Közhelyszótár: Kádári, kádárista

 

Kádári, kádárista A jobboldal szóhasználatában a
balliberális (főként az MSZP-hez kötődő) gazdasági, politikai és
szellemi elit állampárti-pártállami múltjára és gyökereire vonatkozó
kifejezés, melynek szinonimái is ugyanerre a múltra utalnak:
„antidemokratikus”, „komcsi”, „vörös”,
„proli”, s amelynek üzenete a balliberális tábor „megújulni
képtelen”
, „múltból itt ragadt”, „nem európai” -
azaz illegitim – voltának, vele a saját tábor kizárólagosságának
sugalmazása. A balliberális oldal részéről viszont érdekes kettős
beszéd figyelhető meg a Kádár-rendszert illetően: 1. Intenzív
balliberális „kádáristázással” találjuk szembe magunkat
bárminemű szociális követelés vagy gondolat esetén. Vagyis a
„kádárista” jelző a népnek kedvező politikai szándékok, elvek
és értékek lejáratásának, illegitimmé tételének kedvelt retorikai
eszköze azok részéről, akik kulturális és kapcsolati tőkéjüket, s így
áttételesen (sok esetben közvetlenül is) jelenlegi pozícióikat és
versenyelőnyüket a Kádár-rendszerben, annak lehetőségeivel élve
szerezték. 2. Amennyiben viszont ez utóbbi kerül szóba, Kádár és
rendszere rögvest a legjobb színben tűnik föl a balliberális
közbeszédben: „Kádárnak volt köszönhető, hogy Magyarország nem lett
Románia”
, „Mindenki a rendszer haszonélvezője volt”,
„Messze nem volt akkora elnyomás, ezért felháborító és ízléstelen
ez az utólagos gyűlöletkeltés”
, „akkoriban már nem a Párthoz
való hűség dominált, csak a tehetségtelenek nem érvényesültek”
,
stb. E közhelyek nem szimpla riposztként szolgálnak, hanem a
balliberális elit kontinuitását (tehetsége, s nem politikai
versenyelőnye révén szerzett vezető szerepét) hivatottak igazolni.
Ezenfelül a balliberális kádáristázás a jobboldal populista
politikájára alkalmazott gúnyolódásként is megjelenik. Ennek
elsődleges célja a kommunistázás ironikus visszafordítása: „A
jobboldal populista gazdaság- és társadalompolitikája a Kádár
rendszert idézi”
, ergo: a jobboldalnak semmi joga
kommunistázni. Ez utóbbit gyakorta kapcsolják össze praktikus módon
(mintegy két legyet ütve egy csapással) az említett első
alkalmazással, azaz a szociális gondolkodás, ill. követelések
 lejáratásával.

Hozzászólások

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Antiszociotrágárizmus

Szerénytelen véleményem szerint ez vers pontos látlelete a kádárizmusnak és a „gengszterváltásnak”, márcsak azért is mert én írtam. 2050-re mintegy 217 nagydoktorit, és kb. 983 kisdoktorit írnak belőle.

Antiszociotrágárizmus
(limerik miheztartás végett)

Megbaszta János Tamáska Mariskát.
„Te paraszt már most használjad a Riskát,
az is tág!”
Az istráng
elszakadt. Álmodd sajátnak a riksát.

válasz

Elkúrtuk,
s az idő
kurta.
Szabadság!
K”va
büszke
vagyok
az Új
 Egyensúlyra!

Elnézést ma résztvettem a Nagy Párbeszéden és a fenti vers meg beindított. Csak alkalmi , csak ide a topikra most septibe készült, doktori írására nem alkalmas.

Javítsuk ki a hibákat!

Javítsuk ki a hibákat.
Megteszem az első lépést.
Itt a magam helyén, az anyanyelvünk védelmében.
„septibe” = sebtiben esetleg sebtibe’
Megnéztem az értelmező szótárban is, a helyes: sebtében.

költészet

Örülök, hogy a közhelyszótár a nemzet köszörűs költőit is megihlette.

Famnak

Válaszoltam neked a „Jövő”(Közhelyszótár) cikknél!
Ehhez most nem szólok hozzá, de Kádár-témában ezt tudom ajánlani:
http://www.gatveder.hu/adatlap.php?id=1000412

Famnak

Köszi, elolvastam nem tudok rá mit írni, mert vég nélkül vitatkoznánk, lévén két másfajta elvi alapállásról van szó, mégha részletkérdésekben (pl. gyurcsányék) vannak is közös pontok. Egy megjegyzést azért mégis: szerintem ha nem adsz az éhezőnek enni, az gyilkosság. Olyan, mint amikor nem mented ki a vízből a fuldoklót, vagy hagyod meghalni a beteget azzal, hogy nem hívod ki az orvost, stb. Sokféle gyilkosság van.

"gyilkosság"

Ez bizony így igaz. A halálbüntetés eltörlése után egy akkori vezető rendőr elpottyantotta egy TV-adásban, hogy a bűnözők üdve mellett a megfagyott hajléktalanok miért nem fájnak ugyanannyira ugyanazoknak a jogvédőknek. Ez is egy látlelet a mai liberalizmusról.

Még annyit, hogy a mai magyar közgondolkodás azért tesz egy jelentős distinkciót Kádár személye, illetve a rendszer iránti „nosztalgia” ügyében. Kádár sokkal népszerűbb ma is, mint maga a rendszer. Ezt a sok antikádárista liberális soha nem érti, pedig elég egyszerű. Magyarországon rendszerfüggetlenül fehér holló az a politikus, aki nem arra használta fel a hatalmát,hogy annyit lopjon, amennyihez csak hozzáfér. Kádár kivétel volt, ezért még a megtorlásokban való felelősségét is elnézik neki.
„A felmérések alapján ma a két legnépszerűbb politikus a 60-as évek Kádár Jánosa és Göncz Árpád”: látszólag ég és föld, hiszen a kádári rendszer záratta börtönbe Göncz Árpádot. Mégis, mindkettőre jellemző volt az a fellépés, hogy olyan benyomást tudtak kelteni az emberekben, mint akikkel adott esetben távolságtartás nélkül, ugyanúgy lehetne beszélni, mint a szomszéddal - János bácsinak és Árpi bácsinak tudtak látszani. Ugyanerre pl. sem Mádl Ferenc, sem Sólyom László nem alkalmas, ami pedig relatíve ifjú miniszterelnökeinket illeti, ők leginkább a nyikhaj/pojáca kategóriába sorolhatók.

"gyilkosság"

Leftist!
Azért hajléktalan és halálbüntetés más tészta. Egyiknél „csak” hagyjuk meghagyni az embert, a másiknál pedig közvetlenül a hóhér gyilkolja meg. Erről volt vitám Fam-mal. Szerinte az előbbi is gyilkosság, szerintem nem. Amúgy a halálbüntetést támogatom, és nem értem, hogy miért fáj a liberális jogvédőknek a dolog. Azt mondják emberi jogokat sért. Azonban akiket 1960 és 1991 között kivégeztek, azok jobbára kis túlzással nem emberek, hanem szörnyetegek (tömeggyilkosok, gyermekgyilkosok, kéjgyilkosok, stb.) voltak (amúgy őket is megilletik az emberi jogok, de azt hiszem a halálbüntetés egy szükséges rossz+igazságtétel!). Egyébként most már az életfogytot is meg akarják szüntetni, tehát hamarosan közöttünk fognak járkálni ezek az állatemberek! Védenék inkább a törvénytisztelő állampolgárok jogait azok a liberális jogvédők!
Kádár népszerűségével kapcsolatban nagyon igazad van. De én azért nem tisztelném közel 400 ártatlan gyilkosát! Ugyanis az 1956 és 1960 közötti kivégzettek TÖBBSÉGE (nem mind) ártatlan, sőt a megszállók és helytartóik ellen harcoló hős volt!

"gyilkosság"

Bocs, hogy én (is) válaszolok, de szerintem az indysek köreiben senki nem tiszteli Kádárt. Leftist nem erről írt (ha jól értettem), hanem a Kádár-nosztalgia érthető okairól. Persze leftist majd megvédi az álláspontját.
Egyébként ismerek naponta kommunistázó jobboldali szavazó nyugdíjasokat, akik szerint Kádár alatt jobb volt. Sok mindenről árulkodik ez.

kádár

Bizony igazad van.
Kádár aránylag (az elvtársi vadászatok iránti szenvedélyét kivéve) puritán volt, ahogyan az akkori elit is jóval puritánabb volt a mainál, amihez hozzátartozott persze, hogy titkolták a tivornyákat és a többit, hiszen az nehezen fért bele a szocialista erkölcsbe. Bár hazug volt és képmutató, ráadásul egy számomra rendkívül ellenszenves rendszer (már akkor is, nem csak utólag, mint sokak számára), ez a vonása érthetővé, sőt jogossá teszi a nosztalgiát - legalábbis a társadalom bizonyos csoportja számára.

Egyébként nem tudom megfigyelte-e valaki, de Horn a miniszterelnöksége idején Kádárt utánozta. Emlékszem, a rendszerváltáskor inkább a visszafogott, européer politikust játszotta, aztán egyszer csak előjött belőle a „krumplileves legyen krumplileves” stíl, még a hanghordozása is hasonló volt. A szadeszes értelmiségiek által a rendszerváltáskor divatba hozott „én úgy gondolom…”, ill. „azt gondolom” helyett újra behozta a Kádár által mindig használt „meggyőződésem”-et, mint mondatot, ill. állítást bevezetendő „partikulát”. Gyanítom, tudatos dolog, píár fogás volt ez.