselkedenek,és ezt a száraz tényt itt értelmes ember módjára közöltek,amit köszönök ,mert így talán a politika iránt kevésbé fogékonyak,és a kevésbé radikálisaknak is felnyíl a szeme,nem tántorodik vissza az aropgánsan,saját pártérdekeit előtérbe helyező féligasságokat kiabáló politikusok szályából kihallani az igazat,hamisat,mert ez az oldal szárazan bemutatja a tényeket,antiszemita csöpögés nélkül.
Csak annyit mondahatok :Köszönöm és hajrá ilyet kerestem mindenhol!!

Végre

Na végre valaki! (:

hát igen ezt kell

Utálom a bankokat

bankmentés közpénzből

http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/31/30_milliarddal_szall_be_az_al…

„az FHB 30 milliárd forintos tőkeemlést kap az államtól, amellyel az öt évre szóló megállapodás idejére az állami tulajdonrész a jelenlegi 4,1 százalékról 43,6 százalékra nő a pénzintézetben.

A tőkejutattás azonban különleges, a speciális, a törvény által szabályozott részvények kibocsátásával jön létre, így egyfelől nem jár az állam szavazati súlyának felértékelődésével (az marad 4,1 százalékos). A részvények nem alakíthatóak át törzsrészvénnyé, és a megállapodásban foglalt öt éves határidő elteltével azokat gyakorlatilag bevonják”

- Miért nem jár a szavazati súly felértékelődésével, ha 30 milliárdot adunk a banknak/ 300 milliárdnyit veszünk meg a bankból ?
- Miért vonják be 5 év után ezeket a részvényeket, miért nem maradunk tulajdonosok, ha egyszer megvettünk valamit?

valaki?

-

nem akarnak a következő kormánynak beleszólást adni, maybe…

magasztalás helyett

még mielőtt az égig magasztalná mindenki: felhívnánk a figyelmet a katalán autonómia, a valódi demokrácia követelése, az egész olyan mint a művészet (utolsó három bekezdés), mely a legjobb esetben is csak anarcho-szindikalista vagy autonóm megnyílvánulások. így kérdéses az is, kik kaptak a pénzből. a polgári körök?, művészklubbok?, a CNT?, az ETA? persze aranyos ötlet és jó hecc a kapitalizmussal és tekintélyrendszerével szemben, de ennyi. változást ilyesmi nem hoz, bár mindenki tiszta szívvel röhög és lelkesedik. a másik, hogy ennyi pénzből nem kerülnek tönk szélére a bankok. még akkor sem, ha százak csatlakoznak (sajnos ennyi nem elég). a valódi osztályharchoz nincs sok köze és nem dönti meg a tőkés rendszert. ahhoz sokkal több kell. plvalódi fegyverek és forradalom. ez őszinte sajnálatomra így van. de mielőtt szidásomat elkezdenétek: jó mulattság volt! eresszétek szabadon!

persze, nem olyan egyszerű

persze, nem olyan egyszerű a dolog, hogy biztos csak jó emberek kaptak belőle. ugyanakkor épp az általad is említett kezdeményezések, az anarcho-szindikalista politikai kultúra (hogy van hagyománya, története, csinálnak ténylegesen dolgokat, amennyire tudnak) - szóval van egy társadalmi bázisa is a dolognak. és emellett helyi közösségekbe szerveződnek, ami elősegít egyfajta nembürokratikus átláthatóságot, hogy helyben látják az ottaniak, mibe fektetnek az emberek energiát, pénzt, tudást, akármit. nyilván ezt mi innen mégannyira se látjuk át, mint barcelonában a városi tömeg.

