indy.media.hu független média központ

Személyzeti, technikai, jogi problémákon túllépve az indy.media.hu honlap most újsággal jelentkezik. Élő és nyílt szerkesztőségi üléseinkre várjuk azokat, akik a kapitalista állami keretek között nem találják meg a számításukat. és szeretnének résztvenni egy közösségibb médium létrehozásában! A helyszín Nyár utca 29. alatti Kaszinó, ahol december 16. este nyolc órakor találkozunk.

A változások őre változáskor Akár a népe, oly tanácstalan, De akkor is szép, hogyha tetszhalott, mert Akárhogy nézem: ragyogása van. Fölébreszthetném, mint vendég a portást, De egy káromkodásával megölne... Csak alszik, mintha kisgyermekkorában. Alszik. Akármi lehet még belőle.

Bevallom őszintén amikor megkértek rá, hogy írjak egy recenziót Najmányi László: Yippie! – Az engedetlen polgár c. könyvéről nem tudtam túl sokat a szerzőről. A nevével találkoztam már itt az Indyn is, de leginkább a Thereminről írt könyve jutott eszembe, amit tavaly egy könyvfesztiválon volt alkalmam átlapozni. Elolvasva a hatvanas-hetvenes évek amerikai és magyar ellenkultúrájáról1 írt Yippie-t azt hiszem többet tudhattam meg Najmányi Lászlóról, mint száz interjúból.

"Ha a globális felmelegedés egy vállalat lenne..."
- Michael Crichton Félelemben címû könyve


Michael Crichton híres amerikai "sci-fi" (szmájli) és "techno-thriller" (megint) szerzõ. Ismerheted a nevét a Vészhelyzet sorozat, a Jurassic Park vagy -ha érdekel a környezetvédelem- 2004-es könyve, a State Of Fear (nálunk Félelemben, 2005-ös kiadás) kapcsán.

Huxley olyan tudással rendelkezett, amely már ötven évvel ezelőtt is ritkaság volt, ma pedig még inkább az: átfogó, egészlátó, szintetikus, enciklopédikus tudással. Manapság, a specialisták korában sokunknak van hiányérzete, sokan vagyunk, akik vágyódunk egy ilyesfajta tudás iránt. Aldous Huxley rendelkezett is vele. A nyitó előadásban így fogalmaz: „Minden specializált tudással az a probléma, hogy azok cölibátusok sorozatába szervezettek. A különböző tudások szerzetesi cellájukban, egymástól elszigetelten élik életüket – és egyszerűen nem házasodnak törzsön kívül, és nem hozzák létre azt a gyereket, akit pedig létre kéne hozniuk.”

Michael Lebowitz marxista professzor volt Kanadában, de amikor Venezuelában elkezdődött a földindulás, áttelepült Caracas undorító városába, és Chávez egyik fő ideológusává vált.

Míg korábban veretes akadémiai könyveket gyártott, legfrissebb műve, egy 120 oldalas, sárga kis füzetecske, kristálytiszta és egyszerű összefoglalása nézeteinek. Hogy minden aktivista megértse.

Szalai Erzsébet új könyve, Az újkapitalizmus és ami utána jöhet… sajátos munka. Nem csupán a mostani rendszer természetét, főbb sajátosságait, viszonyait, hatásait, következményeit vázolja föl, hanem az esetleges alternatívát: az újszocializmus lehetőségét is fölvillantja, ráadásul a kelet-európai helyzetre is kitér. Legnagyobb erénye azonban, hogy a jelenlegi politikai, gazdasági és ökológiai világválság ismertetésén túl a jelenség(halmaz) bizonyos szociálpszichológiai és antropológiai aspektusaival is foglalkozik, így számos olyan témát érint, melyek mindegyike külön tanulmányt érdemelne.

Szalai Erzsébet január 25-én, csütörtökön, 17 órakor dedikálja könyvét a Rákóczi úti Fókusz Könyváruházban

Az mind papírkutya volt, amivel eddig foglalkoztunk. Ma az 1984 a legfontosabb könyv, ebből kell tanulni, mert a rendszer fenntartói is ebből tanulnak. Aki ezt nem ismeri, az sose fogja megérteni társadalmunkat, annak sosem lesz a szabad, független gondolkodáshoz szükséges rálátása.
Az Olvasókör újra összeült, és útját becsődölt multiplexek, porosodó playstationök, könyvesbolttá átalakított videótékák szegélyezik, stb.

Hogyan lehet megmondani az embereknek a tutifrankót az éghajlatváltozásról? És közben még azt is megmutatni, hogy nekünk van a legjobb nőnk, annak meg a legjobb pasija?

Az egykori amerikai alelnök, előtte-utána pedig jeles környezetvédő, Al Gore harminc éves munkáját összegezve filmet és könyvet állított össze az éghajlatváltoztatásról Kellemetlen igazság címmel.

Meglepő módon tömve volt az Alkotmány utcában található Pallas Páholy Szalai Erzsébet új könyvének bemutatóján. (Az újkapitalizmus – és ami utána jöhet…, Budapest, 2006, Új Mandátum Kiadó) A szokásos szoci és szociközeli civil és álcivil arcok mellett látni lehetett a 2000 utáni globkrit hullám aktivistáiból is jópárat, akik szintén figyelik Szalai munkásságát. Szalai meg őket, hiszen ők jönnek minden Szalai-cikk végén, és az újkapitalizmus után.