a másik dolog pedig, hogy fél millió euró nem számít a bankoknak, de a mozgalmaknak igen, és ez precedens értékű (nyilván ezért is csukták le a srácot - hogy precedenst teremtsenek). másrészt pedig hogy ezáltal terjeszteni tudják ezt az ötletet, a tartozás- és általános banksztrájkot, ez már valami. gondolj bele, csak az ország egy régiójában jelentős tömeg egyszerre, ugyanazon a napon kivenné az összes készpénzét, ugyanattól a naptól kezdve nem fizetné többet a tartozását, vagy mondjuk nem fizetne adót, közműszámlát - na ez valóban ártana a rendszernek. az is igaz, hogy ha egy jelentős tömeg felveszi a pénzét a bankokból… na azért a fiókok és az atm-k nincsenek megtömve úgy készpénzzel. ha ez komolyra fordul, a sor végén állóknak már nem jut kp… félő, hogy mindig a kisemberek szívják meg, valahogy így konfigurálták be ezt a rendszert? mindenesetre mi ezért nem propagáljuk ezt az ötletet, hogy vedd ki az összes pénzed a bankból. amúgy is: mit kezdesz vele utána? ülsz rajta mint a kotlóstyúk miközben épp teljesen elértéktelenedik?! ha már, akkor valami olyanba érdemes fektetni ami hasznos, értéke nem pusztán piaci érték, hanem van gyakorlati, mindennapi haszna, értelme, és másképp, pénz nélkül nem lehet megszerezni. Pl. munkagépek.

http://fizetesmegtagadas.noblogs.org

ezek szerint te nem

ezek szerint te nem támogatsz mást, mint a kapitalizmus erőviszonyainak átalakítását! attól, hogy a bankokat „megvicceled” nem tünteted el a tőkés rendszert. megszünteted a pénz a „kalákába” tömörüléssel; na és? majd cserealap lesz a bab. nem az a lényeg, hogy a csereeszközt töröld el, hanem a tulajdon minden megnyilvánulását, ami felelős a jelen állapotokért, kezdve a munkával.
a pénzből, meg fegyvert is vehettek volna, azt’ a bankrablással kicsit gyorsabb és olcsóbb (nincs kezelési költség, közjegyzői díj, stb.) aztán romantikus hőssé is lehettek volna. ne legyünk azért ennyire jóindulatúan idealisták. a tulajdon rendszerét nem a tőkések tartják fönt (ők csak haszonélvezői), hanem az elnyomott munkások, akik törtetésükkel, birkaszellemükkel és önzésükkel morális hűbéresei és a legjobb prókátorai ennek az állapotnak.
a kommunák szervezése egyébként jó ötlet, de csak akkor, ha a világforradalom már zajlik és a harcokhoz szükséges anyagok termelése kulcskérdéssé válik, illetve az új társadalom alapköveit érdemes lerakni. de addig ilyesmin révelődni egyet jelent a kapitalizmus megújításával.

hm, érdekes amit írsz.

hm, érdekes amit írsz. viszont akkor felmerül az a kérdés is, hogy mikor jön el ez a pont amit írsz és mitől? mit lehet tenni érte?
„de csak akkor, ha a világforradalom már zajlik ”

pl. hogyan viszonyul a hagyományos kapitalista tulajdonviszonyhoz az, ha valaki megvesz egy nagy terület földet és odaadja egy rakás embernek, hogy műveljék és nem él a tulajdonjogaival. adott esetben nincsenek is neki, nem magántulajdon hanem közösségi? persze, az is tulajdon, az is bérmunka meg az is kapitalizmus ha a munkások a részvényesek. de azért nem mindegy, hogy ami pénzt szerzett azt magánszemélyeknek vagy nagyméretű csoportoknak adta-e. és az utóbbiak hogyan hozzák a döntéseiket arról, mire használják fel. (akár fegyverekre is, pláne ha nincs semmilyen megkötés h mire lehet!)

a tulajdon rendszerét pedig nem csak a munkások tartják fenn, de a tőkések is, és mindent meg is tesznek azért, hogy ez így maradjon. erről jó nem elfeledkezni… nincs értelme csak a munkásokra kenni a dolgot. ettől még persze fenntartják, akkor is amikor dolgoznak és akkor is amikor vásárolnak, még abban az esetben is, ha lopott pénzből teszik ez utóbbit, ez világos!

szóval szerinted mit lehetne most tenni, a gyakorlatban, ami minél rövidebb távon hatással lesz a mindennapi életünkre? mert mi már nem akarunk várni a munkások öntudatra ébredéséig, eleget vártunk már rá? inkább nem dolgozunk (bérmunkában) hanem másképp próbálunk élni. ha kell, lopva, csalva, hazudva. de ha vki öntudatára ébredt, elég nehéz elviselni a munkáséletet. s jobb, ha nem is viseljük el! ettől persze azok akik dolgoznak, ha sztrájkba lépnek, erősebb, mint ha mi munkanélküliek sztrájkolunk… mi ellen, hogyan?! :)

mindenestre érdekes amit írsz, ugyanakkor a „várjunk ölbe tett kézzel amíg a forradalom eljön” biztos hogy nem megoldás.

a munkások felszabadulása csakis saját művük lehet!

ezt ne feledjük. kicsit sok a kérdés, de megpróbálnám sorjában:
kolóniáknak és termelőkommunáknak csak akkor van forradalmi jelentősége, ha a fegyveres harcok (mely a tulajdon társadalmának totális eltörlését jelenti) megindultak. ez egy adott körülmények közötti szükséglet és igény, ami a termelést (mit, miből, mennyit, stb.) és elosztást is szabályozza. ezen megvalósuláshoz nem elégséges az egy régióban kialakult helyi lázongás (bár ilyenkor is elkezdődik az emberi társadalom kialakítására irányuló kezdeményezés), csak abban az esetben nyer létjogosultságot, ha a felkelés azonnal tovább is terjed. mert, ha valaki - mint említetted - a kapitalizmusból kivonulni akar és nem megdönteni, azt egy idő múlva a rendszer vagy gazdaságilag ellehetetleníti (úgyanis nem lenne képes mindent megtermelni - teszemazt bányák, kohók, stb a szerszámgyártáshoz, informatika és közlekedés a kapcsolattartáshoz és a sor baromi hosszú), vagy egyszerűen erővel felszámolja. természetesen amit a rendszer hasznosnak és befogó erőnek ítél, azt átemeli a közösségtől, ami csak még jobban vakká teszi a többi munkást.
bár nem hiszek „az annál jobb, minnél rosszabb” szlogenbe, mert hát én éppúgy gyűlölöm ezt mint minden épeszű ember, de nem tartom elfogathatónak az élcsapat vagy forradalmi elit önkényeskedését sem. sajnos jelen pillanatban azon kívűl, hogy hangunkat hallattjuk, nem tehetünk sokat. tanulva a történelmi hibákból nagyvonalú önpusztítás lenne másegyéb, mint a szervezkedés. mert mint hangsúlyoztam a legfelelősebb a rendszer működéséért a munkások hatmilliárdja, akik pofánvágnak, feljelentenek vagy a legrosszabb, le se szarnak, ha még látnak reményt önös és kicsinyes „érdekük” és sorsuk fenntartására (ne keverj bajba!, te innen elmész, de mi itt maradunk!, valamiből meg kell élni!, stb-stb.) de tapasztaltam olyat is, hogy hiába a kimerítő magyarázat és a mindent elsöprő kritika, a birkaszellem miatt néhány perc múlva a szöges ellentétét (az eredeti hamis tudatú álláspontot) mondja hasonszörű sorstársainak. és ez az amivel lényegében fenntartják a rendszert és nem az, hogy termelnek és fogyasztanak.
a történelem során számtalan olyan példa volt, amivel megpróbáltak a kapitalizmus elébe vágni, de ez minden esetben megbukott illetve megmaradt egy igen aprócska ál-autonóm pontnak. nem kivánnék a forradalom kerékkötőjének tűnni, de magyarországi viszonylatban nem igazán járunk az élen a szerveződésben. aki tenni akar olvasson rengeteget, hogy a cselekvés miértjét el tudja mondani másoknak. ellenkező esetben az lesz mint a jelen „forradalmárocskáival”: a levegőbe pofáznak és olyat követelnek, ami a kapitalizmus megreformálását jelenti és egyáltalán nem képviselnek forradalmi álláspontot.
azt hiszem ennyit szerettem volna elmondani tisztelt bíróság.