Halász Pétert a királyi tv stúdiójának előterében láttam először egy-két éve. Bebocsájtásra vártunk, mindegyikünk a saját egyperces médiafelmagasztosulására. Lajosbácsival voltam, aki gyorsan el is hívta a foglaltházunk tervezett dadaista kabaréjába.

A cikk után részletet közlünk Najmányi László új könyvéből:
"A diktatúra emberek millióinak életét tönkretevő, máig ható lélekrombolásának éveit ma afféle kacsingatós össztársadalmi játéknak illik feltüntetni."

2006. dec. 7. 17:27: Linkekkel frissítve!

Míg a politikai döntéseket ma is a klasszikus, ipari modern társadalom intézményei hozzák meg, ezeknek a háta mögött olyan viták és konfliktusok gyülekeznek, amelyek már a kockázati társadalom dinamikájából származnak. Azokkal a negatív hatásokkal szemben, amelyek politikai döntések nélkül, a "business as usual" formájában következnek be, a társadalom úgy reagál, hogy közben szintén kikerüli a formális döntéshozó intézményeket. Ezt nevezi Beck szubpolitikának, vagy alulról jövő politikának.

Hova vihetjük regenerálódni vetélés után összetört feleségünket? A Budai hegyeket, a Pilist, a Börzsönyt, és a Cserhátot, a Vértest megette a budapesti agglomeráció, az Őrséget az osztrák agglomeráció, csak sétálni lehet bennük, elbújni nem. A Mátra túl népszerű, a Bükk felé pedig felborult egy kiégett paksi fűtőelemeket szállító kamion.

Rendszerkritikus, jövőkutató szépirodalmi műhelyünk újra jelentkezik.

Két új könyv is megjelent hazai szerzőtől nemrég a globalizációról. Az egyiket hagymányosan baloldalinak a másikat jobboldalinak neveznénk. Tökéletes példái annak, miért nem lehet megközelíteni a globalizációkritikát jobb- vagy baloldali módon.

Pokol Béla: Globális uralmi rend .
Artner Annamária: Globalizáció alulnézetben

Annak ellenére, hogy nagyon megérintettek a könyvben leírtak, nekem sem sikerült maradéktalanul megvalósítanom az elveket, habár törekszem rá. A kisfiam most múlt egy éves, nyugodt, kiegyensúlyozott gyerek és nagyon tud örülni az életnek. Megpróbálom nem elrontani ezt a képességét.

“Nem tudom, hogy megmenthető-e a világ egy könyvvel, de ha igen, akkor ez az a könyv.” - John Holt
A kontinuitás elméletéről szóló könyvet egy wales-i ismerősöm ajánlására vettem a kezembe, amikor az anyaságra készültem. Előzetesen csak annyit tudtam az írónőről, hogy azt javasolja, hogy a babát mindenhova vigyük magunkkal, ami nagyon megtetszett, mert nem tudtam elképzelni, hogy eddigi aktív életem helyett reggeltől estig otthon legyek. A könyv magyarul sajnos még nem olvasható, ezért ebben az írásban megpróbálom összefoglalni a kontinuitás-elmélet lényegét.
Az olvasókört vezette: Gentischer Zsuzsa

Mivel polgártársaink jelentős részének szellemi táplálékát a bulvármédia szolgáltatja, semmiképp sem tekinthető érdektelennek, ami ott történik.
Nem halogathattuk hát tovább a dolgot, és bár hegyibe állnak a kiváló rendszerkritikus művek polcunkon, az Olvasókör soron következő ülését pár sunyiban összegyűjtött bulvárlap szemléjével tartottuk.

Az ülés jegyzőkönyvét hamisította: Vay Márton (De jobbra nem ő, hanem Balázs Pali látható.)

Lapos volna a Föld? Inkább a globalizációt ezen a címen éltetõ legújabb amerikai sikerkönyv lapos, ha valaki valóban globális gazdasági, társadalmi és kulturális összefüggések figyelembe vételével és azok kontextusában olvassa.

Friedman lelkendezik, hogy milyen jól megy az indiai Szilikonvölgy céggurujának és a helyi viszonyokhoz képest sokat (de nyugati kollégáiknál jóval kevesebbet) keresõ szakképzett indiai alkalmazottaknak. Pár száz vagy legfeljebb néhány ezer embernek látszólag jól jön Friedman lapos földjének globalizált munkaerõpiaca. Azzal már nem nagyon törõdik, hogy mennyire jó mindez a többi egymilliárd indiai embernek.

A tavaly megjelent Rajtunk múlik! - Hogyan képviseljük érdekeinket lakóhelyünkön? című, általunk méltán egekbe dicsért kiskönyvnek most megjelent a második, javított kiadása.
Terítése folyamatban, a francia helyzet (általános sztrájk, részvételi demorkácia, politikai tudatosság, önszerveződés, ökoszociális felelősségtudat és szolidaritás) már csak napok kérdése.

Az Olvasókör Ifjúsági Tagozata (kép benn) az új kiadást a régivel vetette össze.

„No de mit tehetek én?” – egy idő után szinte mindig ennél a kérdésnél lyukadunk ki a környezetvédelmi témájú beszélgetések során. A kilencvenes években még ott volt Könczey Réka és S. Nagy Andrea több kiadást megért Zöldköznapi kalauza, amely részletes útmutatást adott a kérdés kapcsán. A kalauz azonban már évek óta nem kapható, és hiánya igen fájó.
Az olvasókör ülését vezette: Takács Sánta András
S a cikkben minden idők legjobb belső képe